Nem könnyű megtalálni az ukrán hadiflottát az odesszai kikötőben az ott horgonyzó hatalmas tartály- és termetes kereskedelmi hajók mögött. Az egész flotta immár alig több mint kéttucatnyi hajóból áll, amelyek alig nagyobbak egy méretesebb jachtnál, és sok közülük azonnali javításra szorul, pontosabban szorulna. Az ehhez szükséges pénzt a kormány a lakosságtól kéri, mert a szűkös védelmi költségvetésből nem futja rá.
A sereg legnagyobb válsága
Ennyi maradt az ukrán hadiflottából, amióta Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet, és vele a flotta fő támaszpontját meg hajóinak többségét.
Az ukrán hadsereg történetének legnagyobb válságával kénytelen szembesülni. A haditengerészet elveszítette hajóinak kétharmadát, a szárazföldi erők súlyos fegyverzethiánnyal küzdenek. A védelmi minisztérium a lakosságtól koldul pénzt, emelt díjas, 50 eurocentes SMS-eket kér az emberektől. Eddig már több mint 1 millió dollárt sikerült ilyen módon összegyűjtenie. Annyit, amennyibe egyetlen amerikai elfogó rakéta kerül. Az ukrán katonai vezetőket azonban már ez az összeg is ujjongásra készteti.
Felhergelhetik Putyint
“Olyan dolgokra fogjuk költeni, amelyekre a leginkább szükségünk van, például golyóálló mellényekre és egészségügyi felszerelésre” – mondja Bogdan Buta védelmi miniszterhelyettes.
Fotó: Europress Fotóügynökség
Ukrajna nyugati szövetségesei, beleértve az Egyesült Államokat, kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy segítsenek a hadsereg újrafegyverzésében. Attól félnek, hogy a több fegyver meghiúsíthatja a diplomáciai tárgyalásokat, vagy újabb agresszív lépésekre sarkallhatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
A Krím “kiválásával” együtt járt az ukrán hadiflotta fő támaszpontján kívül egy sor más bázis és az ott horgonyzó összes hajó elvesztésével. Így hiába van Ukrajnának hosszú partszakasza, kevés befolyása maradt a Fekete-tengeren.
„Testvérbátyjukra” számítottak
Odesszában, ahol az ukrán hadiflotta maradéka állomásozik, Oroszország árulásáról beszélnek. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Ukrajna nem is gondolta, hogy nagy flottára lenne szüksége – mondja Jevhen Lifsic nyugalmazott tengeralattjáró-kapitány. A haditengerészet parancsnokai úgy vélték, elég lesz Moszkva baráti jelenléte. Oroszország Ukrajna függetlenné válása után is a Krímben állomásoztatta hatalmas flottáját, és fizette Kijevnek a bérleti díjat.
“Azt gondoltuk, hogy testvérbátyánk meg fog védeni bennünket” – mondja Lifsic.
Odessza, a patinás kikötőváros fasorok szegélyezte utcáival és díszes, 19. századi épületeivel a turisták kedvelt célvárosa lett az elmúlt években. Egykor tengerészek és kereskedők építették, és ez máig érződik rajta. Legrégebbi városrészében, amely a kikötő fölött emelkedő hegyre épült, tengerészek sétálnak csíkos egyenruhájukban. Mintha egy második világháborús filmből léptek volna ki. Az ukrán tengerészek egy része a Krím elfoglalása után átállt az oroszok oldalára, köztük Denisz Berezovszkij tengernagy, a haditengerészet parancsnoka is. De akik maradtak, szilárdan kitartanak.
“Gyárthatsz akármilyen fegyvert, ezt a szellemet nem tudod mesterségesen előállítani. Ez csak itt létezik” – mondja Lifsic kapitány.
Janukovics szándékosan gyengítette a sereget?
A félsziget elfoglalása után az ukrán tengerészek hetekig macska-egér játékot űztek az orosz hajókkal. Ameddig csak lehetett, igyekeztek megvédeni hajóikat attól, hogy Moszkva rájuk tegye a kezét. Az összetűzések többnyire erőszakmentesek voltak, Kijev nyilvánvalóan attól félt, hogy a halott orosz tengerészek ürügyet szolgáltatnának egy még nagyobb agresszióra.
Kiselejtezett szovjet felszerelésével az ukrán hadsereg mindig is hátrányban volt az oroszokkal szemben. Az egymást követő kijevi kormányok a minimumra szűkítették a védelmi költségvetést. Ukrán tisztségviselők szerint Viktor Janukovics megbuktatott és elmenekült ukrán elnök szándékosan gyengítette le fegyveres erőit, hogy minél kisebb kihívást jelentsenek Moszkva szemében.
Kötélen lehet csak vontatni a hajókat
Ukrajna a múlt évben mindössze 5 milliárd dollárt költött honvédelemre, ami az orosz védelmi kiadások kevesebb mint tizede. Ennek következményei szemmel láthatóak a gyengén kiképzett és felszerelt hadseregen. Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő nemrég azt mondta, hogy az országnak igazából csupán 6 ezer hadra fogható katonája van.
A flotta állapota még a szárazföldi erőkénél is siralmasabb. Sok hajó mozgásképtelen, csak kötélen lehet odébb vontatni. A Krím elfoglalása előtt a flotta 75 hajóból állt, azóta ez a szám 28-ra csökkent. Az ukrán flotta ütőképességéről sokat elárul, hogy Oroszország néhány hajót még vissza is adott. Valószínűleg olyan rozzantak voltak, hogy csak a gond lett volna velük.
“Az ukrán hadsereg régen is gyenge volt, de most még gyengébb. Egyetlen akcióképes hadihajójuk van” – mondja Pavel Felgenhauer, egy Moszkvában dolgozó katonai elemző.
Ez a hadihajó, a Szahajdacsnij Hetman éppen egy Afrika szarván végzett kalózellenes műveletből volt hazatérőben, amikor a Krímet az oroszok elfoglalták. Megérkezése Odesszába hatalmas győzelmet jelentett Ukrajna számára – morálisan.
