Először a déli államokban kezdték ünnepként kezelni június 19-ét, azt a napot, amikor a polgárháborúban győzedelmeskedő északi csapatok a fennhatóságuk alá vonták Texast, és eljuttatták a helyi feketékhez a hírt, hogy szabadon élhetnek. Az államban 1865 óta minden évben megünneplik ezt az eseményt (ami után a rabszolgaság nem szűnt meg azonnal, hiszen sok rabszolga sokáig nem értesült a rabszolgaság felszámolásáról a titkolózó gazdáik miatt). Idővel aztán országosan is elterjedt a feketék körében, hogy a felszabadulásukat ezen a napon ünnepeljék. Texas volt az az állam, ahol a legtovább ellenálltak az Abraham Lincoln által 1862-ben kihirdetett törvénynek. Sőt, rengetegen menekültek ide Mississippiből és Louisianából, hogy ne kelljen lemondaniuk a rabszolgatartásról, miután az északiak elfoglalták ezeket az államokat.
Az idén már szövetségi szinten is ünneppé tették ezt a napot: Joe Biden június 17-én írta alá a Juneteenth National Independence Day Actet, azaz a Juneteenth Nemzeti Függetlenségi Nap törvényt, így az idei június 19. volt az első, ami már szerte az Egyesült Államokban hivatalos nemzeti ünnepnek számított.
Mi történt 1865. június 19-én?
1861-ben tört ki az Egyesült Államokban a polgárháború, mivel a Lincoln elnök vezette északi államok szövetségi szinten akarták megszüntetni a rabszolgaság intézményét, amibe a rabszolgatartó gazdaságon alapuló déli államok nem egyeztek bele, inkább megalapították az Amerikai Államok Konföderációját, és harcolni kezdtek az északi államokkal.
Lincoln 1862 őszén ugyan aláírta a rabszolgaságot megszüntető törvényt, ami 1863. január 1-jével életbe is lépett, de a függetlenségre vágyó déli államokban nem vezették be az intézkedést. A háborút végül az északiak nyerték meg: 1865 júniusára az utolsó konföderációs csapatok is letették a fegyvert, május 10-én pedig elfogták a konföderáció elnökét, Jefferson Davist. A konföderáció utolsó bástyájának számító Texasba azonban csak június 19-ére jutott el a hír a déliek vereségéről és a rabszolgaság megszüntetéséről, a Gordon Granger vezérőrnagy vezette északi csapatok megérkezésével.
Bár a rabszolgaság eltörlését aznap kihirdette a vezérőrnagy, a rabszolgaság történetét kutató történész és irodalomtudós, Louis Henry Gates Jr. az amerikai közszolgálati tévé, a PBS honlapján lassú folyamatként írta le a felszabadítást. Hiszen sokan voltak, akiket a rossz idő beálltáig továbbra is rabszolgasorban tartottak, sőt előfordult, hogy még évekig nem szóltak nekik, ezért hosszú időn át korbácsolástól rettegve kellett szolgálniuk az urukat.
Gates egykori rabszolgákat idéző történészek és korabeli irodalmi művek alapján azt írja, hogy
– akiket tetten értek és a vízbe lőttek, majd felakasztottak.
A rabszolga-felszabadításról és az ünnep eredetéről így fogalmazott Elizabeth Hayes Turner, az Észak-Texas Egyetem történelemprofesszora, aki a hagyomány egyik őrzőjét idézte a Juneteenth eredetéről szóló esszéjében:
Ahogy elmagyarázták nekem, június 19. nem a pontos nap volt, amikor a négereket felszabadították. De ez volt az a nap, amikor megmondták nekik, hogy most már szabadok. (…) És az apám azt mondta, hogy ujjongtak és ordítoztak, és lyukakat fúrtak a fákba, lőporral töltötték meg, és begyújtották, ez volt az ő robbantásuk az ünneplésre.
És hogy lett ebből Juneteenth?
Számos másik nap lehetne ezen kívül a rabszolgaság eltörlésének az ünnepe: például szeptember 22., amikor Lincoln aláírta a törvényt, vagy január 1., amikor aztán hatályba lépett a rendelkezés szövetségi szinten (amihez a konföderáció államai nem tartották magukat), de végül a rabszolgaság eltörlése után a más formában folytatódó elnyomás ellen kitartóan harcoló texasi feketék emancipációjának az ünnepe lett az.
Gates szerint ez leginkább annak köszönhető, hogy a texasi feketék úgy érezték, harcolniuk kell a múlt bűneit relativizálni akaró, ezért a többi között egykori konföderációs vezetők emlékére felvonulásokat rendező texasiak rasszizmustól fűtött szegregációs politikája ellen, aminek szerves része volt, hogy szép ruhába öltözve megünneplik a szabadságukat.
A más államokban új életet kezdő feketék pedig tovább vitték magukkal a szokást, hogy június 19-én a szabadságukat ünneplik, ezért az ezredforduló idején már országszerte megemlékeztek erről a napról. Egyébként a név is innen ered, mármint a dátumból: a Juneteenth kifejezés ugyanis a june (június) és nineteenth (tizenkilencedike) szavak összeolvasztásából alakult ki.
A PBS-en bemutatott Finding Your Roots (Megtalálni a gyökereid) című műsor házigazdájaként a családfakutatás amerikai arcának számító Gates – aki a lenti műsorrészletben Pharell Williamsnek mutatja meg, mit mesélt a zenész rabszolgasorba születő rokona a saját, szenvedésekkel és gyapotszedéssel teli gyerekkoráról idős emberként a 20. században – először a főiskolán hallott a texasi ünnepről az 1970-es években.
De miért baj, hogy szövetségi nemzeti ünnep lett belőle?
Texasban 1980 óta számít állami ünnepnapnak június 19., 2002-re pedig már nyolc államban ismerték el az ünnepet. 2020-ra szinte mind az ötven államban ünnepnappá tették a Juneteenth-t, bár Texasban is még csak ebben az évben vezették be, hogy az államnak dolgozó munkavállalóknak fizetett szabadnap legyen.
2021-re az ünnep elismertsége eljutott odáig, hogy a szenátus megszavazta, hivatalosan is nyilvánítsák június 19-ét a feketék emancipációjának ünnepévé szövetségi szinten. A januárban hivatalba lépő Joe Biden pedig alá is írta a törvényt, így a karácsony, a hálaadás, a Függetlenség Napja és a többi szövetségi ünnep mellett immár a Juneteenth is annak számít.
A Newsweek ugyanakkor már a törvény aláírása előtt felhívta a figyelmet arra, hogy a Twitteren a fekete közösség tagjai közül sokan a nemtetszésüknek adtak hangot, hiszen csak egy üres gesztust látnak benne, és ennél többet szeretnének.
Valóban szép gesztus a George Floyd halála utáni, etnikai feszültségektől túlfűtött Egyesült Államokban, hogy a feketék felszabadítása nemzeti ünnepet kapott, de például a lap által idézett tanár, blogger és aktivista Zellie Imani szerint
Egy MajorPhilebrity néven twitterező férfi pedig Amerika abszurd humorát látja benne: ugyanis miközben nemzeti ünnep lett a feketék felszabadításának évfordulója, egyes államokban nem lehet tanítani róla. A kritikai rasszelmélet iskolai tanítását ugyanis Arkansasban, Idahóban, Floridában és Oklahomában is betiltották. A Newsweek szerint ráadásul további tizenkét államban tervezik a kritikai rasszelmélet betiltását.
Az is bírálat tárgya, hogy az ünnepről szóló törvény simán átment a törvényhozáson, míg a feketék szavazását megnehezítő szabályok elleni fellépés nevében életre hívott John Lewis Voting Rights Actet (John Lewis Szavazójogi Törvényt) lassan két éve nem tudják megszavazni.
Volt, aki pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a lincselés még mindig nem számít szövetségi szintű gyűlöletbűncselekménynek.
És nem csak a twitterezők szerint problémás az időzítés, az USA Today a témát feldolgozó cikkében is nagyrészt ugyanezeket az észrevételeket sorolják fel.
Ugyanakkor nem szabad elvitatni a dolog jelentőségét sem, hiszen majdnem negyven éve vezettek be legutóbb új szövetségi nemzeti ünnepet Amerikában, a Martin Luther King Jr.-napot, amit azóta is minden év harmadik hétfőjén ünnepelnek. Ráadásul a kongresszusban kivételesen gyorsan felül tudtak emelkedni a pártérdekeken, így a republikánus többségű szenátus és a demokrata többségű képviselőház is egyetlen nap alatt megszavazta a törvényt.
