Bolsonaro felhívásának eleget téve több mint egy tucat városban voltak hatalmas tömegeket megmozgató rokonszenvtüntetések, de az államfő ellen is demonstráltak Brazíliavárosban, Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más településeken.
Hírügynökségi beszámolók szerint a Bolsonarót támogató tüntetéseken demokráciaellenes jelszavakat skandáltak, olyan zászlókkal és plakátokkal vonultak fel, amelyeken a legfelsőbb bíróságot és a kongresszust fenyegető feliratok voltak. Maga Bolsonaro is fenyegetőzött, felszólalva a főváros központjában összesereglett, az ország minden szegletéből érkezett tüntetők előtt. A legfelsőbb bíróság elnökéhez, Luiz Fuxhoz címezve szavait azt mondta, hogy vagy kordában tartja a testület egyik bíráját, Alexandre de Moraest, vagy a törvényszék látja kárát. Leszögezte, hogy nem fog eleget tenni Moraes utasításainak. „Számunkra ő többé nem létezik” – hangoztatta az elnök.
Bolsonaro azzal folytatta, hogy számára három lehetőség kínálkozik: börtönbe zárják, megölik vagy győzedelmeskedik.
A gazemberek tudomására hozom: sosem zárnak börtönbe!
– fogalmazott Bolsonaro.
Az előzményekhez tartozik, hogy Moraes augusztus elején a legfelsőbb választási bíróság (TSE) kérelme alapján vizsgálat elindítását rendelte el Bolsonaro ellen hamis hírek terjesztéséért, mert – az indoklás szerint – az államfő bizonyítékok nélkül folyamatosan támadja az ország választási rendszerét.
A TSE maga is vizsgálatot indított, amiért az államfő „politikai és gazdasági hatalmával visszaélve” azt hangoztatta, hogy ellenfelei az elektronikus választási rendszert kihasználva el akarják csalni a jövő évi választásokat. A TSE szerint az elnök egy olyan választási rendszer fenntartásával vádolta a legfelsőbb bíróság tagjait, amelynek célja Luiz Inácio Lula da Silva korábbi baloldali elnök újbóli hatalomra segítése. Moraes, aki a jövő évtől – a választások idején – a TSE elnöki tisztét fogja betölteni, azzal vádolta Bolsonarót: törvénysértő cselekedetekkel gyanúsította meg a legfelsőbb bíróság tagjait a tömegtájékoztatási eszközökön és a közösségi hálózatokon keresztül, hogy aláássa a bírói hatalmat és veszélyeztesse függetlenségét.
A Moraes által elrendelt vizsgálat kiterjed egy Facebookon közvetített több mint kétórás adásra is, amelyben Bolsonaro – hírügynökségek szerint bizonyíték nélkül – hosszasan beszélt arról: meggyőződése, hogy az 1996-ban bevezetett elektronikus urnák segítségével csalások történtek az előző két elnökválasztáson. A Moraes által elindított vizsgálat után egy héttel a brazil parlament alsóháza elutasította a Bolsonaro által javasolt választási reformtervezetet.
Brazíliában a választásokon teljes mértékben elektronikus úton szavaznak. Az államfő azzal indokolta az általa javasolt módosításokat, hogy az elektronikusan leadott szavazatok kinyomtatásával elejét lehetne venni a választási csalásoknak. A változtatást a brazil választási hatóságokon túl az elnök több politikai szövetségese is ellenezte, arra hivatkozva, hogy az egy valójában nem létező problémát igyekszik megoldani, és lehetőséget teremtene a szavazatvásárlásra.
Bolsonaro népszerűsége folyamatosan esett a koronavírus-járvány idején. Egy július eleji felmérés szerint a polgárok 51 százaléka elégedetlen az elnök politikájával, ami a legkedvezőtlenebb arány Bolsonaro hivatalba lépése óta.
