Az ideiglenesen felálló afgán kormány vezetője, Hasszán Ahund, valamint egyik helyettese, Abdul Gáni Baradar is a tálib mozgalom alapítói között volt, a kabinetnek pedig rajtuk kívül több olyan tagja van, aki nemzetközi körözés alatt áll. A kormányfőt, Ahund mollát az ENSZ tartja számon terroristaként.
A nyugati csapatok kivonulása utáni helyzet rendezése szempontjából talán a leginkább kulcsfontosságú pozícióba is egy olyan ember került, akivel sem a tálib uralomtól félő afgánok, sem a nyugati hatalmak nem lehetnek elégedettek. Sziradzsuddin Hakkánit ugyanis az FBI szeretné kihallgatni – a többi között azért, mert állítólag részt vett a Hamid Karzai afgán elnök elleni 2008-as merénylet megtervezésében –, ennek érdekében 10 millió dollárt (nagyjából 3 milliárd forintot) ajánlottak fel a nyomravezetőnek.
Az új afgán belügyminiszter neve nemcsak emiatt a konkrét merényletkísérlet miatt szerepel a Szövetségi Nyomozó Iroda körözési listáján, hanem egy másik, 2008 januári, kabuli támadás miatt is, amikor a tálibok hat embert öltek meg egy szállodában, köztük egy amerikai állampolgárt.
Az apja volt Oszáma bin Láden egyik mentora
Az új belügyminiszter édesapja, Dzsalaluddin Hakkáni alapította az úgynevezett Hakkáni-hálózatot, az 1990-es években csatlakozott az afgán tálibokhoz. A Newsweek beszámolója szerint az al-Káida alapítójával, Oszáma bin Ládennel is együtt „dolgozott”. Sőt, az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala szerint Dzsalaluddin bin Láden egyik „legközelebbi mentora” volt az 1980-as években, amikor a szeptember 11-i merényletért felelős terrorista még útkeresésben volt.
A családjukról elnevezett Hakkáni-hálózatot, amelynek most az új belügyminiszter a vezetője, terrorista szervezetként tartják nyilván, így az amerikaiak számára illegális a hálózathoz való csatlakozás, a vele való együttműködés. Az amerikai hírszerzés szerint a Hakkáni-hálózat volt felelős a kabuli Intercontinental Hotel elleni 2011. júniusi támadásért – amelyben több mint egy tucat ember halt meg –, valamint a kabuli indiai nagykövetségen 2008-ban és 2009-ben elkövetett öngyilkos merényletekért is. A csoport 2011 szeptemberében az Egyesült Államok kabuli nagykövetségét, a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők főhadiszállását és az afgán elnöki palotát is megtámadta 24 óra leforgása alatt.
De ha ez nem lenne elég, az afgán biztonsági erők 2013-ban egy olyan, 28 tonna robbanóanyagot tartalmazó teherautó-bombát is találtak, amelyet a csoport rakott össze.
Nem a Talibán, de nem is az al-Káida
A Yahoo News szingapúri kiadása a Sziradzsuddin Hakkánit bemutató írását azzal kezdi, hogy az ő szervezete hajtotta végre az elmúlt húsz év leghalálosabb merényleteit a régióban.
A szunnita iszlamista Hakkáni-hálózatot az 1970-es években alapították, az 1980-as években harcolt a szovjetek által támogatott afgán rezsim ellen, később pedig úttörő szerepet vállalt az öngyilkos merényletek alkalmazásában Afganisztánban, melyek során amerikai, koalíciós és afgán katonák ezrei haltak és sebesültek meg.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Ned Price a múlt hónapban közölte, a tálibokat és a Hakkáni-hálózatot két különálló csoportnak tekintik. A Hakkáni-hálózat ugyanakkor az al-Káidától is külön álló csoport.
Nagyon közel állnak a tálibokhoz, de nagyon közel állnak az al-Káidához is
– mondta az amerikai közszolgálati rádiónak, a National Public Radiónak Pakisztánból interjút adó Ahmed Rashid, a régió történéseit régóta figyelő újságíró.
A Hakkáni-hálózat és az új afgán kormány
A rejtőzködő terroristavezérről – aki azóta már az afgán kormány ideiglenes belügyminisztere – nem sokat tudni, a Szövetségi Nyomozó Iroda számára például még születésének időpontja sem egyértelmű. Csak abban biztosak, hogy valamikor 1973 és 1980 között született.
Fényképet is alig találni róla, a borítóképen látható körözési papírba is csak úgy tudtak belerakni egy színes fotót, hogy az al-Dzsazíra 11 évvel ezelőtti interjújából kivágtak egy képkockát, amin Sziradzsuddin Hakkáni láthatóan direkt eltakarja a fejét. A hírügynökségek fotói között is csak egy 2007-es körözési szórólapot lehet találni róla.
Egyik öccse, Mohamed egy 2010-es dróntámadásban halt meg. Ő volt az, akinek a New York Times 2020 februárjában megjelentette Amit mi, a Talibán akarunk című véleménycikkét – ami akkor nagy visszhangot váltott ki.
Ahmed Rashid arra is felhívta a figyelmet, hogy nem Sziradzsuddin Hakkáni az egyetlen tagja a hálózatnak, aki fontos pozíciót kapott az újonnan felálló ideiglenes kormányban. Az új menekültügyi miniszter ugyanis a belügyminiszter nagybátyja, a Hakkáni-hálózat 2018-ban elhunyt alapítójának testvére, Khalil Hakkáni – akinek a fején szintén 5 millió dollár (nagyjából 1,5 milliárd forint) vérdíj van. A tálibok őt bízták meg azzal, hogy teremtsen biztonságot Kabul utcáin.
