Új hivatkozási alapot jelenthet a kormánynak, hogy több mint 200 ezren kitöltötték a klímavédelmi konzultációt, más kérdés, hogy ezt a szemfényvesztést Brüsszel beveszi-e, mondta a 24.hu megkeresésére Jávor Benedek volt EP-képviselő. A Párbeszéd politikusa kérdésünkre válaszolva arról beszélt, nyilvánvaló, hogy a kormány egyáltalán nem vette komolyan a kérdőívet, pusztán egy „nemszeretem” uniós kötelezettségnek tettek eleget.
Gondosan elrejtették a konzultációt, és próbálták a legnagyobb titokban tartani. Semmilyen szándékuk nem volt a párbeszéd kezdeményezésére, hiszen alig több mint egy hónappal a klímaterv leadási határideje előtt tették közzé a kérdőívet, és egy hetet adtak a kitöltésére úgy, hogy semmilyen háttérinformációt nem szolgáltattak hozzá
– mondta Jávor.
Hozzátette, a kormányzati kommunikációból ki is derült, hogy nem voltak kíváncsiak az emberek véleményére. Emlékeztetett, az Innovációs és Technológiai Minisztérium előbb azt közölte, hogy a klímavédelem kapcsán a kormány nem indított nemzeti konzultációt, majd Hollik István kormányszóvivő fogalmazott úgy, a klímavédelmi konzultációnak nem az a célja, hogy a kormány megismerje az emberek véleményét. Arra viszont nem számítottak, hogy „balesetszerűen” 200 ezren is részt vesznek a konzultáción.
A volt EP-képviselő szerint az űrlapon szereplő kérdések leegyszerűsítettek voltak, a beérkezett válaszok alapján pedig aligha nyúlnak hozzá a valószínűleg már készen lévő stratégiához.
Ilyen közel a leadáshoz legfeljebb a hosszútávú klímatervek finomhangolására lett volna alkalmas az Európai Bizottság által előírt konzultáció, de az eljárás és a magyar kormány által közzétett kérdőív erre teljesen alkalmatlan volt. Annyira fogják figyelembe venni a 200 ezer véleményt a benyújtott tervekben, mintha egyetlen egy sem érkezett volna
– fogalmazott.
Szemfényvesztés
Jávor Benedek szerint a kormány számára új hivatkozási alapot is jelenthet majd Brüsszelben, hogy 200 ezren dühből kitöltötték a konzultációt, mert így azt mondhatják, hogy tömegeket mozgattak meg.
Súlyos eljárási kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az utolsó napokban tették közzé a konzultációt. Viszont nem becsülöm alá a kormány kreativitását, Brüsszelben ezt szépen ki fogják színezni
– magyarázta.
Erre minden esély meg is van, ugyanis más tagállamokhoz képest a 200 ezer résztvevő soknak számít. Az Index tegnap arról írt, hogy Németországban véletlenszerűen kerestek meg 70 ezer német polgárt, Franciaországban pedig 9 hónap alatt 170 ezer embert sikerült bevonni a konzultációba. A Magyarországnál szintén népesebb Belgiumban is csak 60 ezren vették a fáradságot egy hónap alatt, hogy kitöltsék az – ott egyébként jóval részletgazdagabb – kérdőívet. Idehaza tehát más országokhoz képest nagyobb arányban vettek részt a nemzeti konzultáción, amit így akár jól is el lehet adni.
Az más kérdés, hogy a szemfényvesztéssel mennyire lehet megtéveszteni az Európai Bizottságot
– jelentette ki Jávor Benedek.
Arra a kérdésre, milyen következményekkel járhat, ha Brüsszel nem lesz megelégedve Magyarország hosszútávú klímatervével, Jávor azt felelte: kötelezettségszegési eljárást biztosan nem fognak indítani, de az Európai Bizottságnak visszatérően baja van a magyar hozzáállással.
A Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT) tavasszal kielemezték, de rossz minősítést kapott. A magyar kormánynak nincsenek meggyőző klímavédelmi ambíciói, ezúttal sem hajtotta végre megfelelően a konzultációt. Félő, hogy gyakorlati szinten ennek semmilyen következménye nem lesz, maga a konzultáció nem fogja kiverni a biztosítékot. De azért lassan telik be a pohár
– tette hozzá.
Kérdezni arról, amiről semmit nem tudunk
Az Európai Unió tagállamainak párhuzamosan két klímatervet is le kell adniuk, ám ezek csak távoli rokonságban állnak egymással: a tavasszal visszadobott NEKT a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozik, és az EU írja elő, a most porondra került, 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia pedig a Párizsi Klímaegyezményhez kötött, ugyanakkor az Európai Bizottság is kötelező érvényűnek tartja.
Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse arról beszélt, a NEKT nyilvános, az anyagot hónapokkal ezelőtt közzétették, a mostani konzultáció viszont egy olyan tervről szólt, amit senki nem ismer a kormányon kívül.
Társadalmi egyeztetést nem így szoktunk folytatni, függetlenül attól, hogy egyáltalán figyelembe veszik az eredményét vagy sem. Jobb esetben a hatástanulmány tartalmára lehetett volna kérdezni, de azt nem tették közzé. Még az se mondható, hogy általánosságban megfogalmaztak egy klímavédelmi elképzelést, amihez véleményt kértek. De valószínűleg az Európai Bizottság számára ez is elegendő lesz
– fogalmazott.
Megjegyezte, a konzultáció lebonyolítási módján látszik a megúszás szándéka: le akarták tudni a kötelezőt, amit bürokratikus szempontból meg is ért, hiszen a széles nyilvánosság elé terjesztett, komoly szándékú konzultáció komoly erőforrásokat igényel.
A sajtóból úgy értesültük, hogy máshol hónapokat szántak erre a kérdésre, ami valóban felemésztett volna pár tízmillió forintot. Ez így nem is reprezentatív, de minket örömmel tölt el az, hogy ilyen jelentős számban érdeklődnek a magyarok a klímavédelem témaköre iránt
– tette hozzá Perger András, aki úgy tudja, a kormány azt ígérte, a terv leadását követően közzéteszik a konzultáció eredményeit is, amit a szakma nagy érdeklődéssel vár.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
