Nagyon úgy néz ki, hogy a sorozatos terrortámadások után az Európai Unió végre összekapja magát, és rendesen összefogja a szövetség nemzetbiztonsági együttműködését. De nem is ez a legmeglepőbb, hanem az, hogy ki fogja ezt az egész összefogást vezetni.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy Julien King, az új brit biztos kapja majd a biztonsági portfóliót, így pont a kilépés határán billegő britek adják majd az unió terrorellenes főnökét.
Ezzel elég fontos feladatot kap majd Nagy-Britannia az európai terrorizmus elleni harcban. És elsőre tényleg nehéz kitalálni, hogy miért pont a britek kapták ezt a hatalmas és fontos feladatot..
David Cameron miniszterelnök korábban folyamatosan azért lobbizott, hogy King a környezetvédelmi portfoliót kapja meg a Bizottságban. Juncker viszont nem akart a briteknek olyan területet adni, ahol a feladatkörök jóval tovább tartanak az esetleges brit kilépésnél. A Bizottság ugyanis épp most dolgozik az EU közös, 2030-ig tartó környezetvédelmi stratégiáján, a britek pedig nem kifejezetten érdekeltek a hosszú távú rendezésben.
De van még egy trükk.
Ezért kaphatott King olyan portoliót, ahol aludni is alig lesz ideje, nem hogy a Brexit után szaglászni.
Pedig ettől azért annyira még nem kell aggódni, a Brexit ugyanis nem holnap fog megtörténni. A szavazás óta hetek teltek el, lecserélődött a brit miniszterelnök és a fél kormány, ennek ellenére még mindig egy rakás olyan akadály van, ami késleltetheti a brit kilépést.
Brex…wait for it…it
Az egyik az, hogy konkrétan nem egyeztek még meg semmiről. A szabályok szerint (már amennyire vannak pontos szabályok) a lisszaboni szerződés 50. cikkely kimondja, hogy a briteknek a kilépés bejelentésétől kezdve két évük van arra, hogy tényleg ki is lépjenek az EU-ból. Azt viszont nem mondja ki, hogy be is kell jelenteniük a kilépést. Addig, amíg nem tudnak megegyezni, hogyan is lépjenek ki, nem fogják megtenni.
Theresa May miniszterelnök állítólag Brexit lightot szeretne, körülbelül úgy, ahogy Norvégia működik együtt az EU-val. Nagy-Britannia nem maradna az unió tagja, viszont részt venne a közös piacban, és nagyrészt az unión belüli szabad mozgás biztosításában is. Az új brit Brexit-miniszter viszont ennél sokkal drasztikusabb szakítást szeretne.
Amivel megint rengeteg probléma van. A brit politikai és közigazgatási rendszer két nagy csoportra osztódik. A politikai kinevezettek mellett az állam nagy részét a gyakorlatban a közszolgák irányítják. Rájuk marad most az is, hogy kidolgozzák a szakítás részleteit.
Technokra, tata!
Ami azért is érdekes, mert a közszolgák nagy része valószínűleg a maradásra szavazott, hiszen városi, diplomás technokratákról van szó. Mostantól évekig egy olyan feladaton kell dolgozniuk, amit igazán egyikük sem szeretett volna elvállalni.
Messze nincsenek viszont elegen ahhoz, hogy ezt az egészet végigvigyék. Ha Nagy-Britannia kilép az unióból, akkor minden olyan törvényt újra kell majd tervezni, amelyet eddig EU-s jog szabályzott. Körülbelül 15 ezer ilyen szabályozásról beszélünk. Lehet persze az is, hogy ezeknek a nagy részét változatlanul veszik majd át, de a Brexit elvben mégis arról szólt, hogy a túlszabályzott EU ne szóljon már bele a brit kormány dolgaiba.
És még a 15 ezer törvény átmásolása és megszavazása is komoly munka lenne, amihez rendesen fel kellene duzzasztani a nemrég leépített közigazgatást. Elvben erre jött létre a két új minisztérium, ami majd a Brexittel fog foglalkozni, de ők sincsenek elegen.
Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a britek – mint mindenki – az EU-csatlakozással lemondtak arról, hogy külön menedzseljék a kereskedelmi megállapodásaikat. A kilépéssel az összes külső féllel kötött megállapodást újra kell majd tárgyalni, mert addig a WTO rendkívül kedvezőtlen szabályai szerint kereskedhet Nagy-Britannia a világban. Ha egyáltalán valahogy kereskedhet majd.
Who’s down with TPP (all the homies)
A kereskedelmi tárgyalások pedig megdöbbentően hosszú és nehézkes folyamatok, hiszen ezeken belül állapodik meg két ország arról, hogy milyen feltételekkel lehet majd mondjuk tojást vagy autót eladni egymásnak. Ráadásul a tárgyalásokat lobbisták ezreinek követelései nehezítik meg. Na, ezt kell most a briteknek a világ összes államával eljátszani.
És az EU-tagság velejárója volt az is, hogy Nagy-Britanniában nem nagyon vannak már kifejezetten kereskedelmi szerződésekre specializált tárgyalók, hiszen nem volt semmilyen feladatuk. A brit kormányban talán két tucat szakember lehet, akik értenek ehhez. Pedig sokkal több, talán több száz ilyen ember kellene.
A brit tárgyalók nagy része pont az EU-ban dolgozik. Őket kifejezetten nehéz lenne hazacsábítani. Nagy-Britanniában minden olyan közszereplő fizetése nyilvános, aki többet keres a miniszterelnöknél. Márpedig a tárgyalók jóval többet keresnek ennél Brüsszelben. És azt is nehéz elhinni, hogy az EU csak úgy elengedné ezeket az embereket, akik szinte minden belső információt tudnak az unió kereskedelméről.
Ausztrália, Kanada és Új-Zéland már felajánlotta a segítségét, de még így is rossz a helyzet. A brit kormány azt ígérte, hogy már jövőre elkezdik a kilépést. A hírek szerint viszont több EU-tisztviselő úgy számol, hogy ez legkorábban 2020-ban kezdődik majd el. A britek még jó darabig velünk maradnak majd.
