Folytatódtak múlt éjjel is az Észak-Írországban kitört zavargások. Az összecsapásoknak a BBC News szerint csak a rendőrök közt 19 sérültje van, ezzel együtt az egy hete zajló balhézásban 74 ember sebesült meg. Jellemzi a helyzetet, hogy hat éve nem vetettek be vízágyút élesben a rendfenntartó erők, de most már erre is szükség volt.
A Nagy-Britanniával fennálló unió fennmaradását akaró unionisták és az Ír Köztársasággal való egyesülést óhajtó nacionalisták egymással is próbáltak összecsapni a fővárosban, Belfastban, a két közösséget elválasztó vonalnál. A közbelépő rendőrök Molotov-koktélokat, tűzijátékokat és köveket kaptak a nyakukba. Jonathan Roberts helyettes rendőrfőnök is arról számolt be, hogy mindkét oldal a rendőröket támadta.
More attacks on police, this time from nationalist youths.
Utterly reckless and depressing to see more violence at interface areas tonight.My heart goes out to those living in the area who are living with this fear and disturbance.
This needs to stop now before lives are lost. https://t.co/d1xKUIoGaM
— Naomi Long MLA (@naomi_long) April 8, 2021
Észak-Írországban már politikailag is inog a helyzet, az Egyesült Királyság tagországáért felelős miniszter, Brandon Lewis is találkozott a térség vezetőivel. Belfast más részeiből is idejöttek egyébként fiatalok, hogy csatlakozzanak az utcai harcokhoz. Az északír politikai pártok zöme, az ír és brit miniszterelnök, de még az amerikai Fehér Ház is nyugtatni próbálja a feleket nyilatkozataikban.
És hogy mi a fellángolt erőszak háttere? Két külön történet. Az egyik, hogy a Brexit-megállapodás értelmében vámhatár jött létre Észak-Írország és Nagy-Britannia között, hiába egy államról van szó (ennek oka, hogy ne kelljen az Ír-szigeten határellenőrzést bevezetni, hisz ez felrúgná a korábbi északír erőszakhullámnak véget vető nagypénteki egyezményt). A másik, hogy tavaly júniusban az ír egyesítéspárti Sinn Féin vezetői a Covid-szabályokat megszegve részt vettek egy temetésen, de nem büntették meg végül őket.
