Az euró nem lesz erősebb és stabilabb, ha az unió széttagolódik – hangoztatta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalva.
Úgy vélte, a válság most már rendszerjellegűvé vált, és leküzdése további erőfeszítéseket kíván minden tagállamtól. A piaci támadások ellen egyetlen tagország sem immunis – szögezte le.
Barroso szerint az európai uniós alapszerződés további módosítása is szükségesnek látszik, de a jelenlegi válsághelyzetre ez nem jelentene közvetlen megoldást. Hozzátette: a módosításról folyó gondolkodás nem lehet ok arra, hogy késlekedjenek a válságkezeléshez szükséges más intézkedésekkel.
A választott uniós képviselőtestület a válságról és az EU-n belüli gazdasági együttműködés fokozásáról tartott vitát Barroso mellett az uniós kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy és az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsát vezető Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök részvételével. Utóbbiak szintén hangsúlyozták, hogy a gazdasági integrációt mélyíteni kell mind az euróövezeten, mind a teljes EU-n belül.
A bizottsági elnök méltatta, hogy hamarosan életbe lép az együttműködést és a pénzügyi fegyelmet jelentősen javító jogszabályok csomagja, és bejelentette, hogy további javaslatokat tesznek majd az uniós közös gazdaságirányítási rendszerének javítására. Utóbbiak között említette a konszolidációs programot végrehajtó tagországok uniós felügyeletének javítását, továbbá az euró stabilitását segítő – mentőcsomagként is szolgáló – mechanizmus (EFSF) rugalmasságának további javítását.
Az euróövezeten belüli integráció további mélyítése nélkül fennáll a veszély, hogy a közös pénz nem éli túl a jelenlegi válságot – fogalmazott Barroso a vita után.
Emlékeztetett, hogy a bizottság hamarosan beterjeszti a közös eurókötvényre vonatkozó javaslatát.
Herman Van Rompuy az előrelépés lehetőségei közé sorolta a pénzügyi fegyelmet megszegők elleni szankciók további szigorítását, automatikusabbá tételét. Ismét megemlítette az unión belüli szavazati jogok ideiglenes felfüggesztésének eshetőségét is. Emellett elképzelhetőnek tartotta az euróövezeti országok adósságának korlátozott mértékű közös kezelését.
Van Rompuy megerősítette, hogy a jövőben is lesznek külön euróövezeti csúcstalálkozók.
Az uniós elnök is elismerte, hogy az utóbbi időben felerősödtek az utalások a kétsebességes Európára, de úgy vélte, a helyzetet nem szabad dramatizálni. A teljes EU-nak érdeke, hogy az euróövezet stabilan, megfelelő szerkezetben működjön – hangoztatta.
Jean-Claude Juncker megerősítette, hogy a tagországok minden bizonnyal még ebben a hónapban befejezik a munkát az EFSF utóbbi hónapokban elhatározott reformjáról.
Ő is fontosnak tartotta, hogy a tartósan túlzott deficittel rendelkező országok jobban elszámoltathatók legyenek, akár az Európai Parlament előtti meghallgatások útján is. Több politikát kellene vinni a gazdasági kormányzásba – hangoztatta Juncker.
A vitában felszólaló EP-képviselők közül a legnagyobb, néppárti frakciót vezető Joseph Daul hangoztatta, hogy a képviselők nem ellenzik a szerződésmódosítást, de emiatt nem szabad késlekedni a sürgősebb válságkezelési intézkedésekkel.
A szociáldemokrata képviselőcsoport elnöke, Martin Schulz arra figyelmeztetett, hogy a piacon uralkodó irányzatok, mint valami “ismeretlen hatalmak”, már a demokráciát fenyegetik az unióban. Úgy vélte, a központi intézmények nem tesznek eleget ez ellen.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető teljes gazdasági és pénzügyi unió kiépítésére szólított fel, a zöldek társelnöke, Daniel Cohn-Bendit pedig kevesellte a válság kezelésére tett intézkedéseket. Európa nem hatékonyabb azáltal, hogy Berlin és Párizs telefonos irányítással próbálkozik – mondta a francia környezetvédő EP-tag.
A magyar képviselők közül Bokros Lajos (MDF) szólalt fel a vitában, egyebek között azt emelve ki, hogy a válság kiterjedése már bekövetkezett, mint azt az olasz példa mutatja. A sürgős intézkedések között említette a görög adósság egy részének leírását az euróövezeti kormányok részéről is, az EFSF gyors feltőkésítését (mielőtt Franciaország elveszti elsőrendű hitelminősítői besorolását), illetve további lépéseket a görög bankrendszer megerősítése, a privatizáció folytatása és az adórendszer javításának területén.
Tabajdi Csaba (MSZP) írásbeli hozzászólást nyújtott be, amelyben figyelmeztetett, hogy az elmúlt időszak “erőltetett megszorító intézkedéseinek és az elhibázott gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően” az előrejelzések szerint jövőre drasztikusan lelassul az európai országok gazdasági növekedése. Középtávon ugyanakkor “olyan beruházásösztönző politikára van szükség, amely elsősorban az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fejlesztése, a kutatás-fejlesztést, az oktatást és az egészségügyi helyzet javítását szolgáló kiadásokon keresztül felgyorsítja a fenntartható gazdasági növekedést Európában” – fűzte hozzá.
A Fidesz-delegációt vezető Gyürk András – ugyancsak írásban hozzászólva – elfogadhatatlannak nevezte, hogy “a világgazdasági folyamatokat és egyes országok gazdaságának megítélését olyan hitelminősítők rángassák, akik az elmúlt években sorozatosan hibás, esetenként öncélú minősítéseikkel felelősek a gazdasági válság kirobbanásáért és annak elmélyülésért”. Szerinte az elmúlt évek tanulságai alapján fenntartással kell kezelni a minősítők véleményét.
