Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak készített kutatás szerint Romániában a többség gondnak tartja a diszkriminációt, a gyűlöletbeszédet. A Székelyhon által ismertetett felmérés bizalmatlansági listáját a homoszexuálisok (74%), a romák (72%) és a bevándorlók (69%) vezetik. Őket követik a muzulmánok (68%), a HIV-fertőzöttek (58%), a különböző vallási szekták tagjai (58%).
A felmérésben rákérdeztek, kit fogadna el a válaszadó rokonnak, barátnak, szomszédnak.
7% magyarmentes Romániát szeretne
59 százalék nem fogadna el homoszexuálist rokonnak, 52 százalék barátnak sem. Őket követik a migránsok, (39%, 30%), a muzulmánok (39%, 28%), a különböző vallási szekták tagjai (31%, 23%) és a HIV-fertőzöttek (27%, 23%), a romák (29%, 18%).
Kicsit elfogadóbbak a zsidókkal (21%, 14%).
A válaszadók 46 százaléka magasabb rendűnek tartja a románokat más nemzetek tagjainál, 72 százalékuk nem ért egyet a melegek házasságával, 60 százalékuk az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát is elutasítja.
62 százalék potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, a megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a migránsokat nem szabad beengedni Európába.
47 százalék szerint szükséges a nacionalizmus Romániában, az országot bíráló külföldiekben a válaszadók fele nem bízik, 36 százalék szerint Soros György rosszat akar Romániának.
A válaszadók 51 százaléka szerint a fogyatékkal élőket speciális intézményekbe kellene zárni, 42 százalékuk az abortuszt is betiltaná.
Aggasztó, de nem meglepő
A Székelyhon megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja azt mondta, a gyűlöletkeltő és manipulatív közbeszéd hat az emberekre. Rendszeresen mérik az attitűdöket, előítéleteket, az utolsó óta nőtt az intolerancia szintje.
Szerinte a homoszexuálisok iránti bizalmatlansági index a tavalyi népszavazás számlájára írható, a romák eredménye konstans, de a magyarokkal szembeni 53 százalék nagyon magas, ami azzal magyarázható, hogy az elmúlt években
a gyűlöletbeszéd jelen volt a közéletben, démonizálták például a Magyarországgal való viszonyát az itteni közösségnek.
A bizalmatlansági index nőtt, de a magyarokat többen fogadnák el rokonnak, barátnak. A kutatás nagy meglepetése, hogy nagy a bevándorlók elutasítottsága, miközben Romániában elenyésző a számuk. Ez azt jelzi, hogy a román társadalomra is hat a globális kommunikáció, a nemzetközi média. Asztalos Csaba szerint a felmérésben megjelenő „sorosozás” is ennek a bizonyítéka.
