“Vérrel töltjük meg a tengereket” – kántálták a dzsihádisták, miközben élve elégették Muath al-Kaseasbeh jordán pilótát. A tömeg ujjongott az Iszlám Állam fővárosának nyilvánított Rakkában, mikor a haldokló pilóta képe megjelent a nagy TV-képernyőkön.
Az egész világot sokkolta a szörnyű kivégzés. A felháborodott jordániaiak kiterjedt hadjáratot indítottak az Iszlám Állam erődei ellen. “Ez csak az kezdet, majd meglátjátok, kik is a jordániaiak” – nyilatkozták a jordán erők az állami televízióban.
Nem sokkal ezután az Iszlám Állam azt állította, hogy egy jordán légicsapás végzett a 26 éves Kayla Muellerrel. A segélymunkást 2013. augusztus 4-én rabolták el a dzsihádisták, miután elhagyta a Spanyol Orvosok Határok Nélkül Kórházát. A jordánok szerint a bejelentés csupán PR-fogás, és az USA sem ismeri el a lány halálát bizonyíték nélkül.
Emberrablások, tömeges kivégzések, lefejezések és most a hadifogoly elégetése. Az emberek szerte a világon azt latolgatják, vajon mi indokolja az ilyen szintű barbarizmust. Félreértés ne essék, a szélsőséges iszlamisták erőszakossága mögött világos stratégia húzódik. Például az, hogy az Iszlám Állam a bosszú megszállottja, és hogy nagyon is jól ismeri a nemzeti és helyi politikai környezetet, mind közrejátszottak Kaseasbeh meggyilkolásában.
Annak ellenére, hogy az Iszlám Állam jelenleg Irakban és Szíriában a legaktívabb, Jordániával is hosszú és zűrös múltja van. Abu Muszab az-Zarkavi, az Iszlám Állam elődszervezetének alapítója jordán nemzetiségű volt. A 90-es években terrorcselekmények miatt börtönben ült, ezért bosszúból Zarkavi első iraki autóbombájával a jordán nagykövetséget célozta meg 2002 augusztusában. Ahogy az iraki al-Kaida vezetőjeként egyre nagyobb befolyásra tett szert, sok munkaerőt és pénzt ölt a jordániai merényletekbe. Az egyik ilyen művelet során öngyilkos merénylők három Ammani hotelben robbantottak. A támadók közül egy iraki nőnek technikai problémák miatt nem sikerült véghezvinni a tervét, elfogása után halálra ítélték.
Jordánia eleve célpont
Nem csak Zarkavi személyes konfliktusa miatt neheztel az Iszlám Állam Jordániára. A jordán kormány sosem volt jó viszonyban a szélsőséges iszlamistákkal. Az 50-es évek végén a jordán rezsim a Nyugat által támogatott Bagdadi-paktum felé húzott és így szembe került Egyiptommal. A paktum tagjai a hidegháború során Nyugat mellé álltak, míg az egyiptomi Nasszer-kormány nem kívánt elköteleződni. 1970-ben és 1971-ben a jordán hadsereg több ezer, a kormány ellen lázadó palesztin harcost ölt meg. 1977-ben a Washington Post kiszivárogtatta, hogy a jordán Husszein király együttműködött a CIA-vel. Nem kétséges, hogy Jordánia az Egyesült Államok elkötelezett szövetségese volt és a közel-keleti kezdeményezéseinél is az USA partnereként viselkedett.
Jordánia 1994-ben békeszerződést írt alá Izraellel, és az amerikaiak által vezetett afganisztáni inváziót is támogatta 2001-ben. Alapító tagja volt annak az USA irányította koalíciónak, mely az iraki műveleteket bonyolította le 2003-ban. Végül Jordánia az Iszlám Állam-ellenes amerikai légi hadjáratban is részt vett.
Ilyen történelemmel a háta mögött Jordánia nem sokat tehetett al-Kaseasbeh életéért. Az Iszlám Állam döntéshozói, az Abu Bakr al-Bagdadi által vezetett Emirátusi Tanács tagjai előtt egyértelműen kirajzolódtak a pilóta meggyilkolásának előnyei és hátrányai.
Fotó: Europress
A túszejtés, mint háborús stratégia
Kétféle módon lehet kezelni az Iszlám Állam túszdrámáit. Vagy az amerikai-brit, vagy pedig európai módon. Az amerikaiak nem tárgyalnak terroristákkal, de katonai műveletekkel még megmenthetik a túszokat, ahogy erre már volt is példa Szíriában és Jemenben. Az európaiak diszkréten, a hírszerzőiken keresztül folyatatnak tárgyalásokat. A folyamatba nem folynak bele a kormányzati tisztviselők. A legtöbb ilyen esetben az Iszlám Állam váltságdíj fejében elengedte a túszokat.
A múlt havi japán túszdráma alkalmával a japán kormány saját módszerrel próbálkozott. Abe Sinzó miniszterelnök a kezdetektől elítélte az Iszlám Államot, és ezzel súlyosan megsértette a túsztárgyalási protokollt. A dzsihádisták először váltságdíjat követeltek a túszokért, majd elálltak az egyezkedéstől.
Az Iszlám Államnak megvan a maga belső logikája és célja a túszokkal kapcsolatban. Az emberrablások felkeltik a nyilvánosság érdeklődését és a média figyelmét, de a terrorszervezet harcosait is feltüzelik, valamint arra ösztönzik őket, hogy jobban figyeljék a közéjük férkőző idegeneket. Amikor a jordán Abdullah király az Egyesült Államokba látogatott, és ott elítélte a pilóta meggyilkolását, vagy amikor Obama más magas rangú szereplővel együtt szintén ellenezte az Iszlám Állam barbarizmusát, akkor pont azt tették, amit a dzsihádisták szerettek volna, hogy véghez vigyenek. A politikusok nyilatkozataira az egész világ felfigyelt, ráadásul, ezzel olyan erősnek tüntették fel az Iszlám Államot, akit jobb, ha sem globális sem regionális ellenfelei nem háborgatnak.
Az Iszlám Állam fő célpontjai olyan államok polgárai, melyek a dzsihádisták ellen harcolnak, vagy támogatják ezt harcot, még ha maguk a polgárok el is ítélik az országuk hozzáállását. Oszama bin Laden is ilyen alapon gyilkolta a civileket, ahogy Zarkavi is ezért rabolt el diplomatákat, segélymunkásokat, vállalkozókat, újságírókat és ölte meg őket a saját kezeivel.
A jordán pilóta esetét kivéve a váltságdíj megszerzése is lehet a tényleges cél. A hírszerzők körében köztudott, hogy az Iszlám Állam általában 50 millió dollárnyi váltságdíjat szokott követelni, de a kezdeti hihetetlenül magas ajánlatot pár millió dollárra le lehet alkudni.
A túszejtés végső célja azonban, hogy a saját polgárai előtt alázza meg egy-egy ország kormányát. Ez volt a jordán pilóta halálának fő célja, hogy botránnyá fajuljon a helyzet, és hangsúlyozza, mennyire ügyetlenül kezeli a kormány és a hírszerzés a válsághelyzetet.
Az Iszlám Állam túszejtő akciói nem öncélúak. A terroristák túszokért felelős parancsnoka Abdul Nasszer al-Turkumani, és egy szaúdi tag, Bander al-Salan is segíti a munkáját. “A tárgyalási folyamat során az emirátusi tanáccsal, az Iszlám Állam legfőbb döntéshozó testületével kell egyezkedni. Bagdadit, a tanács elnökét folyamatosan tájékoztatják az események állásáról. Speciális egységek őrzik és szállítják a foglyokat. Mediátorok hozzák el a váltságdíjat és egyeztetnek a hírszerző ügynökségekkel” – magyarázza Hisem al-Hasimi, az iraki hírszerzők dokumentumaihoz is hozzáféréssel rendelkező szakértő. Ha nem sikerül egyezségre jutni, a túszokat megölik, Hasimi szerint még a szerveiket is értékesítik.
Nehéz elképzelni, hogy a terrorszervezet, ami az iszlámhoz megtért segélymunkásokat gyilkol, megkímélte volna az életét annak a pilótának, aki légitámadásokat indított ellenük. Bár az ő esetében is indultak tárgyalások, de nem volt sok esély a megegyezésre.
Számos iraki törzsi vezető él Jordániában a nyugat-iraki Szunnu al-Anbar tartományból. Néhányan közülük felkelők ismert vezetői, akiknek az Iszlám Állammal is vannak kapcsolatai. Hasimi szerint egy iraki törzsi vezető közvetített az a pilóta tárgyalásakor. A jordániai szalafi vezető, Mohamed al-Salabi azt mondta, hogy Szaddám Husszein korábbi helyettese, Ezat al-Duri is közbenjárt az ügyében. A dzsihádisták a világ körül teoretikusa, Abu Mohamed al-Makdiszi szintén közreműködött. Miután a jordániaiak látták, hogy így nem járnak sikerrel, a törököket kérték meg, hogy avatkozzanak közbe.
Az al-An TV-csatorna kutatásai alapján a pilótát a szír Rakka azon részében végezték ki, melyet 2014. október 29-én értek légicsapások, és 30 Iszlám Állam-taggal végeztek. A városrész a szervezet női harcosainak, az al-Hanszának volt a székhelye. Egy rakkai blogger szerint a kivégzés január 3-án zajlott. Tweetjében hitetlenkedve arról számolt be, hogy hallotta, amint harcosok csoportjai beszélgetnek a kivégzésről. A pilótát megkínozták és kikényszerített vallomását videóra vették. Ez tette ki a félórás mozifilmszerű videó első részét. A pilóta kivégzése után forgatták le a második részt.
Fotó: Europress
Az Iszlá Állam elérte a célját
Jordániát sokan stabil országként képzelik el, azonban valójában az első világháború után keletkező még el nem foglalt területekből hozták létre, főleg Szíria törzsek által lakott részeiből. Izrael 1948-as megalakulása óta Jordánia lett a legfőbb célállomása a palesztin menekülteknek, akik ma a 6 millió fős lakosság 70 százalékát teszik ki. A 2011-es szíriai polgárháború során egymillió szíriai menekült Jordániába, kihívás elé állítva az ország amúgy is gyenge infrastruktúráját. Így a pilóta halála miatt kibontakozó válság alatt az Iszlám Állam-propaganda fő közönsége a Jordániában élő palesztinok, irakiak és szíriaiak voltak. Az Iszlám Állam végső célja, hogy ezeket a kisebbségeket a jordán kormány ellen fordítsa.
Miután a múlt héten nyilvánosságra hozták a pilóta elégetésről szóló felvételt, úgy tűnt, a terrorszervezet máris elérte néhány célját. A pilóta lakóhelyén lázadás tört ki, mely során az emberek kormányzati épületeket gyújtottak fel. Továbbá a kormány törzsi igazságszolgáltatáshoz folyamodott, mikor az azt követő reggelen bosszúból kivégeztette Sajida al-Risavit és egy másik al-Kaida-tagot. Jordánia nem számíthat semmi jóra az araboktól, a muszlimoktól, de az egész világ közvéleményétől sem, amiért kivégzett egy nőt, akinek semmi köze sem volt az elmúlt időszakban lezajlott eseményekhez.
Bár az is igaz, hogy a pilóta meggyilkolásával az Iszlám Állam Abdullah király szövetségeseinek egységét is erősítette, és több támogatást nyert az USA által vezetett terroristák elleni kampány számára, de ez a haszon mégsem jelent gyakorlati előnyt a dzsihádistákkal szemben.
Az elégetésre adott reakciók csak tovább erősítették az Iszlám Államot. Egy nappal a videó közzététele után az anbari iraki törzsi harcosok elégették néhány Iszlám Állam-harcos testét. Ahmed al-Tajeb, az al-Azhar kairói nagysejkje levágattatta a harcosok végtagjait. Az Iszlám Államnak ezáltal sikerült a saját szintjére süllyeszteni a legelszántabb ellenségeit, és legitimálni a módszereit.
A dzsihádisták azt is nyereségként könyvelhették el, hogy az Arab Emirátusok kilépett az USA által vezetett légi hadjáratból, amíg a lezuhant pilóták ekkora veszélynek vannak kitéve. Később az Emirátusok azt állították, hogy támogatni fogják Jordánia Iszlám Állam-ellenes légi-hadműveletét, de még nem tisztázták, hogy milyen nemzetiségű pilóták fogják vezetni a gépeket.
A pilóta haláláról készült videót a dzsihádisták az araboknak és főként a jordániaiaknak szánták. Megadták benne az Iszlám Állam-ellenes hadműveletben résztvevő pilóták neveit is, néhány fotóval együtt, és jutalmat ajánlottak fel minden egyes kiiktatott pilóta után.
Nehéz lenne elképzelni, hogy az Iszlám Állam valóban feláldozott volna egy olyan értékes túszt, mint Kayla Mueller, bár az is lehet, hogy számolt vele, az amerikaiak úgysem tárgyalnának a szabadon bocsátása érdekében. Lehet, hogy az Iszlám Állam így adta tudtára az Egyesült Államoknak és Jordániának, hogy elkezd amerikai túszokat gyilkolni, és azt állítja, hogy a saját légierejük végzett velük. Akárhogy is legyen, úgy néz ki, újabb vérfürdő várható.
