Rosszat sejtet az a sietség, amivel a lengyel nemzeti konzervatív kormány kiiktatta az ország alkotmánybíróságát – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap „Az EU-nak cselekednie kell” című cikkében. A lap szerint nem csak a törvény tartalma jelzi az alapvető demokratikus és jogállami normák megvetését, hanem az is, ahogy keresztülverték a parlamenten. A kormány már bejelentette, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a közszolgálati médiát, és küszöbön áll az is, hogy az államigazgatás vezetőit politikai alapon jelöljék ki. Hangsúlyozták, hogy a Jog és Igazságosság szabad és demokratikus választások révén került hatalomra, de amit tesz, annak már semmi köze a demokratikus hatalomváltáshoz, az állam gátlástalan kisajátításáról pedig nem volt szó a választási kampányban. A FAZ kommentárja szerint az EU nem szemlélheti tétlenül a folyamatokat, jelezni kell, hogy a demokratikus elvek további megsértése az uniós szavazati jog megvonásával is járhat.
A szintén konzervatív Die Welt arról ír, hogy az új lengyel kormány politikai ámokfutást hajt végre, ami az intézmények szisztematikus lebontásában nyilvánul meg. Egy paranoid kormányzó csapat igyekszik azelőtt átépíteni az államot, hogy fellázadnának a polgárok – áll a lapban. Lengyelországban most nem kommunista, hanem nemzeti konzervatív diktatúra fenyeget, ami Németországnak és Európának is rossz – véli a szerző, aki szerint az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell a varsói fejleményekkel, ahogy Orbán Magyarországának esetében is.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerzője úgy véli, hogy a Jaroslaw Kaczynski szellemi vezetése alatt működő lengyel kormány olyan állam kiépítésébe fogott, amelyben nem érvényesül a hatalommegosztás elve, minden hatalom Kaczynskinél és pártjánál összpontosul. A lap szerint arra számítanak, hogy amit tesznek, annak nem lesz következménye, mert a sok gonddal küzdő EU nem akar egy újabb nagy válságot. Az újságíró szerint ugyanakkor a hetes cikkely alapján fel kell függeszteni Lengyelország szavazati jogát, ha a kormány nem tér vissza a jogállamisághoz.
Andrzej Duda lengyel államfő a Der Spiegelnek adott interjút, amiben visszautasította Martin Schulz EP-elnök kijelentését, mely szerint államcsínyt idéző folyamatok zajlanak Lengyelországban. Duda szerint ez durva túlzás, és sértés Lengyelország, valamint a lengyel polgárok számára. Az államfő szerint az idén lezajlott államfő- és kormányváltás sokaknak nem tetszik, köztük leváltott politikusoknak és „a másik tábor” újságíróinak. Szerinte az új varsói vezetés határozott Európa-párti irányvonalat képvisel, és a kormány tevékenysége elleni tüntetések is azt mutatják, mennyire élő a demokrácia Lengyelországban. Arra a kérdésre, hogy az állami média és az állami vállalatok vezetőcseréinek tekintetében „második Magyarország” lesz-e Lengyelországból, határozott nemmel felelt, de magától értetődőnek nevezte, hogy a kormány a saját embereivel töltse be a fontos pozíciókat, mert „a kormány felelős azért, hogy jól működtessék a cégeket”. (MTI)
