Nagyvilág útitárs

Stockholm egy más világ, csak fel kell ütni hozzá egy nagyobb perselyt

Vagy kettőt. A svéd fővárosban magyar pénztárcához viszonyítva minden drága, de a látnivalók kárpótolják az embert az árakért. Bevándorló sok van, hamarosan kifogynak a szemétből, 3,5 százalékosnál erősebb alkohol pedig csak a nemzeti italboltokban kapható.
Korábban a témában:

Mielőtt múlt pénteken kiutaztam egy hosszú hétvégére Stockholmba, minden Svédországot megjárt ismerősöm ugyanazt a dolgoz nyomatékosította bennem: a város irgalmatlanul drága. Ezt inkább riogatásnak vettem, mintsem ténynek, de ami kint fogadott, az a beharangozott árakat is túlszárnyalta.

Az egész ott kezdődött, hogy a fővárostól 80 percnyi transzferútra lévő Skavsta repülőtéren 700 forintnyi svéd koronába került egy félliteres szénszavas víz. Naivan azt gondoltuk, biztos azért, mert reptéren vagyunk, de ez hiú ábrándnak bizonyult.

Négy nap alatt a város jelentős részét bejártuk, és úgy tapasztaltuk, hogy árakban egyáltalán nincs különbség a negyedek között. Magyar pénztárcához mérve minden egyformán drága.

Stockholmban a 72 órás tömegközlekedési bérlet úgy 8 ezer forintot kóstál, ez az összehasonlítás kedvéért majdnem annyi, mint Budapesten a teljes havi BKV-bérlet, ami 9500 forint.

700 forintnyi koronánál olcsóbban lehetetlen presszókávéhoz jutni, még az aluljáróban eldugott büfékben is. A McDonald’s-ban közel duplaannyiba kerül minden, mint itthon, egy Big Mac menüért átszámolva 2500 forintot kell fizetni, pedig a svédeknél a szóbeszéd szerint a Meki a szegények étterme. Mindenhol máshol 5 ezer forintnál kezdődik egy főétel.

A hajókázás szintén nem egy olcsó mulatság, az óránként induló járatokra fejenként 7 ezer forintért lehet felszállni, a fedélzeten pedig 2200 forintért kínálnak egy üveges sört. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hajó szűk csatornákon közlekedik, és festői tájakon vezet keresztül, tehát megéri az árát.

Fotó:Herbert Spichtinger / Image Source/ AFP

A leginkább akkor esett le az állunk, amikor a belvárosi autóbusz-állomáson egy internetkávézóban szemrebbenés nélkül elkértek közel 4 ezer forintot azért, mert fekete-fehérben kinyomtattuk a repülőjegyeinket, négy darab papírt. Ezt mondjuk magunknak köszönhetjük, mert sikerült a hotelszobában felejtenünk minden jegyet.

Svéd fizetések

Svédországban nem létezik minimálbér, minden szektorban a szakszervezet kollektív szerződésben igyekszik kikötni a minimális órabért.

 

  • Egy 18 éves bolti eladó óránként minimum 117 korona (3800 forint) bruttót kap
  • az átlag valahol bruttó 150 korona (4800 forint) környékén van
  • egy egyetemi diplomával rendelkező senior, aki 35-40 éves és nincs vezető beosztásban, simán megkap 250 koronát (8000 forintot) óránként

Zero-waste

Köztudott, Svédországban annyira dübörög az újrahasznosítás, hogy hamarosan kifogynak  a szemétből. 2020-ra nullahulladékos nemzet szeretnének lenni, ami azt jelenti, hogy a szemétkibocsátásuk 100 százalékát újrahasznosítják majd. 2011 óta a svéd háztartási hulladékok kevesebb mint egy százaléka került hulladéklerakókba.

Ennek részben az az oka, hogy a svédeknél a műanyagpalackok és a sörös dobozok betétdíjasok. A kisebb flakonokat egy koronáért, átszámítva 32 forintért, a nagyobbakat ennek a duplájáért válthatja vissza bárki az élelmiszerboltok oldalában kihelyezett automata terminálokban. Bár svéd viszonylatban gyakorlatilag filléres összegről beszélünk, a helyiek pontosan tudják, hogy milyen környezetvédelmi kérdésekre kell figyelniük. Nem szennyezik a természetet, és egy kis apró visszajön a házi kasszába.

Néhány nap alatt az is tisztán kirajzolódott, hogy az a kevés hajléktalan, aki Stockholm utcáin él, inkább folyamatosan járja a várost és kutatja a kukákat a turisták által eldobott palackok után, minthogy kéregessen. Találkoztunk olyan nővel, aki egy speciális kampóval egy hatalmas zsákkal gyűjtötte az újrahasznosítható szemetet, és ránézésre legalább 50 flakont összeszedett már. Ez alaphangon 1600 forintot jelent neki, amiből messzire nem megy, de legalább éhen nem hal, és a műanyag is jó helyre kerül. És még csak kora délután volt.

Systembolaget

Svédországban több mint fél évszázaddal ezelőtt az állam egészségügyi okokra hivatkozva monopolizálta az alkohol árusítását. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy az üzletekben 3,5 százalékos söröket árulnak, magasabb alkoholtartalmú italokat csak a külön erre a célra létrehozott nemzeti italboltokban, a Systembolagetben lehet kapni.

Fotó: Jonathan Neckstrand / AFP

Mi szombaton fél három körül, fél órával zárás előtt toppantunk be egy italboltba Stockholm belvárosában, a legnagyobb bevásárlóközpontban. Az üzletben hatalmas volt a nyüzsgés, rengetegen vásároltak, az emberek pedig megpakolt bevásárlókocsikkal fáradtak a kasszához. Ez részben azért is lehetett, mert a Systembolaget vasárnap az egész országban zárva van,

égetett szeszt ezért a hét utolsó napján legálisan nem lehet beszerezni.

Az árak itt is rendesen elszálltak, a legolcsóbb sör 400 forint, a határ pedig a csillagos ég. Egy üveg 7 decis Absolut Vodka 8 ezer forint, de viszkit sem kapni ilyen ár alatt. A közepes minőségű borok kb. 5 ezer forintba kerülnek.

A rendszer egyébként nem egyedi, ugyanez a helyzet Finnországban, Norvégiában és a Feröer-szigeteken is.

Bevándorlás

A 2017-es adatok szerint Svédország területén 172 ezer szíriai, 140 ezer iraki és 43 ezer afgán bevándorló él, és az embernek nem kell sokat Stockholmban tartózkodnia ahhoz, hogy ez szembetűnjön. Az utcákon nincsenek túlnyomó többségben a szőke hajú nők és a férfiak, ami jórészt annak tudható be, hogy sok a menekült, ahogy az ott dolgozó külföldi is.

Hogy mennyire sikerült integrálni őket, azt néhány nap alatt nehéz megítélni, főleg úgy, hogy nem is ez volt a kirándulás fő célja. Az viszont biztos, hogy az összes boltban, gyorsétteremben, a szállodában és a pályaudvaron is az alkalmazottak 90 százaléka bevándorló volt, amiből az következik, hogy a kevés szaktudást igénylő munkákat osztják rájuk, angolul ugyanakkor kivétel nélkül jól beszélnek.

Iraki menekültek tanulnak egy svéd iskolában Stockholmban
Fotó: Caroline Tibell / SCANPIX SWEDEN / AFP

Látnivalók Stockholmban

Gamla stan, Stockholm óvárosa – Az óvárost még a hidak közti városnak is nevezik. A várost a 13. században kezdték el építeni. Középkori sikátorokból, kövezett utcácskákból és régimódi építészeti stílusból áll.

 

Stockholmi palota – A svéd király hivatalos lakhelye. A király személyes és a királyi udvar adminisztratív irodái ebben a palotában vannak. A királyi család magánrezidenciája a Drottningholm palotában van.

 

Skansen –  Stockholm egyik legkedveltebb kiránduló- és pihenőhelye, a világ legrégebbi szabadtéri néprajzi múzeuma. Az építészeti, néprajzi emlékeket bemutató szabadtéri múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével, de németes kiejtéssel világszerte skanzeneknek is nevezik.

 

Vasa múzeum – A Vasa svéd hadihajót 1626-1628 között építettek II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére. A svéd király a harmincéves háború alatt, Lengyelország elleni harcok miatt rendelte meg a hajót.

 

ABBA: The Museum  – Egy svéd interaktív kiállítás a legendás ABBA együttesről, mely az általuk viselt ruházatokat, lemezeket, díjakat és alkotásokat mutatja be a nagyközönségnek.

Kiemelt kép:  Alix Minde / Altopress / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.