Parlamenti választásokat tartanak vasárnap Portugáliában. A megmérettetésen elemzők szerint a baloldali protesztpártok alacsony támogatottságra számíthatnak Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök jobbközép kormánykoalíciójának népszerűtlen gazdasági megszorító és reformpolitikája dacára.
A pénteken lefolytatott, a választások előtti utolsó közvélemény-kutatási adatok alapján Pedro Passos Coelho kormánykoalíciójának, a jobbközép Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokratikus és Szociális Központból (CDS-PP) álló pártszövetségnek közel 38 százalékos támogatottságot jósolnak, és ezzel a választások favoritjának számít. A PDS-CDS-PP pártszövetség nagy valószínűséggel kisebbségi kormányt alkothat. A válság sújtotta ország európai első olyan állama lehet, ahol a megszorítások ellenére újraválaszthatják az azt végrehajtó kormányt.
Az ellenzéki Szocialista Párt 33 százalékra, míg a kommunistákból és zöldekből összeállt választási szövetség, a Demokratikus Egységkoalíció (CDU) a szavazatok mintegy kilenc, a Baloldali Blokk (BE) pedig a szavazatok mindössze nyolc százalékára számíthat. A szavazatok 44 százalékának elnyerése szükséges ahhoz, hogy valamely párt vagy pártszövetség abszolút többségre tegyen szert a 230 fős törvényhozásban.
A népszerűtlen gazdasági intézkedések nem tudtak jelentős növekedést biztosítani a baloldali protesztpártok, valamint a kommunisták számára. Elemzők a baloldal gyengeségét egyrészt abban látják, hogy a gazdasági válság ellenére nem mutatnak valós politikai alternatívát a széles középréteg által elfogadott kormányzati reformpolika mellett.
Pedro Passos Coelho miniszterelnök kampányának középpontjában az ország gazdasági válságból való kivezetése állt. Bár a gazdasági helyzet lassú javulásának hatásait a portugál polgárok többsége még nem érzékeli, a pozitív makrogazdasági növekedési adatok, valamint a munkanélküliségi ráta 11,9 százalékra csökkenése alapján a választók bizalmat előlegeznek meg a kormány kemény reformpolitikájának.
Más elemzői vélemények a protesztpártok gyengeségét a 2011 és 2013 között még erős proteszt- és sztrájkmozgalmak összeomlásában, valamint a baloldal mély megosztottságában vélik felfedezni. A görögországi Szirizával és a spanyolországi Podemosszal ellentétben Portugáliában nem alakultak új, erős protesztpártok, a protesztszavazókat a kommunisták és a Baloldali Blokk szívták fel.
A gazdasági válság alatt a portugál protesztpártok egymással is összevesztek, illetve feloszlottak. EU-ellenes retorikájuk ugyancsak lefékezte a portugál szavazók mobilizálását, de csökkentette a portugál protesztpártok támogatottságát a Sziriza megítélésének romlása is.
