A Presse am Sonntag nevű osztrák lapnak adott interjút Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt. A beszélgetés első kérdése az, hogy mit tesz Karácsony, ha az ellenzéki előválasztást nem ő, hanem Jakab Péter, a Jobbik jelöltje nyeri meg.
„Aki nyer, megkapja a támogatásomat, ez biztos. Azonban magabiztos vagyok. Én vagyok a legnépszerűbb ellenzéki politikus, ez felelősség is” – válaszolta Karácsony, aki azt is megmagyarázta, hogy korábbi ígéretével szemben miért jelentkezett be mégis miniszterelnök-jelöltnek.
Azt terveztem, hogy polgármesterként képviselem a budapestieket. Mindenkiben partnert láttam – a magyar kormányban is. Ők azonban mindent megtettek, hogy ellenünk dolgozzanak. Ezután azt éreztem, hogy már nincs okom arra, hogy ne induljak el.
A beszélgetésben szóba került a leginkább Kínától felvett hitelből épülő kínai Fudan Egyetem, illetve a főváros által favorizált Diákváros ügye is. Karácsony szerint a magyar adófizetők magas árat fizetnek a Fudan Egyetemért, hiszen ők állják a számlát. De vannak más problémák is, tette hozzá a főpolgármester, aki úgy látja: a Fudan Egyetem a Kína felé való politikai elmozdulásról szól, ez pedig nemzetbiztonsági problémákat vet fel. „Egy magyar közgazdász azt mondta, hogy az egyetem építése olyan, mint egy eljegyzési gyűrű Kínával. Ez kérdéseket vet fel Magyarország politikai és katonai szövetségeivel, az EU-val és a NATO-val” – fogalmazott.
A magyar társadalom megosztottságával kapcsolatban elmondta: nem a magyar lakosság fele, hanem a szavazók alig fele döntött a Fidesz mellett. „Ha megnézzük az elmúlt három választást, akkor a kis többség mindig Orbán ellen szavazott.” Annak pedig több oka van, hogy sok magyar számára Orbán Viktor politikája vonzónak tűnik, azonban manapság ezek közül már egyik sem releváns.
Először is, a magyar ellenzék nem volt egységes. Ez 2019-ben megváltozott. Másodszor, Orbán az elmúlt évtizedben egy nemzetközi gazdasági fellendülés alatt kormányzott. Amikor 2010-ben kormányra került, az előző szociáldemokrata kormánynak néhány megszorító intézkedést kellett végrehajtania a gazdasági világválság miatt
– fogalmazott Karácsony Gergely, aki szerint a világjárvány és az azzal járó válság azt mutatja, hogy „a jólét, amelyet Magyarország élvezett, nem Orbán képességeinek közvetlen következménye volt. Ő és a kormánya nem végeztek jó munkát a világjárvány elleni küzdelemben és a gazdasági következmények enyhítésében.” Érvelésében két statisztikát idézett: Magyarország népességarányosan világelső a koronavírus-halálozások tekintetében, az infláció pedig a legmagasabb az Európai Unióban. Tanulmányokra hivatkozva arról beszél, hogy a Fidesz támogatóin belül van egy kemény mag, akik szerint Orbán Viktor a nemzeti érdekeket képviseli és megvédi az országot. De van egy másik, nagyszámú fideszes szavazói csoport, akiket jobban érdekel a gazdaság, és nem kemény Orbán-rajongók, tette hozzá a főpolgármester.
Házról házra járva akar kampányolni
Arra a burkolt felvetésre, hogy a mostani kampányban is „le akarja-e bontani a kerítést” Karácsony, a válasz: nem. Karácsony úgy látja, hogy a déli határkerítés sok magyar számára garancia a tömeges migráció ellen és a béke megőrzését szolgálja.
Szerintem nem lehet lebontani. De nem a kerítés a probléma: Magyarország nem tartja be azokat a nemzetközi és humanitárius törvényeket, amelyeknek mellett elkötelezte magát. Ezen változtatnunk kell
– válaszolta. Kitért arra is, hogy „Orbán politikájának negatív hatásai a kis falvakban is nyilvánvalóak.” Szavai szerint képesnek kell lenniük ezt kommunikálni és elmondani az embereknek, hogy a kormányzati politika valójában senkit nem segít ebben az országban. Karácsony Gergely úgy látja: az ország Fidesz-szavazói és a nagyvárosok ellenzéki választói közötti megosztottság nem politikai jellegű, inkább ahhoz van köze, hogy „a kis falvak lakói jobban ki vannak téve a Fidesz-kormány propagandájának.”
Döntő fontosságú, hogy helyi szintű kampányt folytassunk. Az országban háztól házig kell mennünk, hogy elmagyarázzuk az embereknek, mit akarunk. Nem véletlen, hogy szülőfalumban jelentettem be miniszterelnök-jelöltségemet. Ez egy tipikus kis falu a magyar vidéken – abban az értelemben is tipikus, hogy az ott lakók veszítenek Orbán kormánya miatt.
Az ország jelenlegi állapotát firtató kérdésre Karácsony Gergely azt mondta: hibrid rezsim, alkotmányos intézményekkel a felszínen, de az alkotmányosságnak már nincs szelleme. Az ellenzékben folyamatos vita van arról, hogyan is lehetne visszaállítani az alkotmányosságot, mondta Karácsony, aki szerint ez nemcsak jogi, hanem társadalmi és kulturális jelenség is. „A Fidesz által létrehozott alkotmánynak a magyar emberek szempontjából nincs sok legitimitása.” A Fidesz rövid távú érdekeinek megfelelően már kilencszer módosította ezt az alkotmányt, tette hozzá.
Az EU-paradoxon
Karácsony Gergely szerint a mostani választás bizonyos szempontból az egyesült ellenzék első esélye a Fidesz legyőzésére. Felhívja a figyelmet, hogy „a Fidesz-kormány jelenleg jogszabályi változtatásokat hajt végre a közjavak magánalapítványokba történő áthelyezése érdekében – távol a nyilvános felügyelettől.” Úgy látja, minél hamarabb hatalomra kerül az ellenzék, annál nagyobb az esélye annak, hogy „a közjavak lopását nem hajtják végre száz százalékosan.” Paradoxont említ az Európai Unióval kapcsolatban: szerinte ha Magyarország nem lenne az EU tagja, akkor
Orbán Viktor rezsimjének nem lett volna lehetősége úgy gyarapodni és fejlődni, ahogyan ez megtörtént. Az EU finanszírozza a hibrid rezsimet. Az elmúlt évtizedben Magyarországra érkezett források és eszközök táplálták a magyar gazdasági növekedést ezekben az években. A korrupció miatt ez az uniós pénz végül hozzájárult Orbán Viktor hatalmának megtartásához. Félreértés ne essék, nagy rajongója vagyok az európai integrációnak és az EU-nak. Csak az, ahogyan az EU a magyar belpolitikához viszonyult, nem segítette a magyar demokráciát.
A beszélgetésben előkerült, hogy jó útnak tartja-e Karácsony, az Európai Bizottság ismét anyagi szankciókat fontolgat Magyarország ellen. A főpolgármester szerint a Bizottságnak el kell kerülnie, hogy a magyar embereket büntessék a magyar kormány cselekedetei miatt. „Ezért nem támogatom a Magyarország elleni pénzügyi szankciókat. De ha az EU hajlandó lenne növelni az önkormányzatoknak és a civil társadalmi szervezeteknek juttatott közvetlen kifizetéseket, akkor szankcionálhatja a magyar kormányzati politikát anélkül, hogy az az embereket érintené és egyúttal előremozdíthatná az európai ügyet”, tette hozzá.
