Az orosz hadsereg leheletét a tarkóján érző Ukrajna pénteken bejelentette, hogy megszüntetnék semleges státusukat, és a kormány egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyben Kijev a NATO-csatlakozás felújítását tervezi. Egyben közölték, hogy “Ukrajna külpolitikájának alapvető célja az európai uniós tagság megszerzése.
A NATO nem zárja be kapuit Ukrajna előtt
Ezzel nagyjából egy időben, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kijelentette, hogy a katonai szervezet tagállamai szilárdan támogatják Ukrajnát, és szolidárisak Magyarország keleti szomszédjával. Ezt azután közölte, hogy Brüsszelben ukrán kérésre, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió súlyos kiterjesztése miatt rendkívüli ülést tartott a NATO-Ukrajna Bizottság.
A NATO-főtitkára szerint “Moszkva üres cáfolatai ellenére mára világos, hogy orosz csapatok felszereléssel együtt illegálisan átlépték Ukrajna keleti és délkeleti határát”,és “az orosz erők közvetlen katonai műveleteket hajtanak végre Ukrajnán belül”. “Ez Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a leplezetlen megsértése, és ellentétben áll a békés megoldásra irányuló minden diplomáciai erőfeszítéssel” – minősítette Anders Fogh Rasmussen az orosz magatartást.
Anders Fogh Rasmussen keményen bírál
Fotó:Europress
“Sürgetjük Moszkvát, hogy hagyjon fel illegális katonai akcióival, szüntesse be a fegyveres szeparatisták támogatását, és tegyen azonnali, ellenőrizhető lépéseket e súlyos válság enyhítése érdekében” – zárta nyilatkozatát Rasmussen. A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a szövetség nem fogja zárva tartani kapuit Ukrajna előtt, ha parlamentje úgy dönt, hogy felhagy a semlegesség politikájával
Nyugat: elfogadhatatlan orosz katonai intervenció, invázió
Közben Berlinben a német kormányszóvivő közölte, hogy a német kormány katonai intervencióként értékeli Oroszország ukrajnai tevékenységét. Németország álláspontja szerint Oroszországnak magyarázatot kell adnia az ukrán határ ismételt megsértéséről szóló beszámolókra, és tartózkodnia kell a kelet-ukrajnai helyzet további súlyosbodásához vezető lépésektől – hangsúlyozta Steffen Seibert. A kormányszóvivő ugyanakkor kizártnak nevezte, hogy Németország fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.
Ezzel ellentétben a Traian Basescu román államelnök az ukrán hadsereg fegyverekkel történő megsegítését szorgalmazta. “A demokratikus országoknak túl kell lépniük a jóindulatú nyilatkozatokon…, és Oroszországhoz hasonlóan kell cselekedniük, vagyis az ukrán hadsereg rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges felszereléseket, ha segíteni akarják az ukrán demokráciát” – mondta.
Az orosz katonai beavatkozás kapcsán megszólalt az ausztrál kormányfő is, aki invázióként, az ország lerohanásaként értékelte az ukrajnai orosz műveletet, és kijelentette, hogy ez “teljességgel elítélendő”. “Ez teljesen világos példája annak, amikor egy nagyobb ország egy kisebb felett zsarnokoskodik, nem szabadna, hogy ilyen megtörténhessen a világunkban” – mondta Tonoy Abbott.
Moszkva: „koholmány” az orosz csapatok behatolása Ukrajnába
A nyugati államok kijelentéseire reagálva az orosz külügyminiszter kijelentette: “senki sem beszélt tényekről, és nem mutattak be Moszkva elleni bizonyítékokat sem a behatolásról, sem másról”. Szergej Lavrov kijelentette, hogy az orosz csapatok ukrajnai behatolásával kapcsolatos “koholmányok” és vádak a felkelők sikereivel függhetnek össze. Az orosz külügyminiszter szerint az orosz haditechnika és katonák jelenlétét állítólag bizonyító műholdas felvételekről kiderült, hogy számítógépes játékok voltak.
Szergej Lavrov “koholmányoz”
Fotó:Europress
Az orosz külügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy rájuk jellemző a tények elhallgatása. Azt is a Nyugat szemére vetette, hogy nem ismeri el a nemzeti párbeszéd fontosságát és “azt követeli a (kijevi)rezsimtől, hogy erővel nyomja el az ellenzéket”.
Hozzátette: “amennyiben Kijev és szponzorai nem akarják teljesíteni a feltétel nélküli békekötéssel kapcsolatban tett kötelezettségvállalásukat, akkor egyetlen mód maradt arra, hogy megmentsék a békés lakosokat és csökkentsék az áldozatok számát, az, hogy erővel kell eltávolítani a fegyvereseket onnan, ahonnan lőnek”.
Putyin: jobb nem ujjat húzni Oroszországgal
Oroszország nem akar nagyszabású konfliktusokba bocsátkozni, de partnereinek nem szabad elfelejteniük, hogy “jobb ha nem húznak ujjat az Oroszországi Föderációval” – jelentette ki az orosz államfő. Vlagyimir Putyin Ismét hangsúlyozta, hogy országa fejleszti nukleáris arzenálját, de – mint állította – nem az elijesztés céljával, hanem biztonsága megóvása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az egyik legerősebb atomhatalom a világban.
Ukrajna fegyvereket vár a NATO-tól, de katonákat nem
Ukrajna fegyvereket akar a NATO-tól, de azt nem várja, hogy a szervezet katonákat küldjön, akik segítenének harcolni a keleti megyékben az orosz csapatok ellen – mondta pénteken Brüsszelben az ország NATO-nagyköveteA kérdésre, hogy kapnak-e jelenleg fegyvereket valamelyik NATO-tagtól, Ihor Dolhov azt válaszolta, hogy “nem, sajnos nem”. A diplomata a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után találkozott újságírókkal.
“Több támogatásra van szükségünk, benne katonaira is, de az világos, hogy a NATO nem segítheti Ukrajnát katonákkal, és nem is várjuk a NATO-tagoktól, hogy ezt tegyék. Meg tudjuk védeni magunkat, de szükségünk van a segítségükre az agresszió leállításához és abban, hogy felszólítsuk Putyint (az orosz elnököt) a békére” – jelentette ki.A NATO már többször közölte, hogy nem tervez katonai beavatkozást Ukrajnában, amely nem tagja a szövetségnek. Kijevben azonban pénteken bejelentették, hogy felújítják a NATO-csatlakozási felkészülést. A belépés azonban valószínűtlen rövid távon.
