Az Egyesült Államok után Brazíliában követelte a második legtöbb áldozatot a koronavírus-járvány világszerte, máig több mint 365 ezret, és még mindig nem látni a fényt az alagút végén. Az új fertőzöttek száma továbbra is emelkedő tendenciát mutat, a harmadik hullám csúcsa pedig hetekre lehet még az előrejelzések szerint, miközben az átoltottság csak 15 százalékos az országban.
A brazil kormány járványkezelésre vitathatatlanul hagy kivetni valót maga után, és ebben jelentős szerepe van Jair Bolsonaro elnöknek, aki a kezdetek kezdetétől szkeptikusan állt a betegséghez. Most az oltási programmal próbálja korrigálni ezt, de kritikusai szerint túl későn. Ráadásul a dél-amerikai állam egyébként sincs könnyű helyzetben, a P1 néven ismert mutáns ugyanis jóval fertőzőbb, mint az eredeti vuhani változat. Az új variánssal kapcsolatban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, ám egyre több 40 év alatti kerül lélegeztetőgépre.
A drámai statisztikák ellenére több brazil állam is nyitásra készül, ami aggodalomra ad okot. Minél több embert fertőz meg ugyanis a koronavírus, annál több esélye van az újabb mutálódásra, és ezáltal ellenállóbbá válhat a vakcinákkal szemben.
Bolsonaro jól szórakozik magán
A koronavírus csak egy enyhe influenza. A Pfizer-vakcina krokodillá változtatja az embereket. Zsarnokok azok a kormányzók és polgármesterek, akik zárlatot rendeltek el a járvány idején. Mindenki hagyja abba a nyafogást.
Jair Bolsonaro ilyen és ehhez hasonló mondatokkal ad hangot folyamatosan a szkepticizmusának a járvány kezdete óta. A brazil elnök sosem vette elég komolyan a koronavírus veszélyeit, éppen ezért az országban egyszer sem rendelt el központi kijárási tilalmat.
Eközben a múlt héten volt olyan nap, amikor 4195 ember halt meg a koronavírus következtében Brazíliában. Ahogy említettük, mostanáig 365 ezren haltak meg a járványban, és 13,7 millióan fertőződtek meg igazoltan.
Az ellenzék emiatt népirtással vádolta meg Bolsonarót, aki annyit kérdezett vissza:
van valami Brazíliában, amiért nem engem hibáztatnak?
A politikust láthatóan nem lehet meggyőzni arról, mennyire rossz a helyzet. A zárlatok ellen azzal érvelt, hogy éppen Sao Paulóban haltak meg a legtöbben, ahol a leghosszabb ideig volt kijárási korlátozás. Lakosságarányosan viszont Sao Paulo csak a tizedik a halálozások számát tekintve az országban.
Érvelését azzal folytatta, bezárkózni kontraproduktív.
Láttam néhány friss kutatást arról, hogy aki egészséges életmódot folytat, annál nyolcszor kevesebb az esélye a komoly szövődményeknek. Ha bezárod az embereket az otthonaikba, akkor mit csinálnak? Kétlem, hogy egy kicsit sem híztak tavaly óta. Még én is híztam
– fejtegette.
40 év alatti súlyos betegek, ezernél is több elhunyt csecsemő
Brazília az előző hullámokat is jelentősen megszenvedte, de a korábbiakhoz képest most különbség, hogy új mutáns hódított teret. A brazil variánsról azt biztosan lehet állítani, hogy két és félszer fertőzőképesebb az eredeti koronavírushoz képest, és valamelyest a járvány képét is átrajzolta.
Egy hétvégén publikált kutatás szerint az intenzív osztályon kezelt koronavírusos betegek átlagéletkora jelentősen csökkent az elmúlt egy hónapban, és már a 40 éves vagy annál fiatalabb korosztály van többségben. A Brazil Intenzív Terápiás Orvosok szövetsége által közzétett statisztika szerint az intenzív ágyak 52 százalékán feküdtek márciusban 40 évnél fiatalabbak, ami óriási emelkedés a december és február közötti 16,5 százalékhoz mérten.
A kutatók sem merik egyértelműen kijelenteni, hogy a jelenség csak a brazil mutáns miatt van, de valószínűleg van benne szerepe. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egyre több idős kapja meg az oltást, a fiatalok pedig nem tartják be annyira a higiéniás szabályokat, társadalmi életet élnek, így nagyobb eséllyel is betegszenek meg.
Szintén riasztó adat, hogy a járvány kezdete óta körülbelül 1300 csecsemő halhatott meg koronavírusban Brazíliában, pedig a legkisebbeknél ritkán halálos a betegség. Rájuk sem veszélytelen, de ilyen sok gyermek sehol a világon nem halt meg a koronavírus miatt. Ebben szintén szerepet játszhat a brazil mutáns is, amely mivel sokkal jobban terjed, jóval nagyobb csoportot fertőz át, és így nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg a gyerekek is, és nőhet a súlyos esetek száma a körükben.
Mutálódó mutáns
A koronavírus folyamatosan mutálódik, és ez alól a brazil variáns sem kivétel. A Fiocruz kutatóintézet munkatársai a napokban jelentették be, hogy változásokat észleltek a P1 nevezetű mutánsban, amik ellenállóbbá tehetik azt a jelenleg elérhető vakcinákkal szemben.
Felipe Naveca, a tanulmány egyik szerzője arról írt, úgy gondolják, a vírus mechanizmusa úgy változhat meg, hogy kikerüli a szervezetben meglévő antitesteket. Az észlelt változások hasonlók ahhoz, mint amit az agresszívabb dél-afrikai mutánsnál is megfigyeltek korábban kollégáik, az ellen pedig egyes oltóanyagok veszítettek a hatékonyságukból.
Mivel a koronavírusnak úgy van a legnagyobb esélye a mutálódásra, ha minél több embert megfertőz, nem jó hír a világnak, hogy Brazíliában tombol a járvány. Ezzel ugyanis nemcsak az ország kerül veszélybe, hanem a globális védekezés is. Más kérdés, hogy a brit mutáns megjelenését követően több gyógyszergyártó is közölte, néhány hónap alatt úgy tudnák megváltoztatni a vakcinájukat, hogy az védjen az újonnan megjelent variánssal szemben is, és ez igaz lehet minden más mutációra is.
A vakcinák most még hatékonyak
Brazíliában a kínai Sinovac mindössze 50 százalékos hatékonyságú vakcinájával és az AstraZenecával oltanak, az utóbbit gyártják is már az országban. Ezek mellé szeretnének Szputnyik V-t is vásárolni, de egyelőre erről nincs megállapodás Oroszországgal.
A brazil kormány mostanra elég vakcinát vett a teljes lakosság számára, de a kritikus szerint a megállapodások túl későn születtek meg, más nagyobb országok előrébb kerültek a sorban. Erre tökéletes példa, hogy augusztusban visszautasítottak 70 millió dózis Pfizer-vakcinát, majd nemrég mégis rendeltek belőle 100 milliót, csakhogy ez az év második fele előtt nem érkezik meg hozzájuk.
A jelenleg elérhető vakcinák szinte mindegyike ugyanolyan hatékony a brazil variáns ellen is, de ezt a képet egy újabb variáns átrajzolhatná. Éppen ezért lenne fontos a világtól jelenleg éppen ezért teljesen elszigetelt Brazíliának, hogy mielőbb elérjék a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottsági szintet.
Bolsonaro át is helyezte a hangsúlyt erre a kommunikációjában és sikerekről beszél, pedig nagy örömre egyelőre nincsen oka. Eddig közel 32 millióan kapták meg legalább az első oltást, ami megközelítőleg 15 százalékos átoltottságot jelent, ez pedig a nyájimmunitás szempontjából akkor is kevés, ha rengetegen elkapták már a vírust.
Mindeközben több állam is arra készül, hogy lazít a korlátozásain, Sao Paulóban nyitnak az iskolák, engedélyezik a sportrendezvényeket, Rio de Janeiróban pedig újra lehet menni kocsmába és étterembe. Központi szigorítás továbbra sincs, és amíg Bolsonaro az elnök, aligha lesz, így azonban sokak szerint az április még a pokoli márciusnál is rosszabb lehet Brazíliában.
