Nagyvilág
US President Donald Trump (R) and North Korea's leader Kim Jong Un hold a meeting during the second US-North Korea summit at the Sofitel Legend Metropole hotel in Hanoi on February 28, 2019. (Photo by Saul LOEB / AFP)

Kim Dzsongunnak esze ágában sincs atommentesíteni

Korábban a témában:

Váratlan fordulattal ért véget Donald Trump és Kim Dzsongun vietnami csúcstalálkozója, miután csütörtökön a felek előbb nem jelentek meg az előzetesen bejelentett ebéden, majd elmaradt az ünnepélyes ceremónia is, ahol a megállapodásokról számolt volna be a két államfő. Hamar kiderült, azért törölték a programból a közös szereplésüket, mert semmiben nem sikerült megegyezniük.

A találkozó végkimenetele így jóval elmarad még az óvatos várakozásoktól is, de az amerikai elnök sajtótájékoztatóján próbálta menteni a menthetőt.

Mint mondta,

  • az észak-koreai diktátor erős karakter, akiben megbízik.
  • Nagyon hasznos két napot töltöttek el együtt, de nem jött el az ideje annak, hogy aláírjanak bármit.
  • A tárgyalás azért szakadt félbe, mert Kim Dzsongun az összes szankció feloldását kérte tőlük, amit jelen pillanatban nem tudtak neki megadni.
  • Barátsággal álltak fel a tárgyalóasztaltól, és a jövőben újra találkozni fognak, bár a harmadik csúcstalálkozóról nem esett még szó.
  • Kim Dzsongun nem tudott az Észak-Koreában bebörtönzött majd meghalt Otto Warmbier fogvatartási körülményeiről.

Trump gyakorlatilag a most kialakult helyzetet is úgy állította be, mintha minden a lehető legnagyobb rendben lenne, pedig komoly falba ütközött a diplomáciai csatában.

North Korea's leader Kim Jong Un speaks during a meeting with US President Donald Trump (not pictured) at the second US-North Korea summit at the Sofitel Legend Metropole hotel in Hanoi on February 28, 2019. (Photo by Saul LOEB / AFP)
Kim Dzsongun életében először válaszolt külföldi újságírónak
Példátlan esemény történt a vietnami csúcstalálkozón.

Kim Dzsongun nem adja könnyen magát

Trump már a csúcstalálkozót megelőző napokban azt magyarázta, Amerikának nem kell kapkodnia a Koreai-félsziget atommentesítésével, mert Észak-Korea felhagyott a nukleáris tesztekkel. Ez két okból is veszélyes hozzáállás.

  1. Első, szingapúri összejövetelükön Kim Dzsongun beleegyezett a denuklearizációba, csak a dokumentumban semmilyen részletet nem rögzítettek ezzel kapcsolatban. Az amerikai elnök most arról beszélt, közelednek az álláspontok a fogalom meghatározását illetően, de az atomlétesítményekbe továbbra sem engednek be független megfigyelőket, ráadásul novemberi műholdképek tanúsága szerint a rezsim 16 eltitkolt bázison folytatja a rakétaprogramját.
  2. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az első és a második, valamint a harmadik és a negyedik észak-koreai atomkísérlet között is évek teltek el, azt tehát felelőtlenség kijelenteni, hogy az ország nem jelent nukleáris fenyegetést.

A mostani csúcson ismét igazolódott: Észak-Korea atomhatalommá vált, és nagy árat kér azért, hogy erről a címről lemondjon. Kim Dzsongun a szankciók feloldásáért cserébe csupán azt ajánlotta fel, hogy leállítják a jongbjoni nukleáris létesítményt, ami tulajdonképpen egyenlő a nullával, mert a nukleáris kapacitásaik ugyanúgy megmaradnának.

Ha valóban ez volt a diktátor ajánlata, akkor Trump ésszerű döntést hozott azzal, hogy nem írt alá semmit. Kérdés viszont, hogy mit csináltak az amerikaiak, amikor a csúcstalálkozót szervezték. Egy ilyen kaliberű tárgyalásra jobb esetben mindent előre lepapíroznak, és a vezetők csak akkor akkor ülnek le egymással, ha a szerződést részleteit már elfogadták.

Az biztos, hogy a gépezetbe ezúttal hiba csúszott. Észak-Korea Észak-Korea marad, és nem fog olyan könnyen fejet hajtani. Kim Dzsongun élvezi, hogy pozícióba került egy olyan nagyhatalommal szemben, mint az Amerikai Egyesült Államok, és a maga módján remekül lavíroz a diplomáciai hadszíntéren.

US President Donald Trump attends a press conference following the second US-North Korea summit in Hanoi on February 28, 2019. - The nuclear summit between US President Donald Trump and Kim Jong Un in Hanoi ended without an agreement on February 28, the White House said after the two leaders cut short their discussions. (Photo by Saul LOEB / AFP)
Fotó: Saul Loeb / AFP

Úszhat a Nobel-békedíj

Nemcsak a denuklearizációt illetően nem lesz érdemi előrelépés, a felek békenyilatkozatot sem írtak alá. Pedig a szakértők többsége arra számított, hogy Trump és Kim Dzsongun egy megállapodással véget vet az 1953-ban fegyverszünettel záruló koreai háborúnak, de ez is elmaradt.

A békeszerződés csupán jelképes lett volna, mert az amerikai szenátus, Kína és Dél-Korea hozzájárulása is kellene a hivatalossá tételéhez, mégis sokat nyerhetett volna vele mindkét államfő. Egy ilyen megállapodással akár karnyújtásnyira kerülhettek volna a Nobel-békedíjtól, Észak-Korea gazdaságának pedig biztosan adhatott volna egy komolyabb lökést.

A megállapodás elmaradása Dél-Koreának lehet a legfájóbb, mert annak hiányában nem tudják bővíteni gazdasági kapcsolataikat északi szomszédjukkal, amit Mun Dzsein államfő régóta szeretne elérni.

Mi lesz most?

Bár arról valószínűleg nem kerülnek majd nyilvánosságra konkrétumok, hogy pontosan mi hangzott el Trump és Kim Dzsongun tárgyalásain, az elkövetkező napokban nagyjából kirajzolódik, hogy milyen irányt vesz a két államfő kapcsolata.

Ebben komoly támzpontot adhatnak majd a holnap megjelenő észak-koreai állami lapok címlapjai, hiszen várhatóan a kormányzati kommunikációt ellátó újságokból tudhatjuk majd meg, hogy Kim Dzsongun hogyan élte meg a tárgyalás megszakítását.

Szembetűnő, hogy Trump minden egyes megnyilvánulásával úgy védi Kim Dzsongunt, mintha bő egy évvel ezelőtt még nem az lett volna a legfőbb elfoglaltsága, hogy a Twitteren ócsárolja őt. Így az most már elképzelhetetlennek tűnik, hogy az elnök és a diktátor újból agresszív kommunikációt folytasson.

Valószínűleg Amerikának még idő kellett egy hatékony stratégia kidolgozására, és ezért zárult eredménytelenül a csúcs. Legközelebb ismét terítékre kerülhet a denuklearizáció kérdése, de egyelőre teljes a tanácstalanság azt illetően, milyen feltételekkel vállalná ezt Észak-Korea, amelynek az egyetlen aduja az atomfegyverkezés. Mostanáig ez egyet előre, kettőt hátra játszmának tűnik.

Kiemelt kép: Saul Loeb / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Two wolfhounds take part in a dogfight in a stadium in the Kyrgyzstan capital Bishkek on November 5, 2017, during fights organized by a local breeders aiming to improve the Asian Shepherd breed, organizers said. (Photo by Vyacheslav OSELEDKO / AFP)

Ha a kutya ölni akar, meg is teszi

Ha a kutya gazdájára támad, ott az ösztönök veszik át az irányítást, a nyers erő számít, az állat ölni akar, magától nem fog leállni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.