Az lett volna a logikus, ha vadászgépek kísérik a határig, majd átadják a litván hatóságoknak azt az Athénból Vilniusba tartó Ryanair-gépet, amit egy állítólagos bombafenyegetés miatt térítették el múlt vasárnap Fehéroroszországban, erről beszélt Bakos József, a HungaroControl légiforgalmi főosztályvezetője a cég podcastjában.
A szakértő elmondta, ilyen esetekben teljesen más az eljárás, ha még egy földön lévő, és más, ha egy légtérben tartózkodó gépen fújnak bombariadót. Az előbbi szituációban a protokoll szerint le kell állítani az utasbeszállítást, majd az erre hivatott szervek átvizsgálják a fedélzetet. Ha nem találnak semmit, akkor útnak indulhat a járat.
Ha levegőben lévő gépről van szó, akkor a pilótának kell eldöntenie, mit tesz az utasai biztonsága érdekében. A legcélszerűbb a legközelebbi, legbiztonságosabbnak ítélt repülőtéren leszállni, és átvizsgáltatni a gépet. Ez minden légitársaságnak a döntése
– mondta Bakos.
Az eltérített gép pilótái tisztában voltak ezzel, ugyanis a légiforgalmi irányítókkal történt beszélgetésük leirata szerint sokat kérdezősködtek, mielőtt engedelmeskedtek volna. Hezitáltak, többször is visszakérdeztek, hol kellene landolniuk és miért, mennyire súlyos a fenyegetés. A vadászgépek a fehérorosz hatóságok jelzése szerint csak azt követően érkeztek meg melléjük, hogy már visszafordultak, tehát ebből adódó nyomás állítólag nem volt rajtuk.
A HungaroControl a 24.hu megkeresésére azt közölte, a pilóták általában akkor kapnak arra vonatkozó tájékoztatást, hogy egy másik repülőtéren kell leszállniuk, ha az az eredeti célállomáson nem lehetséges a landolás. Ilyen helyzet elsősorban a rossz időjárási viszonyok miatt alakulhat ki, de előfordulhat más, a gép leszállását akadályozó körülmény miatt is. Ilyen lehet, ha például egy korábban landoló repülő futóműve meghibásodik a leszállás során, ezért blokkolja a futópályát.
Az ilyen szituációkra a pilótákat felkészítik, mindig kijelölnek egy úgynevezett tartalék repülőteret. Ha a leszállást akadályozó körülmények elhárítása sok időt vesz igénybe, akkor a kitérő repülőtérre irányítják őket. Minden más esetben, amikor a repülést meg kell szakítani, akár utasrosszullét, akár műszaki meghibásodás, akár bombafenyegetésről szóló bejelentés miatt, a pilóták döntik el, hogy hol szállnak le. Kérdésünkre válaszolva azt is kifejtették, ilyen helyzetekben
A Flightradar adatai szerint a szóban forgó járat már nagyon közel volt a belorusz-litván határhoz, tehát a vilniusi reptéren lett volna a legközelebbi. Ehhez képest a vadászgépek egy minszki kitérőre kényszerítették, ami repülési időben is több volt.
A HungaroControl azt is írta, a nemzetközi protokoll szerint, ha a magyar légiforgalmi irányítás arról értesül, hogy egy polgári utasszállító fedélzetén robbanószerkezet van, erről haladéktalanul értesítenie kell a repülőgép személyzetét, illetve lehetőség szerint a járatot üzemeltető légitársaságot is. Ezzel egy időben a légvédelmet is tájékoztatni kell az eseményről. A személyzet a légitársasággal konzultálva hoz arról döntést, hogy megszakítják-e az útjukat, és leszállnak-e az első alkalmasnak ítélt repülőtéren. Ha a megszakítás mellett döntenek, akkor a légiforgalmi irányítás feladata minden segítséget megadni a pilótáknak, hogy a számukra ismeretlen légikikötőt a lehető legrövidebb útvonalon érhessék el, és ott biztonságban landoljanak.
Sok olyan válságövezet volt és van a világon, amit a repülőgépeknek el kell kerülniük, de az Európai Tanács mostani döntésével nem zárta le a fehérorosz légteret, jelenleg is közlekednek ott repülők.
Az Európai Tanács ajánlása az, hogy az uniós légitársaságok kerüljék el a belarusz légteret. Mindez az unión kívüli légitársaságokat nem érinti. A tagállamok járatai elsősorban a balti államok felé kerülnek, illetve Lengyelország légterét használják erre a célra. Ezért a magyar légtér forgalmának bővülése elenyészőnek tekinthető
– közölte a HungaroControl lapunkkal.
Megjegyezték, a szinte az egész világon alkalmazandó nemzetközi protokollt nem az Európai Unió, hanem az ENSZ repülési szervezete, az ICAO dolgozza ki. Ez megkönnyíti minden légi közlekedési szereplő dolgát, hiszen a magyar légiforgalmi irányítás biztos lehet abban, hogy például a thai légitársaság személyzete ugyanúgy járni el, mint a Lufthansa pilótái.
A konkrét esetre visszatérve, a fehéroroszok szinte példátlan kényszerítését a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) is elítélte. Willie Walsh, a szervezet elnöke egy online tájékoztatón arról beszélt, vizsgálatot kell indítani annak érdekében, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő.
Fontosnak tartom, hogy részletes információk állnak rendelkezésünkre arról, mi is történt valójában. Így mindenki láthatja, milyen döntések születtek, és még fontosabb, hogy a nemzetközi közösség együtt tudja majd biztosítani, hogy ez az incidens ne ismétlődjön meg a jövőben
– fogalmazott.
Mint ismert, a gépet azért térítették el, mert a fedélzetén tartózkodott Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki aktivista-újságíró. Robbanóanyagot nem találtak a gépen, de a disszidált férfit letartóztatták. Azóta előkerült egy videó róla és a barátnőjéről is, melyben mintha mindketten egy betanult szövegben ismernék el bűnösségüket, azaz kényszeríthették őket a felvétel elkészítésére. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egyébként azt állította, Svájcból érkezett jelzés alapján rendeltek el bombariadót a Ryanair-gépen, Svájc azonban közölte, semmilyen bombafenyegetésről nem tájékoztatta Minszket.
