Fehéroroszország lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét – jelentette be csütörtök este Aljakszandr Lukasenka Minszkben.
Kénytelenek vagyunk kivonni a katonákat az utcákról, mint már mondtam, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, különösen a lengyel és litván határt. Legmélyebb sajnálatunkra kénytelenek vagyunk megerősíteni a határvédelmet a testvéri Ukrajna határán. Kénytelen voltam az utóbbi napokban az orosz elnökkel és a védelmi miniszterrel közösen kidolgozni a szövetségi állam védelmét. És megindítottuk a régóta tervezett hadgyakorlatokat.
A fehérorosz elnök hangsúlyozta, nem szeretné, ha országa területén háború folyna.
Még inkább nem szeretném, ha Fehéroroszország, illetve Lengyelország és Litvánia harci tevékenységek színterévé válna, ahol nem a mi ügyeink fognak eldőlni,
tette hozzá. Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg „esztelen” politikusaiknak egy „forró” háború kirobbantását.
Kijelentette, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson nem történt semmiféle manipuláció.
Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választásokon, nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást.
Beszélt arról is, hogy Fehéroroszországnak nincs szüksége a választási eredmények jóváhagyására az Európai Parlament, vagy bárki más által. Mint mondta, a külföldi hatalmak kemény gazdasági, pénzügyi és politikai nyomást fejtenek ki országára.
A szomszédos országok nem hajlandóak elismerni a voksoláson született eredményt, és a venezuelai forgatókönyv szerint találtak egy fehérorosz Guaidónét vagy Guaidót, és elnökké nyilvánították,
húzta alá Lukasenka Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőre, illetve a fehérorosz választáson a hivatalos adatok szerint alulmaradt Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelöltre utalva.
Csak nézzék meg, hogyan adták át a stafétabotot Litvániából Lengyelországba, onnan pedig Ukrajnába. Ma, úgy gondolják, még egy atombombát robbantottak. Mégpedig Brüsszelben robbantották, az Európai Bizottság csatlakozott, és szintén nem ismeri el a választási eredményeinket,
mondta. „Az alkotmány és az országunk törvényei alapján folytattuk le a választást és nincs szükség senkinek a jóváhagyására. A voksolás lezajlott, és törvényes volt”- jelentette ki Lukasenka.
Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok egy időben könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.
Az Európai Parlament csütörtökön fogadott el egy állásfoglalást, amelyben elutasították az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mivel véleményük szerint a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. Kijelentették: az EP Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének, továbbá elítélik a tömeges letartóztatásokat, valamint a békés tiltakozók és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását. A határozatot Minszk agresszív jellegűnek minősítette, és azt mondta, hogy nincs benne konstruktív javaslat.
Kiemelt kép: Aljakszandr Lukasenka egy katonai felvonuláson 2020. májusban. Fotó: Sergei GAPON/POOL/AFP
