Nagyvilág
AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)

Fontos szerződést írt alá Merkel és Macron, de nem tudni, mi lesz az eredménye

Schultz Antal
Schultz Antal

újságíró. 2019. 01. 22. 20:28

Szorosabb együttműködéssel akarja újra lendületbe hozni az Európai Uniót a francia elnök és a német kancellár, de kérdés, hogy ezzel nem éppen a megosztottságot mélyítik-e el.

Nagy Károly szelleme lebeghetett kedden az aacheni városháza koronázó termében. A IX. század elején Nyugat-Európa jelentős részét egybe tömörítő frank király székhelyén egy hosszú távon meghatározónak szánt szerződést írt alá a német kancellár, Angela Merkel és a francia elnök, Emmanuel Macron.

A két ország vezetőjének nem kevesebb a célja a megállapodással mint megújítani és „új szintre emelni” a Elysées-szerződést, amit ugyanezen a napon, 56 évvel ezelőtt írt alá Charles de Gaulle és Konrad Adenauer. 1963-ban a két ország megbékélt, több évszázados rivalizálásnak véget vetve a partnerségre helyezve a hangsúlyt. Számos konkrét intézkedést rögzítettek akkor:

  • meghatározták, hogy bizonyos időközönként a két ország vezetőinek találkozniuk kell.
  • Egyeztetnek kül-, Európa- és védelmi politikájukról.
  • Létrehozták a közös miniszteri tanácsot, valamint a német-francia ifjúsági intézményt, ami a két ország fiataljainak közelebb kerülését, kapcsolatainak intenzívebbé tételét tűzte célul, ennek részeként máig 9 millió fiatal vett részt valamilyen csereprogramban.
  • Ezen kívül testvérvárosi együttműködések, kétnyelvű óvodák jöttek létre.
French President Charles De Gaulle (1890 - 1970, left) is met by West-German Chancellor, Konrad Adenauer (1876 - 1967) at the airport in Bonn, West-Germany, at the start of an official visit, September 1962. (Photo by Authenticated News/Archive Photos/Getty Images)
Adenauer és De Gaulle. Fotó: Getty Images/Archive Photos/Authenticated News

Aztán 1988-ban kiegészítette ezt Helmut Kohl és Francois Mitterand egy közös pénzügyi- és gazdasági, egy környezeti- és kulturális tanáccsal, illetve egy védelmi- és biztonsági tanáccsal.

Ezt az együttműködést akarja új szintre emelni a németek és a franciák jelenlegi vezetője. Macron már a megválasztása után, 2017 szeptemberében a párizsi Sorbonne Egyetemen Európa megreformálásáról, újraalapításáról beszélt. Új együttműködést ajánlott Németországnak, hogy az lehessen a stabilitás biztosítéka, az Európai Unióban tapasztalható krízis, az euroszkeptikusok erősödésének ellenpontja.

French President Emmanuel Macron gestures as he delivers a speech on the European Union in the amphitheatre of the Sorbonne University in Paris on September 26, 2017.
French President Emmanuel Macron has set out his vision for a rebooted European Union, targeting sceptical German politicians who made strong gains in weekend elections. / AFP PHOTO / POOL AND AFP PHOTO / ludovic MARIN
Macron fejében már összeállt a jövő Európai Uniója
Emmanuel Macron francia államfő kedden a párizsi Sorbonne egyetemen bemutatta az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét.

A céldátum eredetileg az Elysées-szerződés 55. évfordulója lett volna, ez azonban – ahogy a francia elnök más ígéreteinek betartása is – csúszott, noha ez nem csak rajta múlott. Pár héttel a beszéde után volt ugyanis a szövetségi választás Németországban, ahol Merkel kereszténydemokrata párja, a CDU komoly veszteséget könyvelhetett el, olyannyira, hogy tavaly márciusig nem tudott kormányt alakítani. Aztán pedig Macronnak kellett megküzdenie, illetve a mai napig is küzd az szerveződő sárgamellényes mozgalommal.

Kedden aztán csak aláírta Merkel és Macron Aachenben a 16 oldalas államközi szerződést, amiben nagy horderejű célokat hirdettek meg. Ezek egy része értelmes és időszerű kiegészítése az Élysées-szerződésnek, egy része az elmúlt 56 évben a két ország között hagyományossá vált politikai-diplomáciai cselekedetek rögzítése, egy része pedig új dolog.

  • A jövőben a németek és a franciák szorosabban összehangolják álláspontjaikat Brüsszelben, és rendszeres „konzultációkat tartanak minden szinten” a nagyobb európai találkozók előtt.
  • Létrejön egy német-francia gazdasági tér, ennek részeként lebontanák a bürokratikus akadályokat a két ország között, főként a határmenti régiókban. Ehhez létrehoznák a Gazdasági Szakértők Tanácsát tíz szakember részvételével.
  • Szoros együttműködést terveznek az egészségügyi ellátásban és az elektromos járművek használatában, a vasúti és közúti hálózatok összekapcsolásában a határmenti régiókban.
  • A katonai együttműködés részeként közös szabályokat hoznak a fegyverexportra. Kölcsönösen segítik egymást, ha a másikat „fegyveres támadás éri”. Illetve törekednek arra, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyett kapjon (Nagy-Britannia kilépése, vagyis a brexit után a Franciaország marad az egyetlen EU-tag a Biztonsági Tanácsban). Ez még nem egy közös hadsereg, de akár annak kiindulópontja is lehet.

A szerződést még kedden mindkét parlament alsóháza ratifikálja.

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Fotó: Getty Images/Sascha Schuermann

Ellenérzések

A szerződéssel szemben persze elégedetlenségüknek is hangot adtak mindkét oldalról, vannak, akik szerint túl messzire megy, mások szerint meg éppen hogy lózungokkal teli. Míg az előbbit inkább Franciaországban, az utóbbit inkább Németországban hangoztatják.

Németországban a szociáldemokrata igazságügyminiszter, Katarina Barley, aki egyben pártja csúcsjelöltje az európai parlamenti választásra, és a CDU új elnöke, a Merkelt követő Annegret Kramp-Karrenbauer is elismerő szavakkal beszélt a megállapodásról. Azonban többen is azzal a kritikával éltek, hogy noha a német törvényhozás alsóháza több indítványt is elfogadott, ezekből kevés konkrétum jelent meg a szerződésben. Így például a Bundestag azzal az igénnyel lépett fel, hogy a megegyezésben legyen szó a minimálbérek tiszteletben tartásáról, a dokumentumba ez nem került be, ahogy a társasági adózás módjának közelítése sem. Még a kormánypártokon belül is többen a nemtetszésüknek adtak hangot. A Bundestag CDU-s elnöke, Wolfgang Schäuble is kritizálta a szerződést, mondván, elég sovány lett végül ahhoz képest, amit Macron előrevetített.

Franziska Brantner, Zöldek szóvivője szerint az egyezség „csalódást keltő”.

Színes szavak konkrét megvalósítási célok nélkül, mindenekelőtt nincs benne a német-francia ambíció Európáért. A parlamentek tavalyi állásfoglalásukban a francia-német megállapodás merész terveit vázolták fel, ezzel a többséggel a kormányok nem éltek

– mondta a Spiegelnek. Pedig Merkelék új lendületet akartak adni az EU-nak egy nehéz időben, amit a – ki tudja merre tartó – brexit, illetve olyan, az EU-val szemben kritikus nacionalista kormányok, mint a magyar, az olasz és éppen a lengyel határoznak meg.

A populizmus és a nacionalizmus mindegyik országban megerősödött. Egy emberöltő alatt, 74 évvel a második világháború után, újra megkérdőjeleződtek azok, amik eddig magától értetődőnek tartottak

– mondta Angela Merkel, amit Macron azzal egészített ki:

Akik elfelejtik a francia-német megbékélés értékeit, azok a múlt bűntársaivá válnak. Azok, akik hazugságokat terjesztenek, éppen azokat bántják, akiket elvileg védenek, mert engedik, hogy megismétlődjön a történelem.

Az euroszkeptikus erők mind Francia-, mind Németországban lesajnálóan nyilatkoztak, szerintük az Aacheni Szerződés két meggyengült vezető szimbolikus és irreleváns gesztusa, csak a nemzetük szuverenitásának meggyengítésére jó.

Ez egy olyan cselekedet, ami az árulásra korlátozódik

– üzente Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke Macronnak.

Ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki először a saját országáról gondoskodjon. Nem akarjuk, hogy Macron a mi pénzünkből állítsa helyre az országát… Az EU mélységesen megosztott. Egy különleges német-francia kapcsolat csak még inkább elidegenít minket más európaiaktól

– ezt már a német szélsőjobb, az Alternatíva Németországért (AfD) vezetője, Alexander Gauland mondta az általa „szuper-EU”-nak  nevezett tervekre. Olaszország szélsőjobboldali belügyminisztere, Matteo Salvini pedig még korábban pedig azt mondta, hogy a „francia-német motor” ellen egy „olasz-lengyel tengellyel” szállnak szembe.

Közben közösségi oldalak francia platformjain olyan elméletek keltek szárnyra, hogy Macron úgy fogja elérni, hogy Németország helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy a franciák helyét osztják meg a németekkel.

AACHEN, GERMANY - MAY 10: German Chancellor Angela Merkel (R-L) and French President Emmanuel Macron arrive for the International Charlemagne Prize at a ceremony on May 10, 2018 in Aachen, Germany. The award, bestowed annually since 1950, is given to honor leaders who have furthered European unity. (Photo by Lukas Schulze/Getty Images,)
Fotó: Getty Images/Lukas Schulze

Vázlat

Nem véletlenül nem konkrétabbak a célok, és nem is csak azért, mert belpolitikai okokból nem volt elég idő a részleteket kidolgozni. A Welt arra hívja fel a figyelmet, hogy a két ország magatartása sok szempontból más, kulturális és gazdasági szemléletük eltérő, amihez két példát is hoz. Az egyik gazdaságpolitikai: míg Németország kitart a költségvetési irányelvei mellett, addig Macron a sárgamellényes mozgalmat úgy próbálja csillapítani, ahogy ez Németországban elképzelhetetlen: olyan pénzt ajánl fel, ami nincs is meg neki. Ezért meghaladják az évenkénti hitelfelvételi limitet. Ezért sincs még meghatározva a közös célok pénzügyi háttere.

A másik példa a közös védelmi- és biztonságpolitikával kapcsolatos. Franciaország atomhatalom, ahol az elnök a hadsereg főparancsnoka, aki döntéseiről akár azok meghozatala után is értesítheti a parlamentet. A franciák viszonylag gyorsan cselekedni kezdenek, ha a nemzeti érdekeiket valahol veszélyeztetve látják. A fegyverek exportja „egyfajta titkos nemzeti sport”, aminek legnagyobb reklámozója nem ritkán maga a védelmi minisztérium. Ezzel szemben Németországban a második világháború óta mindig nagyon komoly viták előzik meg, hogy bárhol bevessék a hadseregüket, és ez a szigor jellemző a fegyverexportra is. Míg Németország nemrégiben fegyverkiviteli tilalmat vezetett be Szaúd-Arábia esetében, addig Franciaország továbbra is szállítja azokat Rijádnak.

Kiemelt kép: Getty Images/Sascha Schuermann

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

szent-korona(1)(1)(430x286).jpg (szent korona)

Négyezer milliárdot fizetett a Szent Koronáért

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73862950, JanzsÛ DÛra, Bedı-Husz·r Zsuzsanna, az Under5 nev˚ honlap Ès projekt t·rsalapÌtÛi. Ezen a fel¸leten egyszer˚en Ès gyorsan r·tal·lhatnak a kismam·k mindenfÈle gyerekprogramra, bababar·t Ètteremre, k·vÈzÛra stb. Ilyen pÈld·ul a Bud·n nyÌlt Maminti kuckÛ is, ahol a fotÛk kÈsz¸ltek. FotÛ: Gergely Schˆff, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.