Orosz propaganda Ukrajnában című írásában a brit gazdasági hetilap friss számában azt állítja, hogy Ukrajna nyugati, kárpátaljai régiójának megvannak a maga problémái, de az etnikai szeparatizmus nem tartozik a fő gondok közé. Ennek ellenére a térség ruszin és magyar közössége az Ukrajna megosztását célzó orosz propaganda célpontjává vált.
Az ukrán sajtó március közepén átvett egy jelentést arról, hogy kárpátaljai ruszin szervezetek (a ruszin egy kis szláv népcsoport, amely Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország területén elszórtan él) kongresszust tartottak, amelyen „nemzeti identitásuk és területi autonómiájuk elismerését követelték”. Kiderült, hogy a kongresszus teljes egészében a TASZSZ orosz állami hírügynökség „koholmánya” volt – olvasható az Economist cikkében.
Ruszin kártya
A hamis hírek felbolydulást okoztak Kárpátalján, a munkácsi ruszinok körében. Helyi ruszinok azt állítják, hogy Petro Geckót – a TASZSZ által idézett „ruszin vezetőt”, aki a Kárpátaljai Rusz miniszterelnökének nevezi magát – évek óta nem látták. Gecko, aki Ukrajnában körözés alatt áll, vélhetően Oroszországban él.
„Oroszország megpróbálja kijátszani a ruszin kártyát Kárpátalján” – mondta az Economistnak Jevhen Zsupan, a munkácsi gyerekkórház orvosa, a Kárpátaljai Ruszinok Néptanácsának elnöke. Zsupan már nem ad több interjút az orosz médiának, mert kijelentéseit többször elferdítették.
A brit hetilap azt írta, hogy a kárpátaljai ruszin szervezeteknek szerény követeléseik vannak. Néhány közülük januárban nyilatkozatban támogatta Ukrajna demokratizálódását és európai integrációját. Legmesszemenőbb követelésük az volt, hogy a ruszinokat ismét ismerjék el hivatalosan etnikumként Ukrajnában (a szovjet uralom idején ezt eltörölték).
Az Economist szerint “több a feszültség” Ukrajna 156 ezer fős magyar kisebbségének státusa körül, de ez elsősorban Ukrajnán kívülről ered.
Orbán és a Jobbik
A cikk kitért arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször felszólalt az ukrajnai magyaroknak adandó autonómia mellett. A hetilap azt is megemlítette, a Jobbik, „Magyarország szélsőjobboldali pártja” azt vallja, az ukrajnai válság jó alkalom arra, hogy végre rendezzék a kárpátaljai magyarok helyzetét. Az Economist ennek kapcsán azt állapította meg, hogy Kárpátalja ügye lehetőséget ad a Jobbiknak arra, hogy támadja a kormányzó Fideszt.
A gazdasági hetilap végül megjegyezte, hogy amennyiben az orosz sajtó jelentős etnikai szeparatista mozgalmakat akar találni Kárpátalján, akkor továbbra is fel kell találnia azokat.
