Ez derül ki az ActiveWatch jelentéséből, amely a közbeszédben megjelenő legszembetűnőbb problémákat gyűjtötte össze. Az Agerpres alapján a Maszol.ro arról ír, hogy az intoleráns diskurzus és a gyűlöletbeszéd minden formáját beemelték a kutatásba, nemcsak azokat, amelyek szankciókat vonhatnak maguk után, hanem azokat is, amelyek társadalmi csoportok (nemzeti, vallási, szexuális kisebbségek stb.) elutasítására ösztönöznek.
Sokszor politikusok használtak sértő kifejezéseket, valószínűleg anélkül, hogy tudatában lettek volna ennek. Továbbra is vannak szélsőségesen antiszemita megnyilvánulások.
Amióta a sajtó figyelme elfordult a menekültkrízisről, az iszlámellenes és menekültellenes diskurzus is csökkent, de nem szűnt meg teljesen.
A jelentés szerint ugyanakkor egyre többen vesznek részt olyan nyilvános megmozdulásokon, amelyek a sokféleség elfogadását hirdetik.
A kultúra fontos szerepet játszik a sokszínűség népszerűsítésében és a társadalmi intolerancia tudatosításában. A család meghatározását célzó referendum kapcsán jelentős számú közéleti személyiség nyilvánította ki, hogy támogatja az LMBTQ közösséget
– magyarázza a dokumentum.
Az ActiveWatch szerint a gyűlöletbeszéd szankcionálására felhatalmazott hatóságok közül az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) járt el a legtöbb panasznál, felgyorsult a döntéshozatal folyamata és jelentősen megnőtt a kirótt bírságok összege.
A tanulmány arra is kitér, hogy a sportszövetségeknek javítaniuk kell a sportrendezvényeken tapasztalható gyűlöletbeszédek elleni fellépésükön, ugyanakkor a sportot a sokféleség népszerűsítésére kellene minél hatékonyabban felhasználni.
