Nagyvilág

Találós kérdés: Profitált az északír harcokból, szocivá vált, most választást nyerhet, mi az?

Izgalmas választás jön a végtelenül unalmas pártpolitikába belefáradt Írországban. Az egymás klónjának tekinthető, eddig uralkodó két jobbközép párt mellé felzárkózott az északír erőszak miatt a magyarországi híradókban anno sokat szerepelt Sinn Féin is. Hiába szelídültek igazi balos, osztályharcos párttá, a nemzetegyesítést Észak-Írországgal nem vetették el. A nagy pártok rettegnek a velük való koalíciótól, miközben a Sinn Féin lehet a legnagyobb nyertes a voksoláson. Persze az urbánus surranópályán felemelkedő Zöldek is belekavarhatnak a bonyolult képletbe.
Korábban a témában:

Annak ellenére, hogy tudtam, lehetséges, hogy felveszik őt is a listára, most, hogy ez megtörtént, úgy érzem magam egy picit, mintha egy rosszul megírt romantikus komédiában lennék

– mondta Holly Cairns. Most fél Írország, de legalábbis Cork város délnyugati fertálya (annak is a szappanopera- és romkomfüggő része) azon izgul, hogy Holly és párja, Christopher O’Sullivan kapcsolata túléli-e a megpróbáltatásokat. A plakátra illő szép pár két tagja nemrég szembekerült egymással, otthon izzik a levegő, feszült a légkör. A szocdem Cairns és a jobbközép O’Sullivan románcát nem más veszélyezteti, mint a nagybetűs ír politika. Ugyanis a most szombaton esedékes ír parlamenti választáson egymás ellen indulnak Corkban.

Ki kicsoda az ír politikában?

Fine Gael: liberális-konzervatív erő, a kormányzó jobbközép párt. Fianna Fáil: a független ír állam atyja, Éamon de Valera által alapított, szintén jobbközép párt.
Sinn Féin: balközép, az ír egyesítés mellett kardoskodó párt, korábban szoros szálak fűzték az IRA terrorszervezethez. Labour: Azaz a Munkáspárt. Szociáldemokrata, szakszervezeti gyökerű tömörülés.
Szolidaritás-Emberek a Profit Előtt: Megszorítás- és kapitalizmusellenes szélsőbalos pártok választási szövetsége. Szociáldemokraták: Skandináv típusú szocdem párt. Zöld Párt (íresen An Comhaontas Glas): Klasszikus balközép ökopárt.

Persze nem ez a szerelmi dráma áll az írek politika által orvosolandó gondjainak középpontjában, de azért sokan felkapták rá a fejüket. Ahogy a Healy-Rae nevű elpusztíthatatlan famíliára is, akik a dubliniak által „mucsának” tekintett Kerry megye politikai életét uralják generációk óta. Márpedig a Healy-Rae család négy évtizede ott van a hivatalos testületekben, két tagjuk az ír parlamentben is (függetlenként ráadásul), és a mostani választáson is meg akarják mutatni a kényelmes városiaknak, a vidék ott van a szeren. A populista Healy-Rae-k mindenhol ott vannak, választási évtől függetlenül kampányolnak, és olyasféle ígéreteket tesznek, minthogy elintézik, lazábban vegye a jog az ittas vezetést.

Most Michael és Danny Healy-Rae indul el Kerry megye két körzetéért, de az ír parlamentben persze a nagyobb pártok dobhatják a nagyobbat. Keretesünkben elolvashatja, ki kicsoda a fura gael nevek országában, de a lényeg tömören ez: van két, elég hasonló jobbközép párt (a Fine Gael és a Fianna Fáil), van egy baloldali nacionalista párt (Sinn Féin), akad jó pár baloldali tömörülés, és vannak a zöldek. Ők azok, akik labdába rúghatnak a fura ír választási rendszerben, amiben körzetenként több jelöltre lehet voksolni, preferenciális sorrendet megadva. Egy körzetből több képviselő is a parlamentbe jut, részben ezért sokkal személyesebb a kampány és a képviselők működése is. Van, aki például műtéti időpontok megszerzésében is segít a választóinak.

Felmerülhet a jogos kérdés: miért érdekes most ez a távoli szigetország? A válasz pedig ez: az ír egyesítés kérdése és a lappangó erőszak miatt, ami egy hajós bombamerénylet képében majdnem el is szabadult a brexit napján.2016-ban tartottak utoljára parlamenti választást az Ír Köztársaságban, akkor a Fine Gael csak kisebbségi kormányt tudott alakítani a Fianna Fáil támogatásával. Már akkor alapvetés volt, hogy a radikálisabb Sinn Féint zsebkendővel sem fogják meg, ez mostanra sem változott. Pedig a radikálisok vezetője, Mary Lou McDonald a keddi utolsó tévévitán finoman utalt rá, a két tök hasonló jobbközép párt évszázados regnálását unják az írek, alternatívát keresnének. (A helyzetről sokat elárul, hogy a sorban negyedik csúcsjelölti vitát szervező ír közszolgálati adó, az RTÉ csupán az utolsó pillanatban döntött McDonald meghívásáról.)

Mary Lou McDonald. Fotó: Ben Stansall / AFP

Britek ki, ír nacionalisták be

Ugyan a főbb jobbra húzó pártok ágendáján szerepel az ír (újra)egyesítés, tehát Észak-Írország bekebelezése, a Sinn Féin az a párt, amely a legkeményebben küzdött mindig is ezért. Forró krumpli az egész téma, főleg azért, mert a Sinn Féinnek túl szoros kapcsolatai voltak a Troubles, vagyis az északír konfliktus idején az IRA-val (az IRA egykori politikai szárnyaként ez nem is csoda). A Sinn Féin mostanra igazi baloldali párttá szelídült, Észak-Írországban is bevonták a kormányzásba (a határ mindkét oldalán van szervezete), de a fő célját nem adta fel.

Ehhez a célhoz pedig a Boris Johnson brit miniszterelnök által tető alá hozott brexit szolgáltatja az alapot. Ugyanis végleges megállapodást az ír kérdés ügyében gyakorlatilag nem lehet elérni: ha bevezetik a határellenőrzést Nagy-Britannia és az Ír Köztársaság határán, akkor újra szigorú határvonal szabdalja ketté az Ír-szigetet. Ez az ír nacionalisták számára elfogadhatatlan, félő, hogy a puskáikat is leporolnák odahaza. A másik véglet az Ír-tengeren húzna vámhatárt, amivel a britpárti, unionista északíreknél húzná ki a gyufát: ez a gyakorlatban Írországhoz és az Európai Unióhoz kötné a névleg még britnek megmaradó Észak-Írországot. A britek sem hagynák egykönnyen a skót szeparatizmus mellett, hogy megtörténjen a saját Trianonjuk.

Itt az új brit őrület: brexit után jöhet a scoxit
Újra ütni kezdték a vasat a skót nacionalisták, miután a Boris Johnson vezette konzervatívok nyerték a brit választásokat. Következhet az újabb kiválási dráma.

Ami a legérdekesebb és legveszélyesebb, hogy az 1997-es északír rendezés, a nagypénteki egyezmény egy sarkalatos pontja szerint: ha megvan rá a népakarat, bizony ki lehet írni népszavazást az Ír-sziget egyesítéséről. Ezt a Sinn Féin ugyan nagyon forszírozza, de beláthatatlan következményekkel járna a törékeny békére nézve. Ami érdekes, hogy egy tavalyi felmérés szerint az északír fiatalok többsége az ír egyesítést pártolná (18–44 év között), viszont a nyugdíjasok nagy többsége brit maradna.

Gyógy, ír

Az említett keddi tévévitán a felmérésekben legerősebbnek kikiáltott, a választásra fej-fej mellett forduló három párt vezetője mérkőzött meg egymással. A jelenlegi kormányfő (írül Taoiseach; ejtsd: „tísah”) Leo Varadkar kijelentette, bárkivel hajlandó lenne koalíciót kötni, de a Sinn Féinből vagy egy új választásból nem kér. Micheál Martin, a Fianna Fáil vezére hozta fel a forró témát (amit az írországi magyaroknak sem kell bemutatni): nincs elég lakás, és emiatt egyre több a hajléktalan. Ismerős probléma még az egészségügyben a várólisták és a túlzsúfoltság, valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága is (a korhatárt tavaly emelték 65-ről 66 évre, de vannak tervek a további emelésre is).

Fotó: Niall Carson / POOL / AFP

Érdekes színfolt lehet a globális klímarettegés hullámára felülő Zöldek szereplése, a pártnak egyes felmérések 10 százalékot is jósolnak. Ők inkább a nagyobb városokban teljesíthetnek jól, annak ellenére, hogy a Guardian szerint az írek enyhe többsége valóban égetőnek tartja a természetpusztítást. Azonban, ha már arról van szó, az ember kire szavazzon és miért, akkor az okok közt a nyugdíj, az egészségügy, a lakhatás mögé szorul a környezetvédelem, ráadásul a vidékiek tiltakoznak az ellen, hogy megszabják nekik az olyan dolgokat, minthogy mennyi tőzeget bányászhatnak ki és adhatnak el.

Mindenesetre ha a Zöldek jól szerepelnek, kisebbik koalíciós partnerként még a kormányba is bekerülhetnek. Mellesleg az ő egyik jelöltjük a legfiatalabb: Tate Donnelly mindössze 21 éves.

Pár egyszerű grafikonon ábrázolta az Irish Times a mostani választás előtti helyzetet. Ezekből többek közt kiderül, hogy a 18–24 év közti fiataloknál elég stabil a Sinn Féin előnye, a kormánypárt náluk csak a negyedik. A Sinn Féin az utóbbi egy évben más korosztályoknál is nagyon feljött, sőt a középosztályt is ők tudják a legjobban mozgósítani. Az biztos, hogy a mai ír millennialoknak nincs már személyes emlékük az északír polgárháborús időszakról, nekik a Sinn Féin csupán egy szolidáris balos párt. Nem csoda, hogy Dublinban is vezetnek, de itt sok szavazatra számíthat a két nagy párt, valamint a zöldek és a független jelöltek is (mind 16 százalék felett).

Az avokádózabáló tory esése

Az írek azonban a fenti témákon túl Leo Varadkar személyéről is szavaznak. A populizmustól sem megijedő, apai ágon indiai származású, nyíltan meleg, 41 éves, fiatalos, trendin elegáns politikus nagy diplomáciai sikerként könyvelhette el, hogy a brexitet az ír határkérdés dominálta, sőt egyelőre Dublin jött ki győztesen a csörtékből (persze mögötte állt a briteket megleckéztetni óhajtó Európai Unió is). Az orvosi karriert a politikáért feladó Varadkar javára írható a stabil és erős gazdaság, az alacsony munkanélküliség, a melegházasság bevezetése és az abortuszjogok bővítése.

Leo Varadkar. Fotó:Kenzo Tribouillard/ AFP

Valahogy mégis pangást éreznek az írek, ahogy Healy-Rae-ék is megfogalmazták fentebb, sok vidéki ír úgy érzi, elengedték a kezüket. A száját mindig jó ütemérzékkel kinyitó Varadkarra rá is ragadt, hogy avokádófaló, városi, elitista tory fiú (az úrias brit konzervatívok beceneve). Az emberek unják, hogy az ilyen alakok vezette Fine Gael van kormányon 2011 óta, miközben a pangás a közszolgáltatásokban kézzel fogható.

Mondhatnánk, hogy szombat estére, de legkésőbb vasárnap reggelre okosabbak leszünk, de egyelőre úgy tűnik, hivatalos eredmény még jó ideig nem lesz. Ugyanis a független Marese Skehan jelölt váratlan halála miatt Tipperary választókörzetben egy héttel elhalasztják a voksolást. A körzetben öt parlamenti helyről születik döntés, szóval akár királycsináló is lehet, ám a végső eredmény kihirdetését is eltolhatja e vidéki régió. Jelenleg a felmérések alapján úgy tűnik, a három nagyobb, egymástól irtózó párt akármelyike nyerhet, és akkor vérizzadós koalíciós útkeresés jöhet a 80 fős parlamenti többségért. Persze nem a populistának kikiáltott Sinn Féinnel, amiről egy vezető ír politikus sommásan azt mondta a BBC-nek:

A Sinn Féin felemelkedése valós. Ez a mi Trumpunk, brexitünk Legánk, Le Penünk, sőt Corbynunk.

Kiemelt kép: Paul Faith / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.