Ezer fonttal (több mint 400 ezer forinttal) fogadott a minap Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője a Brexitre, vagyis arra, hogy a brit EU-tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a választók többsége a kilépésre szavaz. Ha azonban a londoni fogadóipar által kínált, még mindig erősen a bennmaradást favorizáló oddsok jönnek be, akkor a Brexitért már húsz éve kampányoló politikus búcsút inthet ezer fontjának, és az akkori 5/2-es nyereményesély által a téten felül ígért 2500 font haszonnak is.
A fogadóirodák jelenlegi esélykiírásaiból származtatott valószínűségi modell azt mutatja, hogy a cégek átlagosan 72 százalékos esélyt adnak a bennmaradásra, és csak 28 százalékra taksálják a Brexit kockázatát.
A William Hill, a legnagyobb hálózat hétfőn 2/9-es kiírással kínálta azt a fogadást, hogy a népszavazáson a többség a bennmaradásra voksol. Ez százfontos tét esetén a William Hill becslése szerint – a számos lehetséges módosító tényezőt, levonásokat, prémiumokat figyelembe véve – mindössze 122,22 fontos nyereményt eredményezhet.
A fogadóirodák esélyszámítási algoritmusai mindezek alapján jóval kontrasztosabb képet mutatnak, mint a közvélemény-kutató cégek felmérései.
A legutóbbi kutatások is azt jelzik ugyan, hogy most már a bennmaradást pártolók vannak többségben, vagy legalábbis elolvadt a Brexit-tábor korábban mért – nem egyszer jelentős – előnye, de a legtöbb közvélemény-kutatás továbbra is nagyon szoros megoszlást mutat, mindenképpen jóval szorosabbat, mint a fogadóipar.
De kinek van igaza?
A fogadóirodák javára szól a brit közvélemény-kutató szakma legutóbbi kínos kudarca: a modern brit közvélemény-kutatások több mint hét évtizedes történetében ugyanis nemigen volt példa akkora tévedésre, mint a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt.
A 2015. május 7-én tartott nagy-britanniai parlamenti választások előtt egyetlen országos közvélemény-kutató sem jelezte, hogy a Konzervatív Párt, amely az előző, 2010-es választások után öt évig a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzott, abszolút többséget szerez az alsóházban, és ennek alapján – 1992 óta először – önállóan alakíthat kormányt.
A tavalyi választások másik óriási meglepetése a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 1987 óta nem tapasztalt súlyosságú veresége, illetve a Liberális Demokraták gyakorlatilag teljes megsemmisülése volt. A közvélemény-kutatások e két fejleményt sem jelezték előre.
A felmérések még a választás hetében is gyakorlatilag holtversenyt valószínűsítettek a konzervatívok és a Labour között, és azt, hogy a toryk ismét csak a liberálisokkal koalícióban tudnak kormányt alakítani. Felmerültek olyan előrejelzések is, hogy a Munkáspárté lesz a legnagyobb alsóházi frakció, és így a baloldal vezető ereje – a skót nacionalistákkal összefogva – akár kormányt is alakíthat.
Végül azonban a Konzervatív Pártnak 99-cel több képviselői hely jutott az alsóházban, mint a Munkáspártnak, és ha nem is átütő, de viszonylag működőképes többséggel egyedül alakíthatott kormányt tavaly.
A fogadóirodák mindeközben végig a konzervatívok abszolút többségét és önálló kormányalakítását kínálták kisebb pénznyeremény-eséllyel, vagyis nagyobb valószínűséggel.
A közvélemény-kutató szakma azóta belső vizsgálatot tartott, és módszertani kiigazításokat határozott el. Mivel azonban Nagy-Britanniában legutóbb 41 éve tartottak népszavazást – szintén arról, hogy az ország bennmaradjon-e az akkori európai közösségben -, a mostani referendum gyakorlatilag precedens nélküli próbatétel a modern közvélemény-kutatás számára.
És ki lesz a kormányfő?
David Cameron miniszterelnök – akinek hivatalos álláspontja az, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia – mindesetre legalább akkora aggodalommal figyelheti a közvélemény-kutatási felméréseket, mint a fogadóirodák oddsait.
A William Hill ugyanis a Brexitnél kisebb nyereményígérettel, vagyis nagyobb valószínűséggel kínálja játékra azt, hogy június végén már nem Cameron áll a brit kormány élén: erre hétfőn 5/2-es kiírással – 100 fontos tét esetén 350 fontra becsült nyereményeséllyel – lehetett fogadni a cég irodáiban.
