Ezt a kirándulást szeptember első hétvégéjén tettük, elég jól sikerült, de ami nekem a legjobban tetszett: egy fakultatív program keretében páran „elmerültünk” a sörfőzés rejtelmeiben.
A földrajzi helyet illetően, mi a Jütlandi félszigeten lakunk, majd mellettünk helyezkedik el Dánia két legnagyobb szigete, Fyn és Sjaelland.
Arra hogy egyik szigetről átjussunk a másikra, két opció létezik: hídon közelítjük meg, komppal megyünk át. Mi azért a kompos megoldást választottuk, mert ez közelebb van, hat kilométerre a lakhelyünktől. A menetrend évszakonként változik. Ami érdekes, hogy helyet foglalni, az interneten kell. Aki ezt időben megteszi, nem jár úgy, mint mi, akik elfelejtettük. Lutri volt, hogy éppen felférünk-e a kompra, vagy várunk plusz két órát. Felnőttként is hosszú két óra várakozás egy kikötőben, hát még négy gyerekkel. Odafelé ugyan nem, de hazafelé szerencsénk volt. A hirtelen adódott plusz két óra alatt leparkoltuk az autót, a következő komphoz kijelölt sorok egyikében, majd a közeli kempingbe mentünk, ahol találtunk egy játszóteret. Visszafelé tartottunk az autóhoz, a felnőttek cipőben a homokos parton, míg a gyerekek mezítláb a vízben jöttek. Azon gondolkodtam vajon melyikük ruhája lesz teljesen vizes, a végeredmény: majdnem mindegyik csurom vizes lett.
Nekem egy igazi túrának tűnt a hely megközelítése, két óra várakozás a kompra, majd egy újabb óra utazás a nyílt vízen, de az ittenieknek mindez olyan, mint amikor mi keresztül autózunk egy megyén.
A szállást tekintve nyaralókról (dánul: sommer hus) beszélünk, a mi esetünkben ez alatt egy összkomfortos faházat értek. Télen fűtéssel, nyáron hűtéssel. Egy nyolc férőhelyes, két fürdőszobás, amerikai konyhás, dupla nappalis, tripla teraszos házikóban szálltunk meg. Ezt egy hétvége erejéig béreltük.
A megérkezés fáradalmait pénteken kipihenve, másnap egy meglepetés programmal rukkolt elő újdonsült „családom”, és az a házaspár, akik velünk tartottak. Ha szeretnék, elmehetek a csapat két felnőtt féri tagjával, saját sört készíteni. „Naná, hogy szeretnék!” A sörfőzés időpontját egyébként már fél évvel előtte lefoglalták. Népszerű programnak számít ugyanis.
Belépve a Bryg Selv sörgyárba, egy idegenvezető hölgy tájékoztatott minket, hogy körülbelül száz féle sörfajta receptjéből választhatunk, bármelyiket elkészíthetjük.
Ezek közül hat fajta volt csapra kötve, ezt korlátlanul kóstolgathattuk – ez gondoskodott a jó hangulatunkról.
Nekem a Chinese pils (világos, könnyű sör) lett a kedvencem, viszont ahogy haladtunk a kóstolással egy-két sötét és iszonyúan keserű sör is került az egy decis kóstoló pohárkámba. Szerencsére nem volt gond, amikor ezektől gyors úton megszabadultam, kiöntöttem a sörcsap tálkájába.
Miután sikeresen végigkóstoltuk őket, a Toro Cerveza receptje és mennyiségileg, ötven liter mellett döntöttünk Én ehhez annyit fűztem hozzá, ha szeretnék, hogy én is igyak a végtermékből, ne legyen keserű az utóíz.
A főzéshez egy receptet kaptunk, amin minden dánul volt:
A másodlagos kukta szerepét kaptam, az összetevőket porcióztam, időnként kavargattam, mértem az időt, egy – egy újabb adalékanyag miatt. A sörfőzéskor minden csapat kap hozzávalókat és eszközöket: stopperórát, keverő kanalat. Eddig nem sokszor gondolkoztam el rajta, hogyan készül a sör. Az viszont felettébb meglepett, hogy mire mindent beletettünk a „kondérba”milyen bukéjuk van együtt, az valami igazán félelmetes.
Az üst, amiben főtt a sör, akkora gőzt bocsátott ki, hogy a kíváncsiskodóknak egyből megvolt az arcbőr puhítás. A „főzés” elkezdésétől két társam folyamatosan gondoskodott arról, hogy a poharam nehogy üres legyen. Így a közel két órás program után, talán nem csoda, ha volt valami bizonytalan a koordinációs képességeimben.
A sör hordóba zárása után nem maradt más hátra, mint az egyedi címke elkészítése, egy számítógépes programmal, az ötletmerítéssel sem volt gond, mivel több táblányi lóg már a sörház falain.
Palackos állapotában pedig két hét után ment érte a házaspár férfi tagja, akivel együtt alkottuk meg a művünket.
A közönségről annyit, hogy rajtam és az „idegenvezető” hölgyön kívül nem tartózkodott más nő az épületen belül! Viszont férfi családtagok, barátok, haverok vagy éppen legénybúcsúját tartó fiúcsapatból nem volt hiány.
És végül ÍME a végeredmény:
Még több képet Andersen Facebook oldalára tettem fel.
