Nagyvilág

Iránnak most az számít, hogy amerikai vér folyjon

Hatalmas gyászoló tömeg, több mint egymillió ember kísérte utolsó útjára a dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni iráni tábornokot hétfőn Teheránban. A rezsimnek felhatalmazást adhat a nép felháborodása egy Amerika elleni megtorló akcióra .
Korábban a témában:

Bolond Trump, ne hidd, hogy mindennek vége az apám mártírhalálával.

Ezt üzente beszédében az amerikai elnöknek Zaineb Szulejmáni, a múlt héten dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni iráni tábornok lánya a hétfői temetésen Teheránban. Szavai jelzésértékűek, de ahogy a több mint egymilliós gyászoló tömeg reagált a történtekre, az is sok mindent előrevetít a konfliktusban.

A szertartáson többször felhangzottak a „Halál Amerikára!” és a „Le Amerikával!” rigmusok, az arcokon pedig féktelen harag rajzolódott ki. Szulejmánit hősként tisztelték Iránban, sokan egyik példaképüket veszítették el a halálával.

Bár Irán a támadást követően szinte azonnal megtorlással fenyegetett, akkor csak találgatni lehetett a lehetséges forgatókönyvekről. Még mindig megjósolhatatlan a konkrét végkifejlet, de annyi azért nagy bizonyossággal állítható: az iráni vezetés ekkora társadalmi támogatás mellett nem fog csak úgy beletörődni a történtekbe, és az irániak felháborodását felhatalmazásként értelmezheti.

Így tervelték ki Szulejmáni likvidálását
Sorra jelennek meg részletek az iráni tábornok kiiktatásának előzményeiről.

Hős itt, terrorista ott

Donald Trump amerikai elnök elmondása szerint azért rendelte el Szulejmáni megölését, hogy véget vessen egy háborúnak. Ez azonban nehezen értelmezhető kijelentés, hiszen a döntésével – a közvetlen következmények ismeretében – olajat is öntött a tűzre a két ország viszályban. A támadást Irán provokációnak tekinti, ami jelen állás szerint további emberéleteket követel majd, mivel a konfliktus eszkalálódhat.

Miközben otthon hősként tisztelték, Szulejmánit az Egyesült Államokban terroristaként tartották számon, rengeteg amerikai haláláért tartották felelősnek.

A tábornok valóban szponzorált terroristákat, felfegyverezte és irányította is őket, ugyanakkor vérbeli katona volt, aki átélte az 1980-as évek iraki-iráni háborúját, a modern világ első világháborúját vegyi támadások és öngyilkos merényletek sorozatával. Innen vezetett az útja egészen a csúcsig, ő volt felelős az elmúlt két évtizedben Irán iraki, szíriai és libanoni rejtett, félkatonai aktivitásáért.

Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Az is tény, hogy mindennel és mindenkivel szembement, ami Amerikához volt kapcsolható. Washington pontosan értékelte a személyéhez kapcsolódó veszélyeket, Trump éppen ezért akarta őt kivonni a forgalomból. És bár Irán stratégiai ambíciói Szulejmáni halálával nem fognak megváltozni, talán lelassul a tervek megvalósítása. Arra viszont számítania kell az amerikai kormánynak, hogy egy ilyen kaliberű tisztségviselő meggyilkolása válaszcsapással jár. Főleg úgy, hogy az iráni népet láthatóan megrendítette a tábornok halála.

A vérükkel fizethetnek az amerikai katonák

Irán szempontjából a leglogikusabb döntésnek az tűnhet, hogy dróntámadást intéznek amerikai katonai bázisok ellen. Nem amerikai földön ilyenből a világon jelenleg – Bahreintől Brazíliáig – nagyjából 800 létezik. Ezzel a veszéllyel persze tisztában vannak az Egyesült Államokban is, de szinte képtelenség minden érintettet ugyanolyan színvonalon megvédeni a megtorlástól.

Iránnak megvannak a maga módszerei arra, hogy szinte bárhol lecsapjon az amerikaikra. Ilyen például a Hezbollah, amely nem is nagyon titkolja a terveit. Vasárnap Haszan Naszr Alláh, az iráni támogatású síita terrorista szervezet vezetője azt mondta: az amerikai hadsereg fogja megfizetni az árát annak, hogy megölték Szulejmánit.

A Hezbollah jelen van a Közel-Kelettől Afrikáig szinte mindenhol, így például Kenyában is, ahol a hétvégén három amerikaival is végeztek az al-Shabaab terroristái. Bár a két szervezetnek nincs köze egymáshoz, ez is jelzi, hogy a semmi közepén lévő bázisok is nagyon sebezhetők.

Aztán ott van az amerikai haditengerészet, amely 293 hajóból álló flottával rendelkezik, az egységek harmada jelenleg is nyílt vízen tartózkodik, vagy külföldi kikötőkben állomásozik. Kivétel nélkül mindegyiket célpontnak tekinthetik az irániak.

Ha a múltat vesszük alapul, Iránnak általában szokott lenne annyi türelme, hogy megvárja, amíg valahol lankadni kezd az amerikai csapatok figyelme. Iránt pedig egyébként az akciói végrehajtása során hagyományosan nem zavarja különösebben a biztonság.

Trump elnök ugyanakkor már előre belengette, ha Irán bármilyen válaszcsapással él, akkor kulturális helyszíneket fog megtámadni az országban. Trumptól ez nem lenne meglepő húzás, még akkor sem, ha ezzel nemzetközi egyezményeket sértene, és az akciók feltehetően számtalan civil áldozattal járnának.

A két felet csak az tarthatja vissza a konfliktus eszkalálódásától, ha végiggondolják a lehetséges következményeket. Amennyiben Irán beleállna egy nyílt háborúba Washingtonnal, az felérne egy öngyilkos merénylettel. Az amerikaiaknak 60 ezer katonája állomásozik a régióban, közülük 5200-an a szomszédos Irakban. Amennyiben fegyveres harcok törnének ki, napok alatt lángba borulna az egész Közel-Kelet.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.