Ahogy a cigaretta vagy az alkohol esetében szokás, egyetemes jelzésrendszert kellene kidolgozni Adolf Hitler náci vezér Mein Kampf (Harcom) címû mûvének történelmi megvilágítására – javasolják jogászok, történészek, filozófusok és kiadók, tekintettel arra, hogy 70 évvel a Führer halála után lejár a könyv szerzõi jogi védettsége és így 2016. január 1-tõl ebben a vonatkozásban mindenki számára elérhetõvé válik.
Hitler náci eszméket és a fajgyûlöletet hirdetõ könyvét Németországban és Ausztriában betiltották, a szerzõi jogokkal pedig kizárólag Bajorország – ahol Hitler utolsó rezidenciája volt – rendelkezik. A mû azonban a világ számos pontján forgalomban van és az interneten is széles körben terjesztik. Kiadási helyzete országról országra eltérõ.
A témával kapcsolatos, a gyûlölet megelõzésére szolgáló kezdeményezéshez csatlakozott személyiségek arra a veszélyre figyelmeztetnek, hogy a szerzõi jogi védelem megszûntével könnyebbé válhat a Mein Kampf terjesztése. Ezért, mint Philippe Coen jogász kifejtette, meg kellene fontolni egy olyan eszköz kidolgozását, amely világszerte eligazítást nyújt a rontó eszméket hirdetõ könyv értékeléséhez.
Elképzelése szerint nem valamiféle cenzúrára van szükség, hanem olyan egyetemes jelzésre, amely minden papíralapú kiadáson szerepelne – Franciaországban már 1979 óta ez a kötelezõ gyakorlat -, és amelyet emellett az elektronikus könyveken és mindazokon a portálokon is használnának, amelyek a szöveget vagy annak részleteit közlik. Ez a filmek, a televízió, a videojátékok, a zene, az alkohol vagy a cigaretta forgalmazásához hasonló jelzésekhez hasonlítana, de önkéntességen alapulna.
Philippe Coen elmondta, hogy nincsenek pontos adatok Hitler könyvének különbözõ kiadásairól és azok példányszámáról, de például Japánban manga képregényként bestsellerré vált, és nagy az elterjedtsége az arab világban, Iránban, Indiában vagy például Libanonban. Franciaországban 1945 óta becslések szerint százezer példányt adtak el belõle.
A Mein Kampf elsõ kiadása 1923-ban jelent meg. Németországban 1945-ig – fõleg a nácik 12 évig tartó uralma idején – összesen 12 millió példányban adták ki, majd a hitlerista III. Birodalom bukása után betiltották. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, továbbá más országokban viszont a szólásszabadságra hivatkozva nincs ilyen tilalom. Hitler mûve egyike volt azoknak a könyveknek, amelyek a szélsõjobboldali norvég Anders Behring Breivik olvasmányai közé tartoztak az általa július 22-én végrehajtott, Oslóban és Utoya szigetén legalább 76 halálos áldozatot követelõ terrortámadások elõtt.
Philippe Coen külön portált hozott létre www.hateprevention.org címen a kezdeményezés érdekében. Ezen olvasható a javaslatot támogató neves közéleti személyiségek, történészek, jogászok, diplomaták listája, továbbá a témában október 11-re Párizsba meghirdetett nyilvános tanácskozás programja, valamint számos olyan dokumentum, amely a náci diktátor könyvének hatásáról, szerepérõl tanúskodik. Az egyikbõl kitûnik, hogy jelenleg Hitler mûvének világszerte legalább 734 kiadása kapható.
