Sok napbarát milliárdos régóta dédelgetett álma válhat valóra ezekben a hónapokban. Az új görög kormány ugyanis zöld utat enged a nemzeti földvagyon kiárusításának, és nemsokára megjelenhetnek a kiárusítandó görög szigetekről szóló hirdetések a gazdagoknak szánt kiadványokban – állítja megbízható kormányközeli forrásokra hivatkozva több napilap.
A brit The Guardian már azt is kiderítette, hogy a privatizációs tervek első nagy áldozata a közkedvelt Mikonosz, a Kükládok szigetcsoporthoz tartozó napsütötte éden lehet. A terület harmadát jelenleg a görög állam birtokolja, így nincs akadálya a külföldi befektetők, vagyis az idegen tőke megszerzésének. Az egyik magát megnevezni nem kívánó kormányközeli illetékes szerint Rodosz szigetének egyes részeit is eladják, nem dúsgazdag amerikai olajmágnásoknak, hanem elsősorban orosz és kínai befektetőknek. A két óriási szuperhatalomnak ugyanis egyre növekvő tengerparti üdülőövezetekre fáj a foga, a csillapíthatatlan turisztikai igények kielégítésére. Korábban magát Roman Abramovicsot is hírbe hozták azzal, hogy görög ingatlanvásárlásokat készít elő, ám ezt az orosz milliárdos határozottan cáfolta.
Pánikra semmi ok: Görögország hatezer kisebb-nagyobb szigettel rendelkezik, ezek többsége akkora, hogy néhány napimádó pénzember éppen elfér rajta. Kétszázhuszonhét lakott terület mellett több ezer lakatlan sziget tarkítja a görög tájat, ami csak bosszúság a dél-európai ország számára. Még a válság előtt sem volt elegendő pénz arra, hogy az összes szigeten infrastruktúra létesüljön. Az eladással, vagy a hosszú távú bérbeadással most legalább megvalósulhatnak a minimális fejlesztések – nyilatkozott egy görög szigetek vagyonkezelésével foglalkozó szakember a The Guardian cikkírójának.
Athén azonban nemcsak a földjeit, de a vízközműveit és vasúthálózatát is értékesítheti. Ezekre a vagyonelemekre szintén kínaiak tettek ajánlatot. Kínai befektetők már most is számtalan kikötőt tulajdonolnak, ahonnan nemsokára lesz is mit hajóra tenni. A legbiztosabb rakománynak a görög oliva, a drága olajfajta exportálásáról már megállapodást kötött a görög kormány a kínai vezetéssel.
Görögországban a bajokat csak tetézi, hogy a vártnál is jóval gyengébbnek ígérkezik a turisztikai szezon. A foglalások száma legkevesebb húsz százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, az ingatlanárak szintén ennyivel csökkentek egyetlen év alatt.
Kell a pénz, új rekordon a görög CDS-árazás
Soha nem látott magasságokban zárta a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása a kereskedési hetet Londonban. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) díja pénteki késői londoni kereskedésben 2330 bázispont környékén járt. Ez világrekord CDS-díjszabás bármely szuverén adós esetében.
10 millió euróért 2,3 millió euró
A péntekre kialakult görög CDS-szint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 84 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban. Ez azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár több mint 2,3 millió euró minden tízmillió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.
Magyarország CDS-árazása pénteken nem változott érdemben, 294 bázispont – tízmillió euró magyar adósságra 294 ezer euró – környékén mozgott a londoni kereskedés zárásában.
A görög törlesztési kilátások romlásának ütemét jelzi, hogy a görög CDS-tranzakciók díjszabása a két héttel ezelőtti pénteki zárásban még 1570 bázispont volt. Ez azt jelenti, hogy az egységnyi, tízmillió euró görög államadósságra szóló törlesztéskockázati biztosítási ügyletek éves díjszabása két hét alatt 760 ezer euróval lett drágább.
