Az angol nyelvű világsajtó csütörtökön sokat élcelődött azon, hogy 24 órán belül lemondott a szlovén és a szlovák miniszterelnök is. A BBC külön cikket is írt a két ország összekeverhetőségéről, a Politico pedig egy kvízt dobott össze, amelyben mindenki kipróbálhatja, hogy mennyire tudja megkülönböztetni a két államot egymástól.
Egy Twitter-bejegyzés szerint a finn hírügynökség össze is keverte a két lemondást, a szlovén Miro Cerar és a szlovák Robert Fico távozását a miniszterelnöki posztról. Ami azért érdekes, mert a két ország tavaly még egy közös diplomáciai rendezvényt is tartott Londonban, hogy segítsenek abban, hogy a külföldi szakértők meg tudják különböztetni egymástól a szlovéneket és a szlovákokat.
Más kérdés, hogy Magyarország az egyetlen ország Ausztrián kívül, amely határos mindkét szláv állammal, így mi kevésbé szoktuk összekeverni a szlovákokat és a szlovénokat. Viccelődni pedig egyáltalán nincs kedve senkinek nálunk, amikor a szlovák újságíró-gyilkosság után kialakult pozsonyi belpolitikai válság kerül szóba, ami csütörtökön, március 15-én már a magyar-szlovák Híd-Most pártot is nehéz helyzetbe hozta. Bugár Béla pártján múlott ugyanis, hogy Fico pártja továbbra is kormányozhat – igaz, Fico nélkül – Pozsonyban.
Egészen más a helyzet azonban Szlovéniában. Ott – távolról nézve – látszólag a legnagyobb rendben megy a gazdaság: a második legmagasabb volt az EU-n belül az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés (az előző három hónaphoz viszonyítva), a foglalkoztatottság valóban dinamikusan nő, és nemrégiben egy nagy autóipari beruházást is megszerzett az ország. A Magna konszern BMW-k és Mercedesek festését fogja végezni – Magyarország helyett, ami szintén szóba került lehetséges helyszínként – Maribor környékén, a Magna-Steyr meglévő grazi üzemét kiegészítve.
A növekedésből ők nem sokat éreztek, sőt Szlovéniában a tanárok fizetése akár még csökkenhetett is az elmúlt években (igaz, a magyar szintnél jóval magasabb indulóbázisról van szó). Az elégedetlen szakszervezeti vezető, a közalkalmazottakat tömörítő SVIZ szövetség titkára, Branimir Štrukelj pár napja pedig azt is meglebegtette, hogy ha nem fogadják el követeléseiket, a választásokig folytatják munkabeszüntetési akcióikat.
Fotó: Jure Makovec / AFP
Közben Szlovéniát ugyanúgy érinti az egészségügyi dolgozók elvándorlása, mint Magyarországot, hiába magasabb ott a fizetések a magyarnál, a még fejlettebb országok orvosi és ápolói béreivel nem tud versenyezni a kis délszláv állam. Számos kórházbotrány is „színesíti” az ottani közéletet, így a szlovén kormány lemondása nem volt meglepő számos megfigyelő szerint, akik hangsúlyozzák, hogy a koalíciós kabinet amúgy sem működött már a gyakorlatban. Hiszen a lemondott kormányfő legnagyobb riválisa a balközép térfélen éppen a vele együtt kormányzó SD, azaz a szociáldemokraták pártja.
Az eredetileg júniusra tervezett választások előtt így a folyamatosan népszerűségét vesztő Cerar (a közvélemény-kutatásokban szintén egyre rosszabbul szerepelt pártja, az SMC is) sokak szerint előremenekült: áldozatként tüntethette fel magáét lemondásával. Így nem kellett a jobbos ellenzékkel és szociáldemokrata koalíciós társával szemben a „rossz rendőrt” játszania, aki nem engedi a pedagógusok és ápolónők fizetését emelni. A helyzet annyiban viszont változott, hogy most a választásokat várhatóan nem júniusban, hanem áprilisban vagy májusban fogják megtartani.
A szlovén kormányfő persze hivatalosan szerda este nem ezért mondott le, hanem egy magyar vonatkozású fejlesztés meghiúsulásával indokolta a lépését. Egy ljubljanai legfelsőbb bírósági ítélet ugyanis kimondta: érvénytelen annak a népszavazásnak az eredménye, amit tavaly ősszel tartottak a Koper és Divača közötti 28 kilométeren egy második vasúti vágány („Drugi tir”) megépítéséről.
Pedig erre a beruházásra a szlovén és a magyar kormány is nagyon készült. Közös projekttársaságot hoztak volna létre, Magyarország tartós bérletet szerezhetett volna az Adriai-tenger partján lévő szlovén kikötőben, Koperben és az új vasúttal egy nagyobb kapacitású szállítási útvonal – pontosabban annak hiányzó mintegy harminc kilométere – nyílhatott volna meg Magyarország és az Adriai-tenger között.
Ám a projektet egy szlovén nyugdíjas gyakorlatilag megbénította. Vili Kovačič előbb népszavazást kezdeményezett az egymilliárd eurós projekt ellen, és hiába maradt kisebbségben az álláspontja a referendumon, annak eredményességét alkotmányjogi alapon támadta meg. Előbb az alkotmánybíróság, majd a legfelsőbb bíróság is a kormány ellen döntött, amiért az a népszavazási kampányban a közpénzeket a saját álláspontja népszerűsítésére használta fel, Kovačičék pedig nem kaptak állami támogatást a kampányukhoz.
Fotó: Facebook / Vili Kovačič
Más kérdés, hogy ezzel egy olyan döntést akadályoztak meg a bíróságok, amelyek a magyar-szlovén gazdasági kapcsolatokat erősíthette volna. A nyugdíjasról csütörtök este a szlovén állami tévében vitatkozott három egymást követően a miniszterelnöki székben ülő politikus. A Tarča (Cél) című műsorban Janez Janša, Alenka Bratušek és Miro Cerar is részt vett. Cerar itt a nyugdíjast nyíltan Janšáékhoz kötődőnek minősítette. Janša ezt nem cáfolta, és pártja, az SDS korábbi álláspontja is az volt, hogy a koperi vasút megépítését a Cerar-kormány által javasolt formában nem támogatják.
Az SDS pár hete egy magyar vonatkozású pártfinanszírozási botrányba keveredett, Janšát pedig Orbán Viktor nevezte a barátjának-. Így érdekes, hogy az SDS nagy szerepet játszott egy olyan projekt megfúrásában, amit a magyar kormány tervezett a Cerar-kabinettel együtt.
Fotó: Varga György / MTI
Közben egy „alacsony intenzitású” bankbotrány is zajlik a Nova Ljubljanska Banka (NLB) körül Szlovéniában. Vizsgálják egy régebbi, majdnem tíz évvel ezelőtti iráni tranzakció részleteit, egy másik probléma pedig a bank szanálásával kapcsolatos. A szlovén állam pár éve 1,5 milliárd eurónyi pénzt rakott a pénzintézetbe. A bankot azonban az Európai Unió előírásai szerint privatizálni is kellene (erről Brüsszellel vitatkozott a ljubljanai kormány), de közben egy horvát bíróság újabb kártérítési igényt támasztott az NLB ellen. Ez Szlovénia szerint a nemzetközi joggal ellentétes, mert a két ország a horvát EU-csatlakozásakor már tisztázta az ügyet.
A csütörtök esti tévévitában Miro Cerar közvetlen elődje, Alenka Bratušek exkormányfő azt mondta, hogy szerinte nem is a vasútépítés miatt mondott le Cerar, hanem az NLB körüli ügyek miatt, amelyek még tartogathatnak meglepetéseket. Cerar ezt inszinuációnak nevezte és visszautasította a vádat.
Horvátországgal ráadásul Szlovéniának határvitája is van, és ebben sem tudott előrelépni a szlovén kormány: hiába döntött a javára egy nemzetközi bíróság az adriai-tengeri kijáratról és a Pirani-öböl módosított megosztásáról, a döntés végrehajtására Zágráb nem hajlandó. Most emiatt Cerar lemondása előtt a szlovén kormány egy levelet intézett Brüsszelhez, amelyben állítólag felvetik annak a lehetőségét, hogy egy európai bíróságon indítsanak eljárást Horvátország ellen.
Látható tehát, hogy Miro Cerar és pártja, a liberális SMC igyekszik a kormányzás terhe alól megszabadulni pár hónappal a választások előtt. Kérdés, mennyire lesz sikeres ez a lépés, a jobboldalon egyébként nem Janez Janša pártja, az SDS erősödik (ez a párt a magyar vonatkozású botránya miatt az első helyről a harmadikra csúszott vissza a közvélemény-kutatásokban), hanem a sokak által populistának minősített Marjan Šarec kamniki polgármester újonnan létrehozott tömörülése. Ez utóbbi pártszerveződés egyes kutatások szerint már a szavazók húsz százalékát is a magáénak mondhatja, miközben a legerősebb riválisok is csak a 10-15 százalékos sávban mozognak.
Kiemelt kép: Jure Makovec / AFP
