Koszticsák Szilárd / MTI
Nagyvilág

Világviszonylatban is busásnak számít Áder leendő nyugdíja

Az utolsó szovjet pártfőtitkárnál és a távozó francia elnöknél is nagyobb lesz a magyar államfő nyugdíja, de azért Trumpot – legalábbis ezen a téren – nem veri meg. Utánanéztünk néhány országban, hogy egyes állami vezetők mire számíthatnak, ha letudták hazájuk szolgálatát. Saját iroda, alkalmazottak, utazási lehetőségek és persze az elnöki fizetéshez igazított nyugdíj – mindez alapvetés. Mégis akadt már olyan nyugdíjas állami vezető, aki havi pár száz forintnyi pénzből tengődött, mert a szabályalkotók elfelejtettek számolni a pénzromlással.

Nemrég írtunk róla, hogy a leköszönő német kancellár, Angela Merkel 15 ezer euró (nagyjából 5,2 millió forint) nyugdíjban részesül majd, ezzel szemben Áder János, a jövőre távozó magyar államfő (az EP-képviselői nyugdíjával együtt) 4,4 millió forintot kap majd havonta. Áder mindemellett jogosult állami rezidenciára, háromfős titkárságra, irodára, szolgálati kocsira sofőrrel, valamint egy bejárónőre is. Ebben azért Merkel sem marad el tőle, hiszen kaphat irodát maximum ötfős személyzettel, amibe még egy sofőr is beletartozik.

Mindig érdekes kérdés, hogy a világ országaiban miként honorálják az állami vezetők munkáját, pláne a hivatalból való távozásuk után, így mi is megnéztünk pár példát.

USA: ezt kapja Trump

Kezdjük mindjárt egy szuperhatalommal, az Egyesült Államokkal. Donald Trump az alkotmányban megszabott maximum két elnöki ciklusának felét teljesítette, tehát még indulhat (és habitusából következően ez nem is zárható ki) a 2024-es elnökválasztáson. Ettől függetlenül, mint leköszönt elnököt, megilletik bizonyos juttatások. Az USA-ban a Former Presidents Act, azaz az Exelnökök Törvénye szabályozza, mire jogosult az elnök, már ha nem váltották le elnöki periódusának természetes vége előtt. 1958-ban vezették csak be a távozó elnököknek járó illetményt, ami kezdetben potom 25 ezer dollár volt – írja a Vox cikke.

Jelenleg Trump ennél azért jobb pénzre számíthat, mivel az elnöki nyugdíj egyenlő az alapbér éves mértékével. Ez most 219 ezer dollár (65,26 millió forint, havi bontásban nagyjából 5,4 millió forint).

Átváltások

A cikkünkben szereplő forintosított összegeket a Magyar Nemzeti Bank weboldalán található, 2021. augusztus 24-én érvényes középárfolyamon számítottuk.

Trumpnak erre a pénzre akár szüksége is lehet, mivel a cégei az ellentmondásos elnöksége jóvoltából értékük jelentős részét elvesztették, ráadásul eljárások is zajlanak ellenük. A távozó elnök emellett jogosult egy irodát fenntartani személyzettel, távozása utáni első 30 hónapban erre évi 150 ezer dollárt (44,7 millió forintot), később évi 96 ezer dollárt (28,6 millió forintot) kaphat az államkasszából. A titkosszolgálat védelmére is számíthat Trump (és persze Bill Clinton, George W. Bush, Barack Obama is), vagy ha erre nem tart igényt, évi 1 millió dollár (298 millió forint) értékig állja az állam a biztonsági költségeit (a védelem a családjára is kiterjed). És persze elnöki könyvtár alapítását is támogatják közpénzből, Trump esetén ez maró gúny tárgya lett.

Nagy-Britannia: Ádernél rosszabbul járnak

A briteknél még ennyi hagyománya sincs a nyugdíjazásnak, 1991-ig egyetlen miniszterelnök sem kapott ilyen juttatást, miután távozott a szolgálatból. Jelenleg a volt kormányfők a leköszönésükkori fizetésük mintegy felét kapják meg, amit később persze felülvizsgálnak, és hozzáigazítanak az aktuális kormányfői fizetéshez. Most évi 115 ezer fonttal (46,9 millió, azaz havi 3,9 millió forinttal) járul hozzá a londoni államkassza ahhoz, hogy a korábbi miniszterelnökök közéleti aktivitása távozásuk után is működhessen. Egyébként a miniszterelnök mellett a parlamenti alsóház elnöke, a Speaker, valamint az Államkincstár első lordja is ugyanannyit kap nyugdíjnak szolgálata lejárta után, mint a miniszterelnök.

Franciaország: Macron magán spórol

Franciaországban 2019 vége felé élénk politikai vita követett egy esetleges elnökinyugdíj-reformtervet, amit Emmanuel Macron próbált átvinni. Az országban 1955 óta kapnak az exelnökök nyugdíjat, ez most havi 6220 eurót (2,17 millió forintot) tesz ki. Maga Macron még abban az esetben is évekre lenne a normál nyugdíjkorhatártól, ha megnyerné a jövőre esedékes elnökválasztást, és második ciklusát is kitölthetné (62 év a korhatár, Macron 49 évesen távozna ez esetben a hatalomból). Emiatt is érezte, hogy bizarr dolog lenne, ha bőven aktív korúan nyugdíjat kapna. A rendszert az általános nyugdíjrendszer szerinti pontszámítás alapján reformálná meg (sőt a volt elnökök kedvenc levezető munkáját, az Alkotmánytanács tagságát havi 13 500 euróért, azaz 4,7 millió forintért sem tartaná meg elnöksége után).

Ian Langsdon / MTI / EPA

Lengyelország: magyar szintű elnöki nyugdíj

A lengyelek is a szokásos vitákba merültek már korábban arról, mennyi járandósága lehet egy exvezetőnek. A 2015-ben leköszönt államfő, Bronisław Komorowski épp augusztus elején nyilatkozott egy ilyet:

az elnökök a fegyveres erők vezetői, ezért érdemes gondoskodni arról, hogy az elnök nyugdíja ne legyen alacsonyabb, mint a lengyel hadsereg vagy a rendőrség ezredesének nyugdíja.

No de mennyi az annyi? A Business Insider lengyel kiadása szerint az elnökségét legkésőbb 2025-ben lezáró Andrzej Duda mostani államfő először is kap háromhavi bért végkielégítésként (Komorowski esetén ez havi 60 ezer zloty-t, azaz 4,56 millió forintot jelentett hat éve). Emellett haláláig megkapja az elnöki fizetésének 75 százalékát (3,42 millió forintot), irodát személyzettel, valamint az Állami Védelmi Szolgálat gondoskodik a biztonságáról. Mindezt egy 1996-os törvény szabályozza.

Oroszország: Gorbacsovra szabva

Oroszországgal kapcsolatban Mihail Gorbacsov esete a legérdekesebb, akiről a Meduza írt 2018-ban nagy cikket. Gorbacsov, mint utolsó szovjet vezető egy tisztességes, 4000 rubeles havi nyugdíjat kapott az államtól. Nem is fordítjuk le forintra, mindenesetre az akkori átlagfizetés négyszerese volt ez az összeg. Azért sem váltjuk át, mert anno nem úgy határozták meg a nyugdíját, hogy kövesse a rubel pénzromlását, így az infláció miatt 1994-re havi 2 dollárt ért ez a juttatás. Gorbacsov hiába kapott sok pénzt a Nobel-békedíjjal, azt az orosz államkasszának adományozta kórházépítésre, könyvei nyugati kiadásából tudott némi bevételt szerezni. Egykori ellenfele, Borisz Jelcin orosz elnök aztán megkegyelmezett kvázi elődjének:

átnyomta javaslatát a parlamenten, hogy Gorbacsov (csak ő, mivel más szovjet vezető nem maradt életben a gerontokráciának is csúfolt pártállami rendszer vezetői közül) a minimálbér negyvenszeresét kapja stabilan. Ez 2018-ban 312 ezer rubelt, azaz mostani árfolyamon 1,22 millió forintot jelentett.

India: nagylelkű az állam

Kicsit ugorjunk távolabb: a világ második legnépesebb országában, Indiában az 1951-es törvény szerint a volt államfőket elnöki fizetésük fele illeti meg havonta egészen a halálukig (ez 12,5 millió forintnyi rúpia). Ezen felül kapnak egy rezidenciát, telefonokat, autót, ötfős személyzettel irodát, annak üzemeltetési költségeit évi 60 ezer rúpiáig, térítésmentes egészségügyi ellátást, valamint ingyen utazást India területén belül bármilyen vízi, légi vagy szárazföldi járattal.

Ausztrália: Nem ugyanannyi az annyi

Kicsit távolabb lépve megnéztük, hogy a posztjukról távozó ausztrál miniszterelnökök mit kapnak. A News.co.au még 2018-ban mutatta be Malcolm Turnbull exkormányfőn keresztül, mire számíthat a kontinensnyi ország vezető politikusa, ha lelép a színről. Egy 2002-es törvény szabályozza, hogy mit kaphat a távozó kormányfő (ha a parlamentet is otthagyja). A nem pénzügyi juttatások közt van három fizetett tanácsadó, egy berendezett iroda annak költségeivel együtt, az utazási költségek Ausztrálián belül, okostelefon, publikációk, irodaszerek. A nyugdíjak amúgy változnak, van olyan volt miniszterelnök, aki évi 140 ezer ausztrál dollárt (évi 30 millió, havi 2,5 millió forintot), de több olyan is, aki évi 200 ezret (évi 43 millió, havi 3,6 millió forintot) kap nyugellátásként (számít, hogy valaki 2004 előtt vagy után lett a parlament tagja).

Dél-Afrika: börtönviseltnek is jár a nyugdíj

A Dél-afrikai Köztársaságban az éves elnöki jövedelem 75 százalékát (4,16 millió forintot) fizetik ki az elnöknek, amint távozik a hatalom csúcsáról (ezt 2008-ban egy törvényjavaslattal megpróbálták 100 százalékra emelni, sajnos, nem találtuk nyomát, átment-e a javaslat). Ez persze követi az átlagos nyugdíjemelések mértékét is. Az állam állja a nyugalmazott elnök egészségügyi költségeit is. Dél-Afrikában volt is némi szemöldökráncolás abból, hogy a korrupciós vádak miatt elítélt korábbi elnök, Jacob Zuma megtarthatta a fenti járandóságokat, ugyanis az alkotmány szerint csak a (Donald Trump esetéből megismert) impeachment, azaz alkotmányos felelősségrevonási eljárás által eltávolított elnököktől lehet megvonni a későbbi juttatásokat. Zuma pedig nem így távozott a hatalomból, már azután emeltek vádat ellene – írta a helyi Sunday Times.

Argentína: elnökit vagy özvegyit?

Dél-Amerikából is hozunk azért példát. A Buenos Aires Times számolt be róla, hogy Cristina Fernández de Kirchnert választás elé állította ellenfele, Mauricio Macri egykori kormánya még 2019-ben. Ugyanis egy elhunyt volt elnök özvegyeként (mint Nestor Kirchner felesége) és saját jogon volt államfőként is jogosult volt nyugdíjra, és egy – akkor friss – elnöki rendelet ezt szabályozni akarta vagy-vagy alapon. A cikk szerint egy 1991-es törvény rendezte az elnöki nyugdíjakat. Fernández de Kirchnernél ez mindkét jogcímen 400 ezer pesót (1,22 millió forintot) jelentett. Érdekesség, hogy a véres katonai diktatúrák vezetőit – akik már egytől egyig meghaltak – nem ismerték el elnököknek, nem is folyósított nekik az állam nyugdíjat.

Kína: bizonytalan nyugdíjazás

Kína érdekes példa még, ugyanis Hszi Csin-ping elnök 2013 óta irányítja a világ egyik vezető hatalmát, és ott azért más politikai rendszer dívik. Hszi két elődje, Csiang Cö-min és Hu Csin-tao még él. Utóbbi 2013-as távozásakor írt a BBC News arról, mennyire figyel oda a pártállam visszavonult vezetői jólétére. Sokáig az volt az aranyszabály, hogy 65 éves korig az utolsó lélegzettel is a pártot kell szolgálni, addig nincs nyugellátás. Eközben egyre többen hangoztatták Kínában – jórészt az elnöksége után is a hatalom közelében sertepertélő Csiang miatt –, hogy a volt fő káderek szépen vonuljanak a háttérbe, hagyják meg a fiatalabbaknak a hatalom gyakorlását és a politikát.

Hszi már a 68-at is betöltötte, jövőre pedig a kommunista párt nemzeti kongresszusa megszavazza, hogy államfő maradjon-e a nyugdíjkorhatár dacára (Hszi vasmarka miatt valószínűleg maga az elnök dönti el, marad-e még a hatalom csúcsán). Mindenesetre a kínai alkotmányból 2018-ban törölték a 10 éves limitet, Hszi legálisan újrázhatna. És akkor a végén a nyugdíj összege: sajnos nem találtuk nyomát annak, hogy a két még élő exelnök mennyit kaphat. Az nyújthat némi mankót esetleg,

hogy mennyit keres a jelenleg aktív államfő, Hszi: egy 2015-ös cikk szerint hivatalosan 11 385 jüant, azaz potom 524 ezer forintot.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.