A keddi romániai híradások emlékeztetnek: az elõre bejelentett holland vétónak az a legfõbb indoka, hogy Hága nem látja biztosítottnak a külsõ határok hatékony védelmét és a korrupció elleni küzdelmet. A belügyminiszter leszögezte: Románia tovább küzd, mivel szerinte az ország “könnyedén teljesítette” a schengeni csatlakozás összes feltételét. Úgy véli: Románia nem nyugszik bele abba, hogy ne csatlakozhasson 2011-ben a schengeni övezethez.
Teodor Baconschi román külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette: míg a Románia és Bulgária felvételét korábban szintén ellenzõ Franciaország és Németország rugalmasabb álláspontra helyezkedett, a holland kormányt nem sikerült meggyõzni, mivel az “egy szélsõséges párt Európa-ellenes programjának túszává vált”. Emlékeztetett: Franciaország és Németország kompromisszumos, kétlépcsõs csatlakozásra tett javaslatot, amelynek értelmében az idén a légi és a tengeri határátkelõkön szüntetnék be a határellenõrzést, a szárazföldi átkelõk esetében pedig jövõre halasztanák a döntést.
Eközben Hollandia is panaszkodik Romániára amiatt, hogy a holland elutasítás bejelentését követõen “baktériumos fertõzés” veszélyére hivatkozva a román egészségügyi szervek leállíttatták az országba tartó holland mag-, virág- és tulipánhagyma-szállítmányokat. A kamionoknak mindaddig a határátkelõkön kell vesztegelniük, amíg a szakhatóság elemzi a szállítmányokból vett mintákat.
Mind a bukaresti holland nagykövetségen, mind a holland hatóságoknál panaszt tettek azok a holland szállítmányozó cégek, amelyek kamionjai a hétvége óta a romániai határátkelõkön kényszerülnek rostokolni. A holland hatóságok magyarázatot kértek Bukaresttõl. Két holland európai parlamenti képviselõ egyenesen zsarolással vádolta Romániát, az Európai Bizottság pedig vizsgálatot ígér.
A Ziarul Financiar címû román pénzügyi-üzleti napilap kedden emlékeztet arra, hogy Bukarest több százmillió eurót költött már határai biztonságának megerõsítésére.
Az Adevarul keddi, Európáról szóló mellékletében egy magát meg nem nevezõ schengeni szakértõ politikai szempontból is ésszerûtlen döntésnek minõsíti a készülõ holland vétót. Nem tartja kizártnak, hogy Finnország is hasonlóképpen dönt majd, amikor a két ország csatlakozásáról határoznak.
Marian Jean Marinescu, aki az Európai Néppárton belül a kormányzó román Demokrata Liberális Párt (PD-L) frakcióját vezeti, ugyanennek a lapnak bizakodóan nyilatkozott. Úgy véli, van még idõ egyetértésre jutni e kérdésben. Mint mondta, abban reménykedik, hogy ha Hollandia egyetlen országként fogja ellenezni a román és bolgár csatlakozást, elszigetelõdik az EU-ban, így a többi tagállamnak sikerül majd meggyõznie Hágát, hogy gondolja meg magát.
