Magyarország megakadályozza, hogy az Európai Gazdasági Térség országai mai brüsszeli találkozójukon közös közleményt fogadjanak el — értesült a Népszava több, egymástól független diplomáciai forrásból. És hogy mi ennek a jelentősége? Ez lesz az első eset az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló formáció csaknem 30 éves történetében, hogy a résztvevőknek nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagyniuk az együttműködésük fejlesztéséről. (Mivel minden döntés, nyilatkozat egyhangúlag születik, ezért egyetlen tag is keresztbe tehet a többinek, ahogyan most történik.)
Ennek ugyan gyakorlati jelentősége nincs, de egy politikai fricska.
A budapesti lépés visszavágás lehet Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást Magyarországnak a Norvég Alapból. A skandináv ország azért zárta el a pénzcsapokat, mert nem tudott megegyezni a kormánnyal a civileknek járó források elosztásáról. Emiatt Orbán Viktor több minisztert is felkért, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói „kötelezettségszegésre”. A jelek szerint a mai brüsszeli vétó lehet az első a sorban.
A Norvég Alap körüli huzavonáról és annak jelentőségéről nemrég itt írtunk:
A norvég kormány pedig így látja az Orbán-kormány húzásait:
