Orbán Viktor augusztus közepén a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki Lázár Jánost, aki most csütörtökön a siófoki Tobacco Hungary konferencián állt elő azzal, kezdeményezni fogja, hogy azok, akik 2020. január 1. után születnek Magyarországon, ne vásárolhassanak dohányterméket akkor se, ha betöltötték a 18. életévüket.
A fideszes politikus azt is közölte, ha kell, az alaptörvényt is módosítják, a cél pedig az, hogy hazánk legyen a világ első füstmentes országa. A kormány hamar elhatárolódott a tervtől, mondván, nem foglalkoztak a kérdéssel, Lázár egyelőre nem is állt a kormány elé konkrét javaslattal.
Bár a volt miniszter úgy adta elő az egészet, mintha precedensértékű lépést tehetnénk, valójában a dohányzástilalmat már korábban feltalálták, igaz, az eredmény változó.
Bhután
Földünk egyik legelzártabb országában az 1990-es években húsz tartomány nyilvánította magát autonóm módon dohányzásmentes zónává, majd 2004-ben a bhutáni nemzetgyűlés betiltotta a dohánytermékek árusítását és egyben a dohányzást is a közterületeken, a bárokban, a diszkókban, a mozikban, az irodaházakban, a reptereken, a taxiállomásokon és gyakorlatilag mindenhol, ahol közösségi élet zajlik.
Mivel a tilalom hatásai alig voltak érezhetők, ezért szigorítottak rajta. A kormány 2010-ben dohányellenőrzési törvényt hozott, amelynek értelmében a cigarettázás és a dohányrágás bűncselekmény lett. A 2011-ben hatályba lévő szabályozás szerint legkevesebb három év börtönbüntetés járt mindazoknak, akik dohányterméket birtokoltak és nem tudták számlával bizonyítani annak importeredetét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kissé naivan már egy évtizeddel ezelőtt azt ünnepelte, hogy a cigarettamentes világ küszöbén állunk, de az öröm korai volt, a törvény visszásan sült el.
Bhutánban a teljes tilalom bevezetését megelőzően egy százalék volt a dohányzók aránya a teljes lakosság körében, ami a WHO legfrissebb statisztikái szerint 24.8 százalékra ugrott fel, és ez a legrosszabb statisztikai adat egész Délkelet-Ázsiában.
Egy, a dohánytilalom hatásait vizsgáló tanulmányban megállapították, hogy
- a feketepiac és a dohánycsempészet virágzik az országban;
- a diákok 23,7 százaléka a felmérést megelőző harminc napban fogyasztott dohányterméket;
- a felnőttek körében a dohányzás nemhogy nem szűnt meg, a közelében sincs annak.
A szerzők megjegyezték, a tapasztalatok szerint a nikotinfüggőknél a hirtelen, durva tiltás fordított pszichológiai hatást vált ki. Meg sem próbálnak leszokni a cigarettáról, a terméket inkább a feketepiacról próbálják meg beszerezni.
Mint fogalmaztak,
a tanulmány eredményeiből fontos tanulságokat vonhatnak le azok az egészségügyi szakemberek, akik a dohányáruk fokozatos, de teljes mértékű tilalmát találják tanácsosnak.
Oroszország
Meglepő lehet, de az orosz kormány pont ugyanarra készült 2017 elején, mint amire most Lázár János. A két javaslat csak a dátumokban különbözik egymástól.
Az Izvestia című orosz napilap tavaly januárban hozta nyilvánosságra, hogy az Egészségügyi Minisztérium törvénybe iktatná, hogy a 2015. január 1. után születettek egész életükben ne vásárolhassanak dohánytermékeket.
A tervezet szerint a cigiszünet miatti kompenzációként tovább kellene dolgozniuk azoknak a munkavállalóknak, akik dohányoznak, és tovább szűkítenék azokat a helyeket, ahol legálisan rá lehet gyújtani.
A WHO adatai szerint csak Oroszországban évente 300-400 ezer ember veszíti életét a dohányzás következtében, és az oroszok 33 százaléka rendszeres dohányfogyasztó. Ezt az arányt 2025-re 25 százalékra szeretnék csökkenteni.
Vlagyimir Putyin korábban is drasztikusan lépett fel a dohánytermékek ellen. 2013-ban írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében tilossá vált a cigarettázás a közterületeken, egyúttal megemelték a dohánytermékek adóit. Az egészségügyi minisztérium szerint az intézkedések hatásosak voltak: míg 2004-ben a 13 és 15 év közötti gyerekek 25,4 százaléka dohányzott, ma már csak a 9,3 százalékuk nyúl a cigihez.
Finnország
Lázár János tegnap arról beszélt, hogy Magyarország lehetne a világ első füstmentes országa, de a finnek ezt egyrészt hamarabb kitalálták, másrészt jóval közelebb járnak hozzá.
2017-től a társas házak önkormányzati engedéllyel betilthatják a dohányzást az erkélyeken és a belső udvarokon – ezt egyébként Lázár is bedobta a konferencián mondott beszédében.
Emellett jócskán felemelték a nikotintartalmú termékeket árusító kiskereskedők éves ellenőrzési díját, így egyre több helyen inkább fel is hagytak vele.
A finn modell egyébként példaként állítható egész Európa elé. Finnországban a teljes népesség mindössze 15,4 százalék vallja magát dohányosnak egy 2015-ös OECD-tanulmány szerint, miközben Magyarországon 25,8 százalék ugyanez az arány.
Türkmenisztán
Kicsit kilóg a sorból, mert egy diktatúráról van szó, de jelenleg Bhután mellett Türkmenisztán a másik olyan ország a világon, ahol törvény által tiltott a dohánytermékek árusítása.
A közép-ázsiai országban Saparmyrat Nyýazow volt elnök tiltotta be a dohányrágást még az ’90-es évek végén, 2000-től pedig a közterületekről is kiűzték a dohányosokat, miután a legenda szerint a diktátornak azt javasolta az orvosa, hogy szokjon le a cigarettáról. 2002-ben a sofőröknek is megtiltották, hogy rágyújtsanak.
A legkeményebb intézkedést Gurbanguly Berdimuhamedow hozta még 2016-ban, amikor egyik napról a másikra úgy döntött, hogy teljesen betiltja a dohányzást az országban. Ezt hivatalosan azzal indokolták, hogy Türkmenisztánban az emberek várható életkora 65 év, ami félelmetesen alacsony.
Azokat a boltokat, ahol dohányárukat értékesítenek, 6900 türkmén manatra, átszámítva több mint félmillió forintra büntetik.
