Elérkezett az ideje annak, hogy elinduljon az ukrán-magyar párbeszéd a legfelsőbb szinten – mondta a külügyi bizottság fideszes elnöke újságíróknak a testület keddi budapesti zárt ülése után az MTI beszámolója szerint.
Magyarország készen áll arra, hogy Ukrajnával „új lapot nyissunk” a kétoldalú kapcsolatokban – fogalmazott Németh Zsolt. Ennek keretei között komoly szerep juthat a törvényhozásoknak, így a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának is, amely szintén kész arra, hogy kivegye a részét a kétoldalú kapcsolattartásból.
Németh Zsolt kiemelte: üdvözlik, ahogy tavasszal is, Volodimir Zelenszkij államfővé választását, és azt, hogy számos, a magyarságot érintő kérdésben előrelépés történt. A bizottsági elnök ezek között említette a kettős állampolgárságot. Sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy számos intézkedés, amely sújtotta a magyarságot, nem szűnt meg, a kárpátaljai magyarság jogait nem sikerült helyreállítani. Példaként kiemelten az oktatási és a nyelvtörvényt említette.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt: Magyarország erős Ukrajnában érdekelt, illetve abban, hogy Ukrajna stabilitása és biztonsága helyreálljon. Magyarország ugyanakkor ellenérdekelt abban, hogy a keleti országrészt érintő ukrán belpolitikai és biztonságpolitikai bizonytalanságok fennálljanak. Ez ugyanis destabilizáló hatással van nemcsak az országra, hanem az egész régióra, és geopolitikai következményekkel jár
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke megköszönte az odafigyelést az anyaország részéről, amit a kárpátaljai magyarság tapasztal. A helyzetük az elmúlt években rendkívül nehézzé vált, és jelenleg sem érzékelik ennek javulását.
Kiemelte: mindenki nagy várakozással tekintett Zelenszkij első lépései elé, elsősorban a békét, a szomszédos országokkal történő kapcsolatok helyreállítását, és a nyelvi-oktatási kérdések rendezését várta a választók többsége. Ezek a folyamatok rendkívül lassan zajlanak, bár történtek lépések a béke megteremtésére. Remélik, hogy a választási ígéreteknek megfelelően hozzáfognak majd azon törvények felülvizsgálatához is, amelyek hátrányosan érintik a kisebbségeket
A bejelentés néhány nappal azt követően érkezett, hogy a múlt héten a Donald Trump ellen folytatott vádeljárás miatt tartott meghallgatásokon többen is azt állították, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök negatív hangnemben beszélt Ukrajnáról az amerikai elnöknek.
George Kent, korábbi külügyi helyettes államtitkár azt mondta:
Orbán Viktor konfliktusa részben, legalábbis szerintem, a Nagy-Magyarországgal kapcsolatos nézeteiből adódik, és abból, hogy nagyjából 130 ezer magyar nemzetiségű ember él Kárpátalján,
hozzátéve, hogy Orbán Ukrajnával szembeni indulatai jól dokumentáltak és már legalább két éve tartanak.
Alexander Vindman, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának legfőbb ukrán szakértője olvasta azt a leiratot, amely Orbán és Trump májusi találkozójáról készült és az alapján vallomásában kijelentette:
Számos kisebbség van Ukrajnában, és Orbán úgy vélte, hogy a nyelvtörvény hátrányosan érinti ezeket a kisebbségeket. Nagyon kritikus volt ezzel szemben. De ami érdekes és egyben aggasztó is Orbánnal kapcsolatban, hogy Zelenszkijnek számos külföldi vezetővel volt jó hangulatú találkozója. A munkámból adódóan (…) kapok jelentéseket más fővárosokban élő kollégáktól, és ezek mindig pozitívak voltak. Orbán Viktor viszont totálisan az ellentéte volt ennek.
A magyar külügy fake news-nak minősítette azt, amit George Kent elmondott a meghallgatáson, annak ellenére, hogy májusban a minisztérium maga írta közleményben, hogy Trump és Orbán között szóba került Ukrajna, és a magyar kormány nyilvánosan is számos alkalommal bírálta a nyelvtörvény miatt a szomszédos államot.
Kiemelt kép: Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke (b) Magyar Levente (k) és Németh Zsolt (j) az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése után az Országházban 2019. november 12-én. MTI/Bruzák Noémi
