Az Európai Parlament hétvégi újraválasztása előtt izgalmas párharcok várhatók számos kelet-közép-európai és balkáni országban. A volt szocialista országokra talán az a legjellemzőbb, hogy a hatalmon lévő, általában nacionalista, etatista és populista pártok – teljesen mindegy, hogy ezek éppen jobb- vagy baloldalinak állítják be magukat – egy Európa-párti, nyitottabb, a kormánypártokhoz képest liberálisabb politikai erővel találják szemben magukat. Ha nem egyetlen nagy ellenzéki párt áll velük szemben (mint Bulgáriában és Horvátországban, de Románia is inkább ide sorolható), akkor a „nyitottabb” ellenzéki pártok kisebb-nagyobb, alkalmi vagy tartós koalíciójával kell megküzdeniük a választáson a kormányzati erőknek. Az utóbbi csoportba Lengyelország, Csehország és Szlovákia tartozik inkább.
Az egyetlen kivétel térségünkben Szlovénia, ahol az Európa iránt elkötelezett, de többnyire külön induló kormánypártokkal szemben az ellenzéki, bevándorlásellenes, Fideszhez közeli magyar médiavállalkozók által segített SDS fogott össze egy másik jobboldali párttal, az önkormányzatok szintjén erős, de (jelenleg) parlamenten kívüli SLS-szel.
Románia: az orbánista Dragnea sorsa a tét
Romániában ennek megfelelően a kormányzó, „orbánista” propagandát folytató, az RMDSZ által hallgatólagosan támogatott szociáldemokratáknak (PSD) kell megvívniuk az ellenzék legnagyobb pártjával, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A román szociáldemokraták egyébként inkább csak nevükben baloldaliak, az európai szociáldemokraták el is határolódnak tőlük, ahogyan erről nemrég írtunk, inkább populista tömörülésnek nevezhetnénk a Liviu Dragnea által vezetett kormánypártot.
Dragnea személyesen is sokat vár a választásoktól: állítólag vasárnap este, az eredmények ismeretében jelenti majd be, hogy indul-e az elnökválasztáson. Ezt arra alapozzák egyes megfigyelők, hogy belső felmérések szerint a PSD harminc százalék körüli támogatottságnál járhat, azaz igen jó eredményre számíthat.
A nyilvános közvélemény-kutatások azonban vagy holtversenyt mutatnak a legnagyobb ellenzéki párttal, a nemzeti liberálisokkal vagy éppenhogy az utóbbiak előnyét mutatják. Éppen ezért Dragnea sorsa nagyban függ a választások eredményétől, pártján belül ugyanis kissé ingatag a helyzete, az általa támogatott „bábminiszterelnök”, Viorica Dăncilă bukásáról pedig már nyíltan kérdezősködnek a sajtótájékoztatókon a román újságírók. (A kormányfő persze nem készül arra, hogy leváltanák…)
Kínos helyzetben az RMDSZ
De nézzük a nyilvános közvélemény-kutatások eredményeit: a Nemzeti Liberálisok – akikhez a legnépszerűbb román politikus, a köztársasági elnök, Klaus Iohannis is kötődik – 27,6 százalékot kapnának az utolsó elérhető jóslatok szerint. Mögöttük második helyen a szocdemek (PSD) állnak 25,5 százalékkal. Az Alianta 2020 pártszövetség 16,5 százalékot kapna. Ez a kétpárti – az USR és a PLUS nevű tömörülések összefogásából álló – Európára nyitottabb egyesülés ugyancsak a PSD-vel szemben fogalmazza meg magát. A PSD, vagyis a nagyobbik kormánypárt koalíciós partnere, a liberális (de az európai liberálisok által nem túlzottan szeretett) ALDE 9,2 százalékot kapna, míg a Pro Romania nevű erő hasonló választói támogatást élvez (9,1 százaléknyi szavazatra számíthat).
Az erdélyi magyarokat képviselő RMDSZ-nek 4,8 százalékot mértek, vagyis a bejutási küszöb környékén mozog, hiába ment értük még Orbán Viktor is kampányolni Erdélybe.
A PSD-t informálisan támogató RMDSZ több szempontból is kínos helyzetben van Romániában: az Európai Néppárt nem hívta meg Kelemen Hunor pártelnököt arra a tanácskozásra, amit Kolozsváron tartottak. Kelemen szerint informális megbeszélésekre amúgy sem szokták hívni őt. Ugyanakkor az Adevarul című lap korábban arról is faggatta a magyar párt vezetőjét, hogy az erdélyi magyarok mennyire fognak átszavazni román pártokra a választáson, amire Kelemen azt válaszolta a Transindex szerint, hogy még sosem voltak ennyire népszerűtlenek a román pártok az erdélyi magyarok körében.
Lengyelország: döntő rohamra készül az ellenzék Kaczynskiékkal szemben
Lengyelországban továbbra is a Jaroslaw Kaczynski-féle Jog és Igazságosság (PiS) pártja a legnépszerűbb önmagában álló politikai erő, a különböző közvélemény-kutatások 35-40 százalék körül mérik a párt támogatottságát. A legnagyobb ellenzéki párt az Európai Néppárthoz tartozó, Európa iránt sokkal elkötelezettebb Polgári Platform, 21 százalék körül jár a népszerűségi listákon.
Ám az Európai Parlament újraválasztására összeállt az úgynevezett Európai Koalíció, amely sokkal erősebb, mint az egyedi ellenzéki pártok. Egy sokpárti koalíció szerveződött a Polgári Platformból, a baloldali demokratákból, a zöldekből, a Modern nevű „modernizációs” pártból, a lengyel néppártiakból és még ki tudja hányféle tömörülésből, amelyek támogatottsága ennek megfelelően igen bizonytalan. Vannak felmérések, amelyek szerint akár 38,5 százalékot is elérhetnek, más adatok szerint viszont csak 28 százalékra számíthatnak a középjobb és középbal pártokból összetákolt koalíció jelöltjei.
Ugyanakkor tudni kell, hogy egy ilyen koalícióval szemben a mérések szerint a Jog és Igazságosság is több szavazatot kapna, mintha egyenként mérkőzne velük: a PiS az európai választásokon 40-43 százalékra számíthat a legtöbb felmérés alapján, igaz, van olyan közvélemény-kutató is, amely csak 33 százalékot mért Kaczynskiéknak.
Lengyelország orbanizálása a tét
Az ellenzéki koalíció egyik kulcsembere, Kamila Gasiuk-Pihowicz szerint mindenesetre most egyértelmű választás elé állították a lengyeleket. A helyzet vagy fehér, vagy fekete – mondta a Bloomberg szerint a politikus, aki az ellenzéki lista harmadik helyén szerepel.
„Ha a koalíció győz, akkor Lengyelországnak esélye van arra, hogy egy demokratikus ország legyen. Ha a PiS győz, akkor Lengyelország egy keleti kormányzási modell felé vált majd. Vagy az Európai Expresszre szállunk, vagy a transz-szibériai vasúra”.
A Bloomberg szerint az ilyesfajta szembeállítás talán túlzónak tűnik, de valójában a lengyel helyzetre Orbán Viktor Magyarországa gyakorol jelentős befolyást.
– írja a nemzetközi gazdasági hírügynökség kommentátora, Leonyid Bersidszkij, aki szerint tehát szerint tehát nemcsak Európáról, hanem Lengyelország orbanizálásáról is szól a hétvégi választás.
Szlovákia: újabb esély a súlyponteltolódásra?
Szlovákiában Jan Kuciák tényfeltáró újságíró meggyilkolása óta a kormányzó Smer folyamatosan veszít támogatottságából. Ugyan baloldalinak mondja magát, de a román PSD-hez, azaz Dragneáékhoz hasonlóan inkább populista párt. Hiába azonban a heves migránsozás, a pár éve még 30 százalékon álló Smer a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint már csak 19 százalék körül jár. Közben lemondott a gyilkosság után kipattant botrányok miatt a miniszterelnökük, Robert Fico is.
Az ellenzék Szlovákiában nem tudott úgy összefogni, mint Lengyelorzságban, de így is komoly sikert ért már el idén. A Progresszív Szlovákia pártról aligha hallott korábban sok újságolvasó, mára viszont komoly kihívója lett a kormánypártnak. Ennek a „semmiből” indult, PS rövidítésű, Európa-párti pártnak a jelöltje, Zuzana Čaputová nyerte ugyanis a 2019-es szlovák elnökválasztást. Čaputová elsősorban környezetvédelmi és korrupcióellenes fellépéséről ismert, a PS pedig az európai választásokra összefogott a Spolu nevű tömörüléssel, így közösen már 13,6 százaléknyi szavazatra számíthatnak.
A szlovák ellenzék azonban megosztott, a Smerrel szembenálló, de Európával szemben is kissé szkeptikus SaS párt 13,5 százalékon áll, akárcsak a szélsőséges jobboldali Kotleba-L’SNS (13,6 százalék – ez Marian Kotleba politikai tömörülése). Ráadásul van még egy erős szélsőjobboldali párt Szlovákiában: a Sme Rodina is 9,9 százalékra számíthat a választásokon, az erősen nacionalista SNS (korábban ez a Slota-féle párt volt, azóta egy kicsit „normalizálódott” az irányvonala) pedig 8,2 százalékra. A szlovák-magyar együttműködést hirdető, vegyesen szlovák és magyar politikusokat tömörítő Most-Híd párt az 5 százalék határán evickél, a „tisztán” magyar MKP pedig 2-4 százalék között vegetál mindeközben.
Csehországban Babis lavírozhat várhatóan tovább
Csehországban a populista kormányfő, Andrej Babis pártja, az ANO a legerősebb párt, a szavazók 20-21 százalék tömöríti. Vele szemben egy többpárti koalíció szerveződött az európai választásokra (Top 09 + STAN, kiegészülve a zöldekkel), amely konzervatív-liberális, helyi érdekeket és környezetvédelmet egyaránt hangsúlyozó erőkből áll, de csak a szavazatok 10-12 százalékára szavazhat. A Polgári Demokrata Párt, amely korábban jelentős erőt képviselt, jelenleg 11-13 százalék között mozog, míg a Kalózpárt 15-16 százalékra számíthat. Itt tehát az ingatag kormányt irányító Babisék megosztott ellenfelekkel találhatják szemben magukat, a szociáldemokraták és a kommunisták pedig tovább színesítik a politikai palettát 6-7 százalékos támogatottságukkal. Így Babisék tovább lavírozhatnak a zavarosban.
Horvátország: a „középjobb” nyerhet
Horvátországban a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) nevű nacionalista, horvát viszonylatban „középjobb” párt kormányoz, és ennek is van esélye az európai választások megnyerésére. Támogatottságuk 24-26 százalékos jelenleg.
Merkel német kancellár érdekes módon éppen e párt gyűlésén lépett fel a nacionalizmus ellen pár napja, és hívta szavazni a német CDU-CSU mérsékelt középjobb támogatóit. Ám a horvát és a német sajtó megjegyezte, hogy a „középjobb” HDZ gyűlésén például lejátszották az usztasák jelszavát dalaiban időnként felidéző Thompson nevű zenekar egyik számát.
A Thompson korábbi fellépése már a horvát focivilágbajnoki ezüstérem utáni zágrábi ünnepségen is nemzetközi felháborádást keltett (Merkelék aligha hallgatnak szerbellenes horvát műzenét, így nyilvánvalóan csak utólag értesülhettek erről).
A horvát szociáldemokraták a második legerősebb párt, ők 16 százalék körüli eredményre számíthatnak az Adria-partján (a szó legszorosabb értelmében, ugyanis a nagy munkástömegeket foglalkoztató kikötővárosokban erős ez a baloldali párt).
Szlovénia: erősödik a „habonyista” SDS
Szlovéniában a helyzet folyamatosan változik. Pár hete még biztosan vezetett népszerűségben Marjan Sarec pártja, a vezető kormánypárt, az LMS, ám a centrista, Európa-párti tömörülés pár nap alatt is sokat vesztett támogatottságából a mostani szavazás előtt. A kormányt ugyanis sorozatos botrányok rázták meg Szlovéniában az elmúlt hetekben, és több miniszter is távozott idén. Közben az LMS 23 százalékról 17 százalék alá (16,6 százalékra) jutott, és talán még a koalíciós társa, a szociáldemokrata párt is meg fogja előzni Sarecékat a hétvégén, a szocdemek ugyanis várhatóan 16,86 százalékot kapnak majd.
A győztes Szlovéniában a jelenleg a magyar Fideszhez közeli, „habonyista” magyar médiavállalkozók által támogatott SDS nevű párt lehet. A Janez Jansa által irányított, bevándorlóellenes, migránsozó jobboldali erő ezúttal összefogott az önkormányzatokban erős másik jobboldali párttal, a parlamenten kívüli SLS-szel. Ketten együtt 23,4 százalékra számíthatnak, ezzel nyerhetik a választásokat délnyugati szomszédunkban.
A kereszténydmeokrata NSi párt is viszonylag jól szerepelhet: támogatottsága jelenleg a tíz százaláékot közelíti a Siol.net szerint.
Bulgária: fej fej mellett a kormánypárt és a baloldal
Bulgáriában Bojko Boriszov miniszterelnök populista pártja, a GERB kormányoz, de az európai választásokon korántsem biztos, hogy elsőként fut be ez a tömörülés. A GERB támogatottsága 29,9-34,4 százalék körüli, míg a baloldali szocialisták 31,9 és 33,5 százalék között mozognak, azaz hibahatáron belüliek az eltérések a két nagy politikai pólus között. 10-14 százalék között mozog rajtuk kívül még a bulgáriai törökök pártja.
A Dnes.bg szerint az utolsó közvéleménykutatások a GERB előnyét mutatják. 31,5 százalékon áll a kormánypárt, míg a Bolgár Szocialista Párt 30,4 százalékig juthat.
Mindebből látható, hogy Kelet-Közép-Európában és a Balkánon is éles párviadalok várhatók az európai választásokon. Az „Európa vagy nem Európa?” kérdés mellett persze az „orbanizációhoz” való hozzáállás is vízválasztó lehet például Lengyelországban vagy Szlovéniában.
