Eyepix / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Nagyvilág

Ők lesznek az ellenség: maga alá gyűri a nőket Mexikóban a macsó társadalom

Mexikóban egymást érik az erőszak ellen tiltakozó, feminista, nőjogi megmozdulások, amelyeknek a rendőrség rendszerint brutálisan vet véget. A 24.hu-nak nyilatkozott az Amnesty International szakértője arról, hogy miként bélyegzi meg a hatalom a tüntetőket, és beszélhetünk-e tomboló nőgyűlöletről Mexikóban.

Hol voltál, amikor megerőszakoltak?

Ilyen és hasonló, az elnöknek címzett molinók jelentek meg Mexikóvárosban a múlt hónap elején az erőszakba torkolló nőnapi feminista demonstráción. A tüntetők azért vonultak a fővárosban található Nemzeti Palotához, hogy Andrés Manuel López Obrador elnök és a nők elleni rendszerszintű erőszak ellen tüntessenek, mire az államfő egy, A béke falának elnevezett fémépítményt húzatott fel a palota köré. A demonstrálók provokációnak vették az elnök bujkálását, és elkezdték a falra írni azoknak az áldozatoknak a nevét, akik az elmúlt években nőgyűlöletből fakadó gyilkosság áldozatául estek az országban. Az események ezt követően gyorsan elfajultak.

Az összecsapásokban 62 rendőr és 19 civil sérült meg, közülük kilenc rendőr és egy tüntető szorult kórházi ellátásra. A legfőbb ügyészség azt közölte, hogy négy tüntető ellen folyik eljárás, amiért agresszíven léptek fel, ugyanakkor a helyszíni beszámolók arról is árulkodnak, hogy a rendőrök könnygázt vetettek be a demonstrálók ellen, és újságírókat tartóztattak le jogalap nélkül. Ezekről az esetekről az Amnesty International értesült a Brigade Marabunta nevű civil szervezettől, amely a helyszínen dokumentálta a tüntetés eseményeit.

Lapunknak sikerült elérnie Edith Olivares Ferretót, az Amnesty International Mexico emberi jogi osztályának vezetőjét, aki elmondta, történelmi mulasztás az, hogy az állam nem tudta megfékezni a nők elleni erőszakot, így nem is lehet a helyzetet teljes egészében Obrador kabinetjének nyakába varrni. Az ugyanakkor bizonyos, hogy a jelenlegi hatalom a legkevésbé sem törekszik a párbeszédre, inkább azon van, hogy bűnbakot kreáljon az elégedetlenkedőkből.

Veszélyes tüntetések, rendőri erőszak

A nőnapi eset egyáltalán nem számít elszigeteltnek Mexikóban. A tüntetés előtt alig pár nappal került fel az Amnesty oldalára egy tanulmány The (R)age of Women címmel, ami azt kutatta, miként stigmatizálja a hatalom a feminista tüntetéseket az országban, és milyen eszközöket vet be azért, hogy ellehetetlenítse azokat.

Az elemzés öt feminista demonstrációt vizsgált az elmúlt hónapokból, melyek után mindenhol hasonló atrocitásokról számoltak be a résztvevők.

A békés gyülekezés joga védi ezeket a megmozdulásokat, a rendőrség mégis rendszerint túlzott és szükségtelen erőszakkal reagál, illegálisan vesznek őrizetbe és tartanak fogva nőket, akik verbális, fizikai és szexuális erőszaknak is ki vannak téve ezekben a helyzetekben. Ezek embertelen, kegyetlen gyakorlatok, amik szembemennek a törvénnyel

– magyarázza Olivares Ferreto, aki szerint a kormány sugallatával ellentétben a feminista tüntetések többségében békések, még ha azt elismeri is, hogy találkozni elszigetelt erőszakos akciókkal. Már rövid keresés után is könnyen találni olyan videókat, amelyeken felfegyverzett nők láthatók, amint a mexikói utcákon vonulnak, de a szakértő szerint ezek az esetek nem húzhatók rá az egész közösségre. Ha a rendőrök erőszakkal vagy rendbontással szembesülnek, természetes, hogy be kell avatkozniuk, ám Ferreto szerint ezek a beavatkozások szinte soha nem arányosak, márpedig

soha semmi nem igazolhatja azt, hogy valakit akár szexuális erőszak érjen azért, mert felfestett egy mondatot a falra.

A regnáló kormány viszont ragaszkodik ahhoz a narratívához, hogy a feminista tüntetők erőszakosak, és felfordulást akarnak. Egyes médiumok rendszerint úgy tudósítanak az eseményekről, mintha a tüntetőknek a rendbontáson kívül más céljuk nem lenne, és Mexikóváros polgármestere, Claudia Sheinbaum is provokációnak minősíti a történteket.

Ezen a felvételen a baloldali Orbrador épp arról beszél, hogy a tüntetéseket ellene szervezik, mégpedig a konzervatív politikai ellenfelei, az eseményekről tudósító külföldi sajtót pedig azzal vádolja, hogy idegen érdekeket szolgálnak ki, amelyeknek a célja Mexikó kifosztása.

Egy Leónban tartott augusztusi tüntetés kapcsán a közbiztonságért felelős miniszter azt mondta, nem engedhetik, hogy a város az erőszakos tiltakozók fellegvárává váljon, amivel lényegében áldását adta arra, hogy a rendőrség nekikezdjen a demonstráció szétverésének.

Az ellenséges retorikával kettős célja van a hatalomnak: egyfelől, hogy felébressze az ország lakosainak ellenszenvét a tüntetőkkel szemben, másrészt, hogy amint Leónban is történt, feljogosítsa a rendőrséget az erőteljes fellépésre.

  • A 2020. augusztusi leóni tüntetésen kilenc nőt jogalap nélkül tartóztattak le magukat nem azonosító rendőrök.
  • Culicánban három nőt vittek el és tartottak fogva még az előtt, hogy a tüntetés elkezdődött volna. Az ő bűnük az volt, hogy a gyanú szerint megrongálták a városháza épületét.
  • Szeptemberben Ecatepec de Morelosban az Állami Emberi Jogi Bizottság székházánál békésen demonstráló nők egy nagyobb csoportját vették őrizetbe és vitték őket gyerekekkel együtt ismeretlen helyre, jelöletlen furgonokban.

Mindegyik helyszínről hasonló beszámolók érkeztek:

a rendőrök az intézkedések során lealacsonyító módon bántak a letartóztatottakkal, fizikai és szexuális erőszakkal fenyegették őket, és olyanok is akadtak, akik kénytelenek voltak elszenvedni is ezeket.

Szinte soha nem mondták meg nekik, hova viszik és meddig tartják őket fogva, ami után a riport szerint joggal gondolhatták azt, hogy nem szabadulnak élve. A megfélemlítő módszerekkel azt igyekeznek elérni a hatóságok, hogy az őrizetbe vett nők kétszer is meggondolják, hogy legközelebb utcára mennek-e.

Sashenka Gutiérrez / EFE / EPA / MTI A nemzetközi nőnap alkalmából a nők elleni erőszak ellen tüntetők összecsapnak a rendőrökkel Mexikóvárosban 2021. március 8-án.

Macsó társadalom

Az elmúlt hónapok történései és a hatalom hozzáállása alapján okkal rajzolódhat ki előttünk olyan kép, hogy Mexikóban tombol a nőgyűlölet, de Ferreto ennél óvatosabban fogalmaz. Ő azt mondja, ahogy a legtöbb országban, úgy Mexikóban is a macsó társadalom az uralkodó. A macsóságnak pedig a legkülönbözőbb megnyilvánulásai vannak a mindennapokban, amelyek közül kiemelkedik a nők elleni erőszak.

A hivatalos adatok szerint 2020-ban 3752 nőt gyilkoltak meg Mexikóban (átlagosan naponta tízet), ebből 969-et femicidnek nyilvánítottak, ezekben az esetekben okkal lehetett feltételezni, hogy a gyilkosságok oka nőgyűlölet volt. Ami még aggasztóbbá teszi a helyzetet, hogy a gyilkosságok 55 százalékában feljelentésig és nyomozásig nem jutott el az ügy, ami csak tovább tudatosítja a társadalomban, hogy büntetlenül lehet nőket bántalmazni.

Hogy a nők milyen veszélyeknek vannak kitéve nap mint nap, sok mindentől függ a társadalmi osztályuktól a munka- és lakóhelyükön át addig, hogy melyik etnikai csoporthoz tartoznak. Ami ennél is fontosabb Olivares Ferreto szerint, hogy amikor a hatóságokhoz fordulnak, rendszerint intézményi erőszakkal szembesülnek, és a helyzet akkor sem jobb, ha egy családtagjuk jelentkezik a rendőrségen. Az Amnesty szakértője szerint kevéssé veszik komolyan ezeket az ügyeket, és az is bevett dolog, hogy megpróbálják rábeszélni a sértetteket a feljelentés visszavonására.

Aggódunk a kormány tétlensége miatt, és azért, mert ahelyett, hogy meghallgatnák a problémákat, és párbeszéd kezdődne a felek között, minden erejükkel azon vannak, hogy hiteltelenítsék a tüntetőket és a céljaikat

– mondja.

Többes szám

Arra tehát kár várni, hogy a jelenleg hatalmon lévő Nemzeti Újjászületési Mozgalom és Obrador elnök tegyen azért, hogy jobb legyen a nők helyzete Mexikóban. Arra a kérdésre, hogy van-e olyan politikai erő az országban, amely a zászlajára tűzné a nők ügyét, és akitől a megváltást lehetne várni, a szakértő azt mondta, egy civil szervezet alkalmazottjaként nem lenne célravezető, ha nyilvánosan véleményezné a politikai paletta szereplőit. Azt azonban megerősítette, hogy az Amnesty-nél bárkivel készek együttműködni, aki tenni akar a nők érdekében. „Általánosságban úgy gondoljuk, hogy ha megvan a politikai akarat, bármelyik párt képes lenne előremozdítani a nők helyzetét. Az viszont aggasztó a jövőre nézve, hogy korábban egyik kormány sem hajtott végre jelentős változtatásokat a nők elleni erőszak megszüntetése érdekében” – tette hozzá.

PEDRO PARDO / AFP Tüntető a nőnapon tartott demonstráción 2021. március 8-án.

Feminista demonstrációkat már a kilencvenes években is tartottak Mexikóban, azokban az időkben, amikor közfelháborodást leginkább az váltott ki, hogy Juarez városában százával mészárolták le a nőket. A mostani tüntetések ereje a leginkább abban keresendő, hogy rendre alulról szerveződnek, Olivares Ferreto sem tudott megnevezi olyan személyeket vagy szervezeteket, akik vagy amik emblematikus alakjai lennének a nőjogi demonstrációknak. A szakértő találóan úgy fogalmaz, hogy a feminista tüntetések többes számban zajlanak, nincsenek kiemelkedő figurák, csak az egység, miután felnőtt egy új, harcias generáció, amely hajlandó a végsőkig elmenni a cél, az erőszak felszámolása érdekében.

A márciusi tüntetésen előkerült Félix Salgado Macedonio neve is. Ő az elnök támogatását is bírva ringbe száll Guerrero állam kormányzói székéért júniusban, annak ellenére, hogy öt nő is szexuális bűncselekmények elkövetésével vádolja. Ám hiába a tiltakozás, hiába az Egy erőszakoló nem lehet kormányzó feliratú molinók, Macedonio mindent tagad, és az elnök bizalma sem rendült meg benne. Ennek tükrében nem lenne meglepő, ha a következő hónapokban Guerreróban is tüntetések kezdődnének.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.