Imtiyaz Khan / ANADOLU AGENCY / AFP
Nagyvilág

„Legyél kész gyilkolni és börtönbe menni érte!”

Soha még olyan mértékű nem volt a kisebbségellenes indulat és a vallási türelmetlenség Indiában, mint napjainkban. Kalkuttai Teréz anya közösségét az év végén adminisztratív eszközökkel lehetetlenítette volna el az indiai államgépezet, szélsőséges hindu nacionalisták pedig muszlimok meggyilkolására szólítottak fel. A nacionalista kormány mindeddig hallgatott az ügyben, ami vélhetően nem független az idén megtartandó választásoktól.

Keresve sem lehetne szemléletesebb példát találni a keresztényüldözésre annál, mint ami Indiában zajlik. Tavaly az év végi ünnepek közeledtével például hindu nacionalisták zavartak meg egy karácsonyi iskolai ünnepséget az Új-Delhi közelében fekvő Pataudi városában, majd egy másik észak-indiai városban, Ambalában karácsony másnapján ledöntöttek egy Jézust ábrázoló szobrot. Ugyanez a csoport megrongálta a helyi keresztény közösség által látogatott Szent Megváltó-templom épületét is.

Szintén az év végén, karácsony napján történt, hogy a kalkuttai Szent Teréz anya által az ötvenes években alapított Szeretet Misszionáriusai közösségnek megtiltották a külföldről érkező adományok és támogatások felhasználását. Az indiai belügyminisztérium december 27-én kiadott közleménye szerint egészen pontosan az történt, hogy a kérelmük ellenére nem újították meg a közösségnek azt a hatósági engedélyét, amely lehetővé tenné, hogy külföldről szerezzenek forrásokat. Az indoklás szerint erre azért került sor, mert a keresztény közösség a „külföldről érkező finanszírozást” szabályozó törvény alapján

nem felelt meg a jogosultsági kritériumoknak,

mivel a szervezetnél „ártalmas forrásfelhasználást” találtak. A karácsony utáni közlemény az indoklást ugyan nem részletezte, az ügyben jelentkező nemzetközi nyomás hatására azonban január elején a hatóságok felülvizsgálták korábbi döntésüket, és végül mégis engedélyezték a Szeretet Misszionáriusainak a külföldről érkező támogatások felhasználását.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó indiai törvény egyébként nemcsak a keresztény közösségeket érinti hátrányosan. A magyar kormány által előszeretettel Soros-szervezetnek bélyegzett Amnesty International például a napokban sok más civil szervezettel – közöttük a Christian Solidarity-vel – közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a külföldi finanszírozásra vonatkozó törvény revolverként való használatának befejezését követelik az indiai kormánytól. A vonatkozó törvény alapján Indiában az utóbbi években több száz civil szervezet bankszámláját zárolták ellehetetlenítve ezzel számos közösség munkáját.

A Szeretet Misszionáriusai viszont alighanem a világ egyik legismertebb katolikus jótékonysági szervezete, a népszerűség pedig segítette őket a nyilvánosság előtt folytatott eredményes küzdelmükben. Teréz anyát, az alapítót, akit 2016-ban Ferenc pápa jóváhagyásával szentté is avattak, 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki humanitárius munkájáért. Ami általában a keresztények arányát illeti: Indiában összesen nagyjából huszonnyolc millióan élnek, azaz az ország népességének bő két százalékát teszik ki.

Debajyoti Chakraborty / NurPhoto / AFP A Szeretet Misszionáriusainak apácái részt vesznek Teréz anya szentté avatásának programján 2016. november 4-én a kelet-indiai Kalkutta városában.

Az indiai vallási kisebbségeket érő egyre hevesebb támadásoknak egy másik hajmeresztő példájáról a 24.hu is hírt adott január elején. Előkerült ugyanis egy furcsa, mobiltelefonos alkalmazás, amely több mint száz indiai nőt kínált fel online árverésre.

Az app, amely a Microsoft tulajdonában lévő Github platformon volt elérhető, adatokat és képeket osztott meg a sértettekről azok beleegyezése nélkül.

Az indiai rendőrség az ügyben vallási hovatartozás okán elkövetett gyűlölet-bűncselekmény gyanújával indított nyomozást. Az ügy sértettjei között számos befolyásos muszlim nő is volt, közöttük színművészek, civil aktivisták, neves újságírók. Bennük az volt a közös, hogy valamennyien felszólaltak az országban egyre inkább terjedő iszlamofóbiával és a hindu nacionalista csoportok kisebbségek elleni uszításaival szemben. A rendőrség az esettel összefüggésben több gyanúsítottat őrizetbe vett, az appot pedig eltávolítottak.

Mindez nem sokkal azután történt, hogy Észak-Indiában hindu szélsőségesek két konferencián is a vallási kisebbségek elleni erőszakra bujtogattak.

Ha százan összeállunk, és megölünk közülük kétmilliót, akkor van esélyünk a győzelemre és arra, hogy Indiát hindu nemzetté tegyük

– mondta az egyik konferencián a New York Times és más lapok beszámolói szerint Púdzsa Sakun Pandi, a Hindu Mahaszaba nevű militáns nacionalista csoport egyik magas rangú női vezetője, aki még azt a nagyon konkrét felszólítást is hozzátette: „Legyél kész gyilkolni és börtönbe menni érte!” A szélsőséges pártvezető ezzel a kijelentésével az indiai muszlim kisebbségre utalt. Az amerikai Pew Research Center kutatása szerint 2020-ban 213 millió muszlim élt Indiában, ami a teljes lakosság több mint 15 százalékát jelenti.

Púdzsa Sakun Pandi neve persze nem ismeretlen az indiai hatóságok előtt. 2019-ben például azért került börtönbe, mert Mahatma Gandhi halálának évfordulója alkalmából háromszor rálőtt egy Gandhit ábrázoló bábura, majd azt később fel is gyújtotta. A performansz szervezői az ábrázolás legkisebb részletekre is figyeltek, a Gandhit ábrázoló bábu alá még egy mesterséges vértócsát is sikerült odapingálni.

Az elmúlt hetek kisebbségellenes akciói széles tömegeket háborítottak fel Indiában a CNN riportja szerint. A növekvő lakossági nyomásgyakorlással annyit sikerült elérni, hogy az indiai Legfelsőbb Bíróság tíznapos határidővel a múlt héten magyarázatot kért az állami és a szövetségi hatóságoktól. A vezető amerikai hírcsatorna által megkérdezett elemzők szerint a Hindu Mahaszaba a nacionalista csoportok között csúcsragadozónak számít. A Hindu Mahaszaba India egyik legrégebbi politikai szervezete, amelyet még 1907-ben alapítottak a brit gyarmati időkben, amikor az országban fokozódott a konfliktus a muszlimok és a hinduk között. A politikai szervezet nem támogatta a brit uralmat, de ellenezte a Gandhi által vezetett szabadságmozgalmat is. Minthogy Gandhi különösen toleráns volt a muszlim kisebbséggel szemben, a csoport sok tagja ma is szinte szentként tiszteli az egykori indiai vezető gyilkosát.

A csoport a hivatalos honlapja szerint nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy Indiát a „hindu nemzet hazájává” nyilvánítsa. A honlapon többek között arról írnak, ha hatalomra kerülnek, első dolguk lesz, hogy „kikényszerítsék” a muszlim lakosság Pakisztánba való áttelepítését. A szervezet az ellentmondásoktól sem mentes kampányai miatt ugyanakkor mindig is a marginális politikai erők közé tartozott – utoljára 1991-ben voltak tagjai az indiai parlamentben. A hozzájuk hasonló soviniszta mozgalmaknak elsősorban a nacionalista kormány hallgatólagos támogatása és kisebbségellenes politikája ad muníciót.

Noha a szélsőséges hindu csoportok nem állnak közvetlen kapcsolatban az indiai miniszterelnök, Narendra Modi pártjával, a Bháratíja Dzsanatá Párttal, a kormányfő tavaly májusban nyilvánosan tisztelgett a csoport korábbi vezetője, Veer Szavarkart (1883–1966) emléke előtt, különösen annak „bátorságáért” és „a társadalmi reformra fordított figyelméért”.

A helyzetet ismerő elemzők most attól tartanak, hogy a nacionalista és soviniszta hangok erősödése csak tovább fokozódhat a 2022-es választási idény miatt. Indiában az idén döntenek a választók az elnök és az alelnök személyéről, de időközi parlamenti voksolást is tartanak, lesznek továbbá választások az állami törvényhozó testületekben és a helyi tanácsokban is.

Narendra Modi még 2014-ben került hatalomra Indiában gazdasági reformot és fejlődést ígérve az országnak. Kisebbségi csoportok és elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy már az első ciklusától kezdve a nacionalista ideológia és az ennek alárendelt célok irányítják a politikáját. 2018-ban India jelenlegi belügyminisztere, Amit Sah például „termeszeknek” nevezte a bangladesi muszlim menedékkérőket, és ígéretet tett, hogy megszabadítják tőlük a nemzetet.

SANJAY KANOJIA / AFP Narendra Modi indiai miniszterelnök a Gangesz szent vizét hordja, hogy imát mondjon egy hindu templom avatásán Váránasziban 2021. december 13-án.

A Human Rights Watch jelentése szerint 2015 és 2018 között hindu nacionalista csoportok több tucat embert öltek meg Indiában, az áldozatok közül sokan muszlimok voltak. A gyilkosságok indokaként állítólag több esetben a szarvasmarha-fogyasztást jelölték meg, a hinduk ugyanis szentként tisztelik a teheneket. Az emberi jogi szervezet szerint az állítólagos gyilkosságok nagy része megtorlatlan maradt: részben a rendőrségi nyomozás késedelme, részben pedig a kormánypárti politikusok erőszakot pártoló retorikája miatt.

2019-ben az indiai parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely három szomszédos országból érkező bevándorlók számára biztosít utat az állampolgársághoz – ez alól azonban a muszlim vallásúak kivételt képeznek.

2020 decemberében az északi államban, Uttar Pradesben egy megtérésellenes törvényt fogadtak el, ami jelentősen megnehezítette a felekezetek közötti házasságkötést, illetve az iszlámra vagy keresztény hitre való áttérést. Ehhez hasonló törvényeket további három indiai államban, Madhja Pradesben, Karnátaka és Asszám államokban is bevezettek, ami szintén hozzájárult a vallási kisebbségek elleni erőszakhoz, sőt, bizonyos esetekben le is tartóztattak vallásközi vegyes házasságokban élő párokat, katolikus papokat és lelkészeket is.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.