Kent Nishimura / Los Angeles Times / Getty Images
Nagyvilág

Pakisztánt és Kongót meghívták, Magyarországot nem: mégis mi ez a demokráciacsúcs?

A demokráciáról szól, de nem csak demokratikus országok vesznek majd részt decemberben a Joe Biden által szervezett online csúcson. Magyarország nem azért marad le – egyedüliként az Európai Unió országai közül –, mert jóban volt a kormány Trumppal, viszont a meghívottak listáját valószínűleg geopolitikai megfontolások alapján állították össze.

Az Amerikai Egyesült Államok a napokban tette közzé annak a 110 országnak a listáját, amelynek vezetőit Joe Biden amerikai elnök meghívta a decemberi online demokráciacsúcsra.

A bejelentés viszonylag komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, ugyanis többek közt Oroszország, Törökország, Kína, illetve az Európai Unióból egyedüliként Magyarország sem kapott meghívót az eseményre.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Budapest azért nem vehet részt a csúcson, mert jó kapcsolatot alakított ki Donald Trumppal. Washington tényleg elég sajátos módon gyűjtötte össze a résztvevőket, úgy tűnik, mintha Biden stábja inkább geopolitikai megfontolások alapján döntöttek, nem pedig aszerint, hogy egy ország hogyan áll a demokratizálódás folyamatában.

Azt egyelőre nehéz megmondani, lesz-e bármilyen gyakorlati haszna az első ízben megrendezett demokráciacsúcsnak, vagy hamar feledésbe merül a kezdeményezés, mindenesetre az amerikai kormányzat úgy készül, hogy a résztvevő országok közös nyilatkozattal zárják majd a rendezvényt, ami viszont nem nyerte el mindenki tetszését.

Miről lesz szó?

A demokrácia nem véletlenül jön létre. Meg kell védenünk, harcolnunk kell érte, erősítenünk kell és meg kell újítani.

Joe Biden 2021 februárjában elmondott beszédének ez a részlete fogadja a látogatókat, ha rákattintanak az amerikai külügyminisztérium honlapján a demokráciacsúcs beharangozójára.

Az eseményt a koronavírus-járvány miatt online rendezik meg december 9-én és 10-én, ugyanakkor a tervek szerint jövőre személyesen is találkozhatnak majd a meghívottak a második felvonáson.

A hivatalos tájékoztatóban alapvetően elég sablonos, nem túl izgalmas dolgokat írnak a csúcsról. Ilyen például, hogy a vezető politikusok a civil társadalommal és a privát szektor képviselőivel együtt harcolnak majd a demokráciára leselkedő fenyegetések ellen, ez a platform pedig lehetőséget teremt arra, hogy közös vállalásokat tegyenek a demokráciák megvédése érdekében.

Három kulcstémát konkrétan is megemlítenek:

  • a tekintélyelvűség elleni védekezés;
  • a korrupció elleni küzdelem;
  • az emberi jogok tiszteletben tartásának erősítése.

Állítólag a vezetőknek arra is lehetőségük lesz, hogy saját országukra vonatkozóan különálló vállalásokat tegyenek, de a részletes programot, a felszólalók, előadók névsorát még nem tették közzé.

Kísérleteztek már hasonlóval

Hasonló törekvésekkel találkozhattunk korábban is, mindezek közül a legjelentősebb a Demokráciák közössége volt, amit 2000 júniusában hoztak létre Varsóban. Az eseményre akkor 106 ország volt meghívva, akkor még Oroszországot is inkább demokratikusnak tekintették és néhány arab államot is bevettek a kormányközi koalícióba.

 

A konferencia végén írták alá a résztvevők az úgynevezett Varsói Nyilatkozatot, amelyben több demokratikus értéket is rögzítettek és célként nevezték meg a demokráciák közötti együttműködés fokozását.

 

Ez a kísérlet végül megbukott. Ennek oka részben az volt, hogy a washingtoni demokráciacsúccsal ellentétben akkor külügyminiszteri, és nem kormány- vagy államfői szinten állapodtak meg a felek. Az egész Bronisław Geremek akkori lengyel külügyminiszter ötlete volt, csakhogy őt három nappal a találkozót követően menesztették. Az ügy másik nagy támogatójának Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter számított, de pár hónappal később a választások után neki is mennie kellett. Így nem volt, aki tovább vigye az egészet.

A 110 meghívottból 77 szabad ország

Egy ilyen nagyszabású diplomáciai eseménynél rendkívül bonyolult folyamat annak meghatározása, hogy ki kapjon meghívót és ki ne, ami a demokráciacsúcs esetében a végeredményen is eléggé visszatükröződik. Ha végignézzük a résztvevők listáját, vegyes kép rajzolódik ki, a döntéshozatalnál pedig alighanem bürokratikus elemeket is figyelembe kellett vennie Biden stábjának.

Egy demokráciacsúcs szereplői között laikusan gondolkodva csak demokráciáknak kellene lennie, de a kutatóintézetek korábbi kimutatásait segítségül hívva egyértelműen látszik, hogy jelen esetben ez nem 100 százalékban van így.

A meghívott országok közül mindössze 77 szerepel szabad országként a Freedom House 2021-es jelentésében, 30 a részben szabad, 3 pedig a nem szabad kategóriába esik.

Ha a Freedom House indexét összevetjük a V-Dem kutatóintézet demokráciajelentésével, akkor még érdekesebb kép rajzolódik ki. Nyolc résztvevő, így Angola, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Irak, Kenya, Malajzia, Pakisztán, Szerbia és Zambia is kifejezetten rosszul szerepelt összesítésben a két említett listán. A szintén meghívott Brazília, India, Fülöp-szigetek és Lengyelország pedig az elmúlt tíz évben romló tendenciát mutat a szólásszabadság tekintetében.

Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy a Freedom House jelentésében több más meghívott országhoz hasonlóan részben szabadnak minősített Magyarország milyen okból marad le az eseményről?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 25-én, szerb kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, nem szorul rá a kormány, hogy érettségi vizsga jelleggel bírálgassa el bárki a magyar demokrácia állapotát, de egyébként a háttérben az áll, hogy

akik Trumppal jóban voltak, erre az eseményre meghívót nem kaptak.

Ez így nem teljesen igaz, mert több olyan ország is van a 110-es listán, akik nyíltan jó kapcsolatot ápoltak Donald Trumppal. Az viszont inkább kijelenthető, hogy nem kifejezetten objektív szempontok alapján állították össze a csapatot.

Koszticsák Szilárd / MTI Donald Trump amerikai és Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2019. május 13-án. Mellettük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A kiválasztási mechanizmus

A demokráciacsúcs összehívása egy tágabb értelemben vett geopolitikai játszma része, amiben sok szempontot figyelembe vett az amerikai kormányzat. Figyeltek arra, hogy a világ minden területéről meghívjanak vezetőket, de bizonyos esetekben a régió instabilitása miatt kellett kényes döntést hozni.

Csak a demokráciaindexet nézve a Közel-Keletről Izrael és Tunézia lehetett volna a két potenciális jelölt, csakhogy utóbbi országban egy lassú puccs zajlik, ezért kellett találni mást helyettük. Így esett a választás a Freedom House szerint nem szabad minősítésű Irakra, amelynek részvétele a demokráciacsúcson finoman szólva is érdekes.

Nyilván a stratégiai érdekeket is szem előtt tartották Amerikában, amikor az eseményt elkezdték szervezni. Pakisztánnak például hiába lett 37 pontja a Freedom House jelentésében, szemben Magyarország 69 pontjával, őket tulajdonképpen demokráciának kell tekintenie Bidennek, ugyanis a terrorizmus elleni küzdelemben fontos szerepet töltenek be, mellőzésükkel pedig nem akartak kockáztatni.

Aztán ott van a demokrácia mintaképének szintén nem nevezhető Fülöp-szigetek, amely a kínai befolyást segít ellensúlyozni, Ukrajna, amely az oroszoknak próbál ellenállni, vagy a mindössze 20 pontos és a Freedom House listáján a sereghajtók közé tartozó Kongói Demokratikus Köztársaság. Az afrikai ország fontos környezetvédelmi partnere az amerikaiaknak, hiszen itt van a világ második legnagyobb esőerdője. Félix Tshisekedi kongói elnök a glasgow-i klímacsúcson tett rá ígéretet, hogy harcolni fog az erdőirtás ellen, és talán ez lett a jutalma.

PHIL NOBLE / POOL / AFP Félix Tshisekedi a glasgow-i klímacsúcson 2021. november 1-jén.

Ami Magyarországot vagy épp Törökországot illeti, a demokráciaindexektől függetlenítve Joe Biden valószínűleg nem akart egy meghívóval sem hozzájárulni Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan esélyeihez a következő választásokon. Emlékezetes, Biden még az elnökválasztási kampányában beszélt arról, hogy

láthatjuk, mi történik Fehéroroszországtól Lengyelországon át Magyarországig, és miként emelkednek fel a totalitárius rendszerek világszerte. A mostani elnökünk ezeket a gengsztereket támogatja.

Lengyelország végül most mégis meghívót kapott a demokráciacsúcsra. Így jelzésértékű lehet, hogy csak Magyarországot hagyta ki egyedüliként az Európai Unióból Biden stábja, pláne annak fényében, hogy több mint 30 olyan országot is meghívtak, amelynek lakossága nem haladja meg az egymilliót. Az például rejtély, hogy a nem szabad minősítésű Maldív-szigeteket miért tartották fontosnak meginvitálni.

Lesznek nyilatkozatok, már csak az a kérdés, mit érnek

Az előzetes tervek szerint a kétnapos csúcs végén az országok közös és egyéni vállalásokat tehetnek majd, amelynek eredményeit várhatóan a körülbelül egy évvel későbbi, immár személyes konferencián értékelik majd ki.

Az egésznek ez az a része, ami egyébként többeknek sem tetszett, a Fülöp-szigetek például mostanáig ezért nem fogadta el a meghívást, Rodrigo Duterte kormánya gondolkozási időt kért. 

Többen is úgy érzik, előfordulhat olyan eset, hogy az amerikaiak diktálása szerint kell majd formálniuk a saját demokráciájukat, amit egy egyébként is csak részben szabadnak minősített ország nem szívesen vállal fel.

Összességében arra hónapokat kell majd várni, hogy milyen előrelépést sikerült elérni a demokráciacsúccsal, de az Amerikai Egyesült Államok magát a demokrácia védőangyalaként beállítva ezen gyakorlatilag csak nyerhet.

Kapcsolódó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.