Vladimír Meciar több mint öt és fél évig, Mikulás Dzurinda több mint hét és fél évig, Robert Fico pedig összességében cirka tíz évig volt kormányfő Szlovákiában, regnálásaikat pár rövid ideig kormányzó miniszterelnök szakította csak meg. De mióta Ján Kuciak és Martina Kusnírová megölése miatt megbukott a második Fico-kormány, már a harmadik miniszterelnököt fogyasztja északi szomszédunk.
Hiába nyert 2020 februárjában egy sokszínű, a maffiával való leszámolást fennen hirdető koalíció, az Igor Matovic miniszterelnök vezette csapat nemhogy nem bírt el a feladattal, az szabályosan maga alá temette. 2021 a bűnüldöző hatóságok belső háborúiról, a maffia elkoptathatatlan ügyészségi, rendőrségi és politikai befolyásáról szól, ráadásul már maga Matovic megbukott, őt Eduard Heger követte a poszton idén áprilisban. Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke, az előző szlovák kormány romaügyi kormánybiztosa, a parlamentből a legutóbbi választáson kiesett Híd párt politikusa segítségével igyekeztünk összerakni a bonyolult puzzle-t arról, mi történik a szlovák politikában.
2018. február 18-án meggyilkolták Kuciakot és menyasszonyát, mivel a huszonéves tényfeltáró újságíró több olyan sztorinak is nyomába eredt, amik kényelmetlenek voltak a hatalomban lévőkkel összefonódott szervezett bűnözéssel (utolsó cikkében az olasz maffia szlovákiai csápjait kutatta). Kuciak halála után ugyan elfogták a gyilkosokat, és a megrendelő Marian Kocner ellen is vádat emeltek, őt a specializált büntetőbíróság ugyan felmentette, de a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte első fokon.
Kuciak megölése megrázta a szlovák (és a térségbeli) társadalmat, nagy tüntetéshullám kezdődött. Ravasz Ábel szerint elsőre lehetetlen állításnak tűnt, miszerint van összefonódás az újságíró-gyilkosság és a kormány között, azonban „megrendelő Kocner működését egyértelműen a kormány tette lehetővé”. Robert Fico kormánya erodálódni kezdett, lemondtak a miniszterei, majd 2020. március 14-én ő is benyújtotta lemondását. Utódja a kormányzó szocdem Smer pártból Peter Pellegrini lett, aki kihúzta a 2020. február 29-én esedékes parlamenti választásig.
Ezután Igor Matovic vezetésével egy négypárti koalíció alakult 2020. április 30-án, mely egyből a nyakába is kapta a Covid-válságot. Eközben elkezdődött az az elszámoltatás, ami a legfontosabb kampányígéret volt. Elkezdték bevinni a rendőrök az előző rezsim embereit, többek közt a két országos rendőrfőnököt. Tibor Gaspar még Fico idején vezette a szlovák rendőrséget, majd lemondott a Kuciak-gyilkosság után, őt pedig Milan Lucansky követte Pellegrini alatt (aki a vizsgálati fogságban pulóverével felakasztotta magát). Úgy tűnt, Matovič kabinetje betartja ígéretét, bíróság elé állíttat mindenkit, aki beengedte a maffiát az állam felsőbb szintjeire.
Ekkoriban lettek ismertek a szlovák Kajucník néven ismert Bűnbánók, azaz azok a kishalak, akik kedvező vádalkukat kötöttek a bűnüldöző szervekkel, feldobva nagyobb halakat. A nyomozók ezzel a módszerrel tervezték alulról felgöngyölíteni a szálakat. A Bűnbánók miatt szorult először Matovic kormánya, ugyanis felmerült, hogy túl kevés Bűnbánó vallomására alapoztak túl sok és súlyos vádat. Ravasz szerint „elkezdett felmerülni, hogy milyen mértékben vannak ezek az emberek instruálva, mennyire autonóm az, amit mondanak, és mennyire befolyásolt valaki által”. Roman Mikulec belügyminiszter szorult is.
Az egyik váratlan fordulat a koronavírus miatt történt meg. A rossz járványkezelés miatt Matovic kormányának népszerűsége bezuhant (emlékezetes botrány volt az orosz vakcinák körül), ebben Ravasz szerint a kommunikációs stílus és politikai teljesítmény is szerepet játszott. Végül Matovic március 30-án lemondott, visszavonult miniszterelnök-helyettesnek és pénzügyminiszternek, Heger érkezett a helyére (mindketten az OĽaNO, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű populista párt tagjai).
Boris Kollár házelnök – akinek tíz nőtől tizenegy gyereke van, és fonák módon a Család Vagyunk nevű pártot vezeti – arról is ismert, hogy túl sokszor látták már maffiózók társaságában. Ráadásul a titkosszolgálatok vezetője, Vladimír Pčolinský pártja frakcióvezetőjének testvére volt. Amikor a nagy tisztogatási hullám őt is elérte, őrizetbe vették, Kollárék pedig heves tiltakozásba kezdtek, és suttyomban elkezdtek Ficóékkal egyeztetni.
Ravasz Ábel elmondta, ugyan a Fico-kormány se volt szent, de „az a fajta hiszterizálása a történetnek, hogy az előző rezsimben mindenki maffiózó volt, helytelen”, még ha voltak is összefonódások. Hozzátette: „A kormányzati maffiakapcsolatból nincs olyan, hogy kevés, a kevés is elfogadhatatlan.” A mostani kormány épp a maffiaellenes mondandójával került hatalomba, sokkal kevesebb a káros összefonódása, talán épp ezért zuhant össze látványosan. A szervezett bűnözés elleni hadjárat elakadt, már a rendőrségen belüli belháború megy, Kollárék révén már ez a kormány is elszenvedett veszteséget (a titkosszolgálati vezetőt). Mindenesetre Ravasz állítja, „nehéz autentikus képet mutatni a maffia elleni harcban úgy, hogy a házelnököt a nyilvánosság nagy része a maffiakapcsolatairól ismeri”. De a Dunától-Ipolytól északra szerinte nem fásultak bele ebbe:
A szlovákok önképe nem az, hogy egy maffia által sújtott balkáni országban élnek, magukat egy nagyon modern, nyugatos országnak képzelik el.
Persze frusztráció felfedezhető az emberekben, nem értik a kormány szeréncsetlenkedését e téren. Ravasz szerint épp a mostani kormányzat támogatottságának bedőlése mutatja, hogy az emberek folytatnák a szervezett bűnözés elleni harcot. A kormányt gyengíti egy másik koalíciós párt, az Andrej Kiska volt államfő alapította Az Emberekért is, ami épp csak bekerült a 2020-as választáson a parlamentbe. Kiska reakciója erre az volt, hogy kiszállt a politikából, a pártot Veronika Remisová vette át (most ő a régiófejlesztési miniszter). Alatta viszont belháború tört ki a pártban, amit annak komplett parlamenti frakciója elhagyott, ahogy a pártból jövő államtitkárok és az igazságügy-miniszter is.
Ravasz Ábel szerint mostanra kialakult egy hárompólusú hatalmi helyzet Szlovákiában. A kormány egyik fele a status quo megőrzésében érdekelt (Kollár és pártja), aztán ott vannak a Matovic vezette elszámoltatáspártiak, valamint a Fico-féle Smer és szakadár pártja, a Pellegrini-féle Hlas, akik támadás alatt állnak. Ennek ellenére a támadás a legjobb védekezés alapon ők is ellentámadnak, ez a számokon is meglátszik: a Smer és a Hlas együtt már 35 százalékon van (bár a Smer maga nagy erővé Fico magas elutasítottsága miatt nehézkesen válhatna).
Egy előrehozott választás is benne van a pakliban (normál esetben 2024-ben lenne választás), és a felmérések alapján akár a Pellegrini-Fico-Kollár trió is hatalomba kerülhet. „Az ellenzék Szlovákiában nem akadályozná meg az előrehozott választásokat, ráadásul érdekük azon folyamatok leállítása, amik veszélyeztetik őket” – magyarázta Ravasz.
Végül érdekes, és szerencsére nem kompromittáló szál a magyar is, hiszen „rövid távon az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a jelenlegi belügyminiszter Mikulecnek sikerül-e túlélnie a folyamatos visszahívási kísérleteket”, ha nem, akkor Grendel Gábor magyar politikus lehet az egyik fő esélyes a posztra.
