Nagyvilág

Maffiaként működött a görög neonáci párt

Bűnszervezetet működtettek – ezt mondta ki a görög bíróság az Arany Hajnal nevű neonáci csoport és korábbi parlamenti párt vezetőiről. Az Arany Hajnal 18 ex-honatyáját el is ítélték a múlt héten, mostanra pedig az is kiderült, hogy nem fogják enyhíteni a pártalapító-fővezér 13 éves börtönbüntetését.

A görög rohamrendőrségnek kellett beavatkoznia a múlt héten, hogy feloszlassa az antifasiszta tüntetőket, miután egy athéni bíróság megállapította: az Arany Hajnal (AH) nevű neonáci csoport 18 vezetője bűnszervezetet irányított, és így működtette a „pártnak álcázott” maffia jellegű szerveződést. Szerdán a bíróság meghozta a konkrét ítéleteket is. Hat korábbi parlamenti képviselő 13 éves börtönbüntetést kapott, közöttük van Nikosz Mihaloliákosz, aki az AH-t alapította és a párt vezetője is egyben. Szintén ennyit kapott „alapbüntetésként” Ioannisz Lagosz EP-képviselő. A többi, kisebb súlyú cselekményekért elítélt vezetőre 5–7 év közötti büntetést szabtak ki, őket nem a bűnszervezet irányításáért, hanem az abban való részvételért marasztalták el.

Rohamrendőrök vízágyút vetnek be a tüntetők szétoszlatásához Athénban 2020. október 7-én. Fotó: Ayhan Mehmet /Anadolu Agency /Getty Images

A fellebbviteli bíróság azt már hétfőn kimondta, hogy hét vezető – köztük Nikosz Mihaloliákosz – nem kaphat majd enyhítést a büntetési tételéből, ugyanakkor 11 egykori parlamenti képviselőt egy enyhébb kategóriába helyeztek, és megállapították róluk, hogy nem irányítóként voltak a bűnszervezet tagjai.

Az AH-nak ma már nincs egyetlen parlamenti képviselője sem, mert a párt a 2019-es választásokon nem tudta átlépni a 3 százalékos bejutási küszöböt.

A legfontosabb döntés a múlt héten született

A bíróság lényegi döntése tehát már a múlt héten megszületett, vagyis az, hogy bűnszervezetnek minősítette az AH-t. Az Arany Hajnal vezetőinek elmarasztalását mérföldkőnek tartják a CNN által idézett szakértők, és a demokrácia, illetve az emberi jogok győzelmeként értékelik azt.

A mostani átfogó ítélet – azaz a bűnszervezet működésének és irányításának megállapítása – maratoni hosszúságú per után született meg. Öt és fél évig tartott a jogi procedúra, amelyben a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy az Arany Hajnal tagjai és szimpatizánsai által elkövetett bűncselekmények nem egyes személyek saját kezdeményezéséből történtek, hanem közvetlenül a párt vezetősége tervezte és rendelte meg azokat. A pártvezetőség célja pedig az AH ellenségeivel való leszámolás volt – írja a CNN.

Összevonták az ügyeket

A bíróság négy ügyet tárgyalt egybegyúrva: Pavlosz Fisszasz baloldali görög rapper meggyilkolását, egyiptomi (migráns) halászok és baloldali aktivisták ellen elkövetett támadásokat, illetve a bűnszövetkezetként való működés vádját.

Tüntetők tartanak egy Pavlosz Fisszasz arcképével ellátott transzparenst az Arany Hajnal tagjainak perének napján 2020. október 7-én. Fotó: Angelos Tzortzinis /AFP

A 2015-ben indult ügynek összesen 68 vádlottja volt. Közülük kiemelt figyelmet a bevezetőben említett 18 egykori parlamenti képviselő kapta, köztük Nikosz Mihaloliákosz, az Arany Hajnal vezetője és alapítója. Ám több rendőrtiszt is a vádlottak között van, az AH-nak ugyanis rendkívül jó kapcsolatai voltak a rendfenntartó erők egyes tagjaival.

Mihaloliákosz a per során ugyanakkor azt állította: soha senkit nem utasított erőszakos cselekedetekre, és szó sem volt bűnszervezetről – ez az egész egy hazugság.

A CNN által idézett Thanasszisz Kambajannisz, a vádat képviselő jogászok egyike úgy minősítette az eljárást, hogy a nürnbergi per óta nem volt ilyen méretű, nácik ellen indított bírósági eljárás. Erről írtunk a 24.hu korábbi cikkében is. A per másik központi alakja az AH vezére mellett Jorgosz Rupakiasz, akit Fisszasz meggyilkolásával vádolnak, és akit az Arany Hajnal szimpatizánsaként tartanak számon. A hétfői bírósági rendelkezés szerint ő sem számíthat enyhítésre, szerdán pedig meg is határozták a konkrét büntetését: életfogytiglant kapott, és a gyilkosságon kívül fegyverhasználatért, valamint illegális fegyverbirtoklás miatt is elmarasztalták. Rupakiasz tettestársai többnyire 6–7 éves börtönbüntetéseket kaptak a Fisszasz-gyilkosság miatt.

Bűnszövetkezetnek minősítette a görög bíróság az Arany Hajnalt
A radikális jobboldali párt számos korábbi képviselőjét el is ítélték.

Az Európai Parlamentben ülő Ioannisz Lagosz EP-képviselő szintén a bűnszervezet tagja volt a bíróság szerint, és ezért szerdán 13 éves börtönbüntetést szabtak ki rá. Lagosz még hétfőn utazott Athénba, elfogultságot jelentett be a bírókkal szemben, és új bírák kiküldését követelte. E kérelemnek végül nem adott helyt a bíróság, ráadásul Lagosz is azok között van, akik nem számíthatnak enyhítésre.

Ioannisz Lagosz EP-képviselő a bíróságon 2020. október 12-én. Fotó: Louisa Gouliamaki /AFP

Lagosz az Arany Hajnal egyik alapítója és volt parlamenti képviselője, ugyanakkor az Európai Parlamentbe bekerülve 2019-től függetlenként működött. Botrányt is okozott EP-tevékenysége, egy idei felszólalása során összetépte például a török zászlót, amit a görög és a török kormány illetékesei is elítéltek – pedig ez a két ország igazán nincs jóban egymással az utóbbi időben.

Ami az Arany Hajnal európai parlamenti képviselőit illeti, a 24.hu beszámolt már arról, hogy 2018 októberében levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök Lamprosz Fountoulisznak, az AH EP-képviselőjének. A magyar kormányfő több más EP-képviselőnek címzett hasonló levele mellett Fountoulisznak is megköszönte: a görög szélsőjobboldali párt EP-frakciója a támogatásáról biztosította őt azután, hogy az Európai Parlament megszavazta a hetes cikkely élesítését Magyarországgal szemben.

Összecsapások az ítélethirdetéskor

A múlt szerdai általános jellegű, a bűnszervezetről szóló ítélet kihirdetéskor erős rendőri készültség volt Athénban – és utólag ezt indokoltnak minősíthető. A görög baloldali pártok, szakszervezetek, emberjogi csoportok ugyanis gyűléseket hirdettek az ítélethozatal idejére. A tüntetők aztán összecsaptak a rohamrendőrökkel. A rendőrség közlése szerint a körülbelül húszezer békés tüntető szétoszlott, de az ítélethirdetés utáni percekben egy kisebb, mintegy 600 fős csoport kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálta meg a rendőröket.

Fotó: Panayotis Tzamaros /NurPhoto

A CNN megjegyzi, hogy az Arany Hajnal tagjaira vonatkozó ítélet katartikus hatással lehet Görögországra, amely a korábbi gazdasági és politikai válságból még mindig nem gyógyult ki. A miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz a Twitteren kommentálta az ítéletet. A kormányfő szerint

ez igazán történelmi nap volt Görögország, a demokrácia és a jogállam számára.

Hozzátette: miután a görög nép kiszavazta a legutóbbi választásokon az Arany Hajnalt a parlamentből, ma a görög igazságszolgáltatási rendszer ítélte el a párt vezetőségét. Az Arany Hajnal vezetői viszont – Mihaloliákoszhoz hasonlóan – kezdettől fogva tagadták a vádakat, és azt állították, hogy politikai üldözés áldozatai lettek.

Egy holokauszttagadó alapította az Arany Hajnalt

A bűnszervezetről szóló ítélet 450 tárgyalási nap után született meg, ezeken több száz tanúvallomást hallgattak meg. A felhasznált óriási mennyiségű adat között mobiltelefonok és laptopok információit is elemezték. Akadtak olyan fényképek, amelyeken az Arany Hajnal beszervezett aktivistái fegyverekkel pózoltak, vagy éppen náci köszöntéssel üdvözölték egymást. Az Amnesty International európai vezetője, Nils Muinieks szerint ez egyértelmű jelzés volt arra, hogy a gyűlölet-bűncselekmények nem tolerálhatók. Az ítélet szerinte a jövőben fontos hatást gyakorolhat arra, hogy megelőzzék a rasszista erőszakot.

A CNN szerint a holokauszttagadó Mihaloliákosz alapította az Arany Hajnalt neonáci szervezetként. A Financial Times a párt születését 1985-re teszi. A most elítélt politikus 1974-ben került szembe először a törvénnyel, egy a ciprusi görögökért tartott, de britellenes tüntetésen tartóztatták le. Később egy újságíró megveréséért fogták el, s a börtönbe bekerülve megismerkedett annak a katonai juntának a tagjaival, akik 1967 és 1974 között „az ezredesek diktatúrájaként” irányították Görögországot.

A CNN szerint a bukott junta egyik befolyásos tagja szemelte ki Mihaloliákoszt a diktatúra szellemiségének továbbvitelére. Mihaloliákosz a belé vetett bizalomnak igyekezett is megfelelni: a hetvenes években egy szélsőjobboldali ifjúsági mozgalmat, pártot indított el. Dimitrisz Pszarrasz tényfeltáró újságíró szerint az 1980-as években megalakult Arany Hajnal a kezdetektől náci ideológiát hirdetett, és soha nem is hagyott fel a rasszizmussal és az antiszemitizmussal.

Az Arany Hajnal Pártja tüntetése 2015. május 21-én. Fotó: Wassilis Aswestopoulos /ullstein bild /Getty Images

Az áttörést a súlyos görög gazdasági válság hozta

Sokáig ezzel nem tudott betörni a nagypolitikába Mihaloliákosz csoportosulása, ám a 2000-es években a görög pénzügyi krízis hozta el az Arany Hajnal hihetetlen léptékű és gyorsaságú felemelkedését. A 2010 óta súlyosbodó válság a korábbi 0,3 százalékos támogatottságú pártból (2009) egy 7 százaléknyi szavazatot megszerző, a parlamentbe is bekerülő politikai szervezetet faragott 2012-re. Ez azután sikerült nekik, hogy két súlyos megszorító intézkedéscsomagot is hozott a görög kormány. A megszorításokat az ország hitelezői kényszerítették rá az athéni kabinetre. A CNN szerint az 1929–33-as nagy gazdasági válság amerikai hatásaihoz volt mérhető csupán a görögök helyzete a 2010 utáni években. A fiatalok munkanélkülisége például meghaladta az 50 százalékot, a teljes görög lakosság tekintetében a munkanélküliség 2012-ben elérte a 28 százalékot. Ezt a kilátástalan, kétségbeesett és indulatokkal teli közhangulatot, illetve választási helyzetet használta ki az Arany Hajnal, szűk egy évtizeddel ezelőtt.

A párt 2012-ben 7 százalékot kapott a választásokon és 18 képviselőt juttatott be a 300 tagú görög parlamentbe. Megindult azon az úton, amelynek eredményeként az ország harmadik legnagyobb politikai erővé lépett elő 2015-re. Európában 2012-ben volt az első alkalom, hogy a II. világháború vége óta egy nyíltan náci csoportosulás ilyen nagy arányú és szembetűnő politikai sikert érjen el.

Az „átlagembert” célozták meg

A szavazószerzéshez az Arany Hajnal bevált taktikát alkalmazott: az „átlagembert” célozta meg, behatolva olyan kisebb közösségekbe, ahol az állam kudarcot vallott. A nélkülöző lakosság számára a párt élelmiszer-elosztó hálózatokat hozott létre, de ezeket „csak a görögöknek” tartotta fenn. Ingyenes orvosi konzultációkat is tartottak a rászorulóknak (szinten „csak a görögöknek”) a Financial Times szerint.

A bevándorlás-ellenességéről ismert párt durva retorikával támadta a migránsokat. Ráadásul a párt jelszavai és akciói egyre szélsőségesebbekké váltak, ahogy a népszerűségük nőtt. Egyre gyakoribbak lettek a bevándorlók elleni utcai erőszakcselekmények, de az LMBTQ-közösség tagjait sem hagyták ki a támadások célpontjai közül. Fáklyás felvonulásokat tartottak, ahol a náci karlendítés is egyre gyakoribb lett. A többi európai szélsőjobboldali párt igyekezett az Arany Hajnaltól elhatárolódni, de ez nem volt általános jelenség: sok tengerentúli ultrajobbos jött „tanulni” a szélsőjobbot a parlamentben képviselő AH-tól. A párt jelképe a horogkeresztre, jelszavai pedig Hitler lózungjaira hasonlítottak.

A vég kezdete

A 34 éves rapper, az antifasiszta Pavlosz Fisszasz meggyilkolása azonban fordulópontot jelentett az Arany Hajnal történetében. A más néven Killah P.-ként ismert Fisszaszt egy, magát az Arany Hajnal szimpatizánsának valló férfi késelte halálra Athénban 2013 szeptemberében. Ez óriási sokkot okozott a görög közvéleményben.

Magda és Panajotisz Fisszasz, a 2013-ban az Arany Hajnal görög radikális jobboldali párt egyik tagja által meggyilkolt Pavlosz Fisszasz görög rapper, baloldali aktivista szülei érkeznek a párt elleni per ítélethirdetésére Athénban 2020. október 7-én. Fotó: MTI /AP /Pétrosz Jannakurisz

Ezután gyors leszámolás kezdődött: az Arany Hajnal vezetőjét és képviselőit is letartóztatták a görög hatóságok. A gyanúsítottak, illetve későbbi vádlottak tagadtak bármiféle közvetlen kapcsolatot Fisszasz gyilkosával és más támadásokkal. Azt állították: politikai üldözés áldozataivá váltak.

A per során az ügyészek azzal érveltek, hogy az Arany Hajnal paramilitáris erőként fungált, és a párt vezetése tulajdonképpen hozzájárult az erőszakkeltéshez. A letartóztatások ellenére a párt népszerűsége tovább nőtt, de a választói bázis a városi zónáktól más területek felé tolódott el, így például azokra a szigetekre, amelyek a menekültek és a migránsok érkezése miatt jelentős problémákkal küzdenek.

A migránsválság – oroszok a háttérben

A per 2015-ben kezdődött az Arany Hajnal ellen, de pár hónap múlva a görög baloldal radikális ága jutott kormányra, míg az AH a harmadik legjobb eredményt érte el a voksoláson. Ennek kapcsán Paul Mason, egy brit elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy az Arany Hajnal részt vett egy oroszországi rendezvényen, ahová az európai szélsőjobboldali pártokat hívták meg.

Egy év múlva pedig megkezdődött az európai migránsválság, több mint egymillió ember érkezett Európába Görögországon át. Görögországnak azóta is az EU történetének legnagyobb menekültválságával kell szembenéznie.

Fisszasz halála óta hét év telt el, az Arany Hajnal időközben meggyengült és frakciókra bomlott. A 2019-es választásokon a jobbközép Új Demokrácia Párt nyert, ami a „mainstream”, azaz a hagyományos jobboldali politikához való visszatérést jelenti. Ugyanakkor az Arany Hajnal 2019-ben már be sem jutott a görög parlamentbe.

Nem lehet betiltani Görögországban pártokat

Ettől függetlenül aggasztó jelek még bőven akadnak: a görög alkotmány például nem teszi lehetővé politikai pártok betiltását, ráadásul új párt alapítását sem lehet törvénnyel megakadályozni. A Financial Times arra is utalt, hogy korábban a görög állami szervek nem is nagyon hajlottak a szélsőséges párt elleni fellépésre. A mostani perben tanúként szólalt meg Dimitrisz Kouszourisz, a bécsi egyetem professzora, aki korábban diákvezető volt Görögországban. Őt 1998-ban verte meg egy az Arany Hajnalhoz tartozó csoport, méghozzá úgy, hogy intenzív osztályon kellett egy hétig ápolni. Szerinte az Arany Hajnal egyfajta védettséget élvezett akkoriban: a hatóságoknak hét évbe került, hogy azonosítsák a támadóját, aki mostani perben a vádlottak padján ült.

A mostani per már csak azért sem oldja meg a szélsőjobboldallal kapcsolatos problémákat Görögországban, mert legalább 16 új, szélsőjobboldali szervezet pályázik a mostanra meggyengült Arany Hajnal helyére. Ez a görög rendőrség belső jelentéséből kiszivárgott adat.

A nemzetközi sajtó is foglalkozik az Arany Hajnal „utódlási problémáival”. Az AH-ból kiszakadt Görögök a Hazáért nevű szervezet vezetője például az az Iliasz Kaszidiarisz, aki az Arany Hajnal egyik prominense volt korábban, s aki egy élő tévéadásban pofozott fel egy baloldali politikusnőt. A Kaszidiarisz-párt megint a migránsellenességre alapozva nyerhet teret. Legalábbis ezt sugallják a legújabb közvélemény-kutatások. Annak ellenére van ez így, hogy Kaszidiariszt is perbe fogták az Arany Hajnal elleni eljárásban.

A Görög Megoldás nevű párt pedig jelenleg is tíz képviselővel rendelkezik az athéni parlamentben. Ez a párt is nyíltan oroszbarát politikát folytat, és az Arany Hajnal egyik utódjának tekinthető, a szavazatok négy százalékát tudva maga mögött.

Az Arany Hajnal a népszerűsége csúcsán a szavazatok 14 százalékára számíthatott, s ha most nem is kerülne be a törvényhozásba, a bevándorlók és a menekültek elleni szélsőjobboldali erőszak azóta is folytatódik Görögországban. Elsősorban a migránsokat befogadó szigeteken gyakoriak az ilyen esetek.

Törökgörög ellentétek

A görög szigetvilág amúgy is feszültségekkel terhes. Éppen hétfőn érkezett a hír, hogy kifutott újra a Földközi-tengerre az a török kutatóhajó, az Oruc Reis, amely földgázt keres a tenger mélyén. Görögország és Törökország régóta vitázik a mediterrán olaj- és gázlelőhelyek hovatartozása miatt, s talán az sem véletlen, hogy a konzervatív görög kormánypárt is igen harcias ebben a görög–török vitában. Micotakisz kormányfő talán úgy gondolja, jobb, ha a szélsőjobb vitorlájából egy nemzetközi konfliktussal fogja ki a szelet.

Ismét kifut a hajó, ami miatt egyre nagyobb a török-görög-balhé
A törökök hajtanak a tenger alatti földgázra.

A törökök erre mindenesetre jó alkalmat szolgáltatnak: az Oruc Reis október 12–20. között abba az övezetbe tér vissza, ahol korábban tartózkodott, beleértve a Kastellorizo nevű görög szigettől délre eső területet. Kasztellorizo Törökország tőszomszédságában található. Nemrég a görög elnök is ellátogatott ide – annak az évfordulóját ünnepelve, hogy a sziget Olaszországtól Athénhez került.

A török–görög konfliktusban az Európai Unió is érintett: egyrészt a görög határ egyben az unió délkeleti tengeri határa is, másrészt Franciaország az elmúlt hónapokban nyíltan Görögország mellé állt a törökökkel folytatott vitában. Németország viszont óvatosságra intett, és a két fél megegyezését szorgalmazta. Ez azért érdekes, mert a német hadiipari export egyik legfőbb felvevőpiaca Törökország.

Kiemelt kép: Az Arany Hajnal nevű neonáci csoport tagja és támogatói megemlékést szerveztek Isztambul 1453-ban való hódításának alkalmából 2017. május 29-én. Fotó: Giorgos Georgiou /NurPhoto /Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik