Az utóbbi egy évben kicsit eldurvult a helyzet Európa keleti felén. Az Egyesült Államok, a NATO és Oroszország egymással szemben izmoznak, és mindenki nagyon szeretné elijeszteni a másikat.
Természetesen az egész a Krím lerohanásával és Kelet-Ukrajna megszállásával kezdődött. Persze a Krímen sem a hivatalos orosz hadsereg jelent meg, hanem felségjelzés nélküli „kis zöld emberkék”, majd a félsziget hivatalos népszavazáson csatlakozott Oroszországhoz. Kelet-Ukrajnában pedig helyi orosz szeparatistákat támogattak meg az oroszok, hogy vegyék fel a versenyt az akkor még gyenge ukrán hadsereggel.
Innentől lassan, de folyamatosan kezdtek felpörögni az események. Még akkor is, ha nem számítjuk azt, hogy az Egyesült Államok azzal vádolja Oroszországot, hogy beleavatkozott az elnökválasztásba.
Új hidegháború
Az amerikai kongresszus jóváhagyta azt, hogy a hidegháború vége óta először megint emeljék az amerikai katonák létszámát Európában. Ez az úgynevezett European Reassurance Initiative, és az a lényege, hogy egy teljes amerikai dandár költözik Európába az itt állomásozó háromhoz, valamint még egy dandárnak megfelelő felszerelést hoznak magukkal, hogy ha helyzet van, bármikor gyorsan ide tudjanak egy ötödiket is költöztetni. Egy dandár körülbelül ötezer katonát jelent.
Jelenleg ott tartunk, hogy ennek az egy pluszdandárnak kellene elriasztani Oroszországot attól, hogy bármit csináljon Európa keleti részén. Az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy ez nem fog simán menni, ezért olyan rendszert próbálnak meg kialakítani, ahol ezek a katonák gyorsan tudnak mozogni a kontinens országai között. Ezzel párhuzamosan elkezdték visszakölcsönözni a németeknek korábban visszaadott katonai bázisokat, valamint utakat és hidakat újítottak fel, hogy ismét használni tudják őket.
De ez még messze nem elég. Nem sokkal ezután kijött egy belső felmérés az Olaszországban állomásozó 173. Légibrigádtól, amelyben felmérték, hogy körülbelül hogy állnak most képességekben Oroszországgal szemben.
Az derült ki, hogy nem jól. Jelenleg az Európában állomásozó amerikai csapatok nem lennének képesek gyorsan hatástalanítani Oroszországot. A jelentésből nagyjából az derül ki, hogy az Egyesült Államok nagyon elszokott az olyan hadviseléstől, ahol az ellenfél majdnem annyira felkészült, mint ő maga. Az elmúlt évtizedek sivatagi háborúi megérződnek, főleg azért, mert egészen máshogy kell felkelést leverni, mint reguláris hadsereg ellen harcolni.
Az orosz haderő egy rakás olyan dolgot tud a boltból olcsón beszerezni, ami semlegesíti az amerikaiak drága eszközeit. Fillérekért képesek zavarni a műholdas kommunikációt, de a párrubeles drónokkal is hatalmas előnyhöz jutnak. Az amerikaiaknak időbe telik, mire ezeket a hiányosságokat pótolják.
Felvonulás
De érdekesen jön ki az is, hogy Oroszország pont most szervezett hatalmas hadgyakorlatot Európa határára. A Zapad (Nyugat) nevű nagy hadgyakorlatot Oroszországban, Kalinyingrádban és Fehéroroszországban rendezik majd, és a sajtó egy része eleve halálra rémült attól, hogy
Ez a szám valószínűleg messze nem igaz, de érdemes utánanézni, egészen pontosan mit szeretnének elérni az oroszok ezzel a hadgyakorlattal.
Kezdjük azzal, hogy a Zapad nem egyszeri alkalom. Oroszország minden évben tart egy hasonló hadgyakorlatot, és minden évben a négy valamelyik fő hadszíntér egyikén:
- Vostok (Kelet)
- Tsentr (Központ)
- Kavkaz (Kaukázus)
- Zapad (Nyugat)
Ebből könnyű kitalálni, hogy a Oroszország nyugati határán négyévente tartanak egy ilyen hadgyakorlatot. A mostani terv az, hogy három fiktív ország az Egyesült Államok támogatásával megtámadja Fehéroroszországot, és megpróbálják azt elcsatolni az orosz érdekszférából. Ez azért is érdekes, mert kiderül belőle, hogy
Arra számítanak, hogy több NATO-tagország összefogva lépne fel ellenük. A három fiktív ország ebben az esetben két balti államra és Lengyelországra utal. Az elsőre elég vad elképzelésnek tűnhet, hogy bármelyik NATO-tagország lerohanná Fehéroroszországot, de az orosz gondolkodásban ez pont annyira létező fenyegetés, mint amennyire a nyugatiban tartanak attól, hogy az oroszok lerohanják a Baltikumot. Sok esély egyikre sincs.
A nagy terv
A mostani gyakorlat kicsit komolyabb, mint a korábbiak. A négy évvel ezelőtti hadgyakorlatot egy hét alatt rendezték le, de a 2017-es Zapad több hónapon keresztül zajlik majd, a közepén egy háromhetes aktív felvonulással. A százezres szám, amit a sajtóban olvashatunk, nem teljesen igaz. Elvileg a gyakorlatban csak 13 ezer orosz katona vehet részt, mert így nem kell EBESZ-megfigyelőket hívni, hogy ellenőrizzék azt. A százezer katona arra vonatkozhat, hogy a térségben összesen ennyi szövetséges katona és a támogatásukért felelős személyzet lesz jelen.
A terv az, hogy Oroszország deeszkalációs eszközökkel avatkozik be, miután Fehéroroszországban a kijevihez hasonló tüntetéssorozatok indulnak a vezetés leváltásáért. Az oroszok itt először az információs és kiberhadviselést gyakorolhatják, de később a valódi reguláris harcot is.
Így az Egyesült Államoknak és a NATO-nak nem érné meg lerohanni egy orosz érdekszférába tartozó országot, egyszerűen azért, mert túl sokba kerülne. Ez legalább olyan hasznos elrettentés, mint az, hogy az Egyesült Államok hadserege egyszerűen erősebb, mint Oroszországé.
Az biztos, hogy a következő hetekben a NATO katonái feszülten figyelik majd a keleti határokat, mert nem először fordulna elő az, hogy Oroszország valamilyen trükkel területfoglalásra használja ki a komolyabb csapatmozgásait.
