A szándékosságról szóló elképzeléseket gyengítheti, hogy sikerült végre pontosan beazonosítani a gyilkos kórt okozó E. coli baktériumtörzs DNS-ét, pontosabban két baktériumtörzs kombinációját.
A The Lancet című brit orvosi folyóiratban tekintélyes kutatók szerdán arról közöltek írást, hogy a baktériumtörzs valójában egy régóta ismert genetikai baktériumkoktél. A mostani tanulmányhoz a rendelkezésre álló baktérium-katalógusokat kutatták át a szakemberek. Eredményeik alapján a keveréktörzs, habár ritka formában, de már egy évtizede jelen volt a világ számos pontján, így csekély a valószínűsége annak, hogy a fertőzések láncolatát szándékos külső beavatkozás okozta volna.
Mint arról az fn.hu is beszámolt, a német belügyminisztériumi szóvivő, Jens Teschke kizárta a bioterrorizmus lehetőségét, amit azonban Klaus-Dieter Zastrow, a berlini Vivantes klinika higiéniai főorvosa nagyon is lehetségesnek tart. „Teljesen elképzelhető, hogy egy őrült így akart megölni néhány embert vagy pedig tízezreket megfertőzni” – nyilatkozta a Bild című német lapnak. A főorvos akkor hanyag mulasztásnak minősítette, hogy ebben az irányban nem folytatnak vizsgálatot az illetékes hatóságok. Kétségtelen tény: bőven akad vizsgálnivaló jelenség Németországban.
A Frankfurt melletti patakban még hetekkel ezelőtt találták meg a baktériumot, és az elfertőződésével kapcsolatban szinte azonnal vizsgálatot kezdeményeztek az egészségügyi hatóságok. Azt igyekeznek kideríteni, hogy a kórokozó O104-es baktérium miként juthatott a patak vízébe. A környező házak, illetve kertek tulajdonosait pedig arra szólították fel, hogy az onnan származó vizet egyelőre semmiképp ne használják öntözésre, továbbá a már öntözött zöldséget és gyümölcsöt ne fogyasszák. A patak egyébként nem áll semmifajta összeköttetésben a környék ivóvíz-ellátásával, és nem is történtek új megbetegedések a térségben.
Az illetékesek a járvány terjedésével kapcsolatban egy további ismerettel is gazdagabbak lettek. Kimutatták ugyanis, hogy Hessen tartományban a baktérium egy megfertőzött személytől terjedt át élelmiszerekre, és azok fogyasztása után többen megbetegedtek. A fertőzés egy tömeges étkeztetéssel foglalkozó cég alkalmazottjától indult ki, és a kiszállított élelmiszerek fogyasztását követően legkevesebb 20 személy kapta meg a veszélyes hasmenést.
Ellenállóbb, mint a régen
A The Lancet legújabb számában megjelent szakmai cikk szerzői megállapították, hogy a jelenlegi járványt okozó törzs a 2001-es kórokozótól eltér abban, hogy olyan géneket is tartalmaz, amelyek ellenállóvá teszik a béta-laktám elnevezésű antibiotikumokkal szemben. Ebbe a széles csoportba tartozik például a penicillin, a meticillin vagy az amoxicillin is. A kórokozót rezisztensnek találták a szakemberek valamennyi penicillin és cefalosporin antibiotikumra, de érzékeny volt a carbapenem antibiotikumokra.
A jellemzőknek ez az új elegye magyarázhatja a törzs kivételes fertőzőképességét, és arra utal, hogy a béta-laktámok alkalmazása inkább rontja a helyzetet, mivel ezek a szerek eltávolítják a rivális baktériumokat – írták a tanulmányban. A fertőzöttek mintegy negyedénél alakult ki hemolitikus urémiás szindróma (HUS), amely súlyos vérszegénységgel és veseelégtelenséggel jár együtt.
Megbetegedések Franciaországban
A németországi járványéhoz hasonló súlyos hasmenéses tünetekkel tíz felnőtt betegedett meg a dél-franciaországi Bordeaux környékén. Közülük öt embert ápoltak kórházban, s kettőnél már bebizonyosodott, hogy a kóli baktérium egyik válfaja, az EHEC bélbacilus okozta a betegséget. A franciák azt már megállapították, hogy a megbetegedéseknek nincs köze a múlt héten Lille-ben történt kollektív ételmérgezéshez, amikor nyolc gyermek a Lidl diszkontáruházban forgalmazott fagyasztott húspogácsától fertőződött meg a különleges kóli bélbaktériummal. Annak ellenére, hogy a mostani fertőzés okozójaként a németországi járványhoz hasonlóan a növényi csírákból származó Escherichia coli O104 baktériumot jelölték meg a francia egészségügyi hatóságok, annak pontos eredetét egyelőre még nem tudták beazonosítani.
Megint a csíra?
Péntek este egyetlen dolog volt biztos: a tíz fertőzöttből heten részt vettek június 8-án a Bordeaux közeli Begles településen egy évzáró iskolai ünnepségen, s közülük hatan növényi csírákat fogyasztottak. A vizsgálatok jelenleg is folynak annak megállapítására, hogy honnan származhattak az ételmérgezést okozó növényi csírák. Három, súlyos állapotba került 41 és 65 év közötti nőt akut veseelégtelenséggel a bordeaux-i egyetemi kórház intenzív osztályán kezelnek, mindhárman dialízisre szorulnak. Két másik beteget, egy 35 éves férfit és egy 47 éves nőt a helyi katonai kórház belgyógyászatán ápolják antibiotikumokkal, az ő állapotuk folyamatosan javul. Két másik beteget, akik csütörtökön kerültek kórházba, péntek délelőtt már hazaengedtek az orvosok. A többiek nem szorultak kórházi ellátásra. Az összes beteg Bordeaux vonzáskörzetében él, ketten Begles, a többiek pedig Talence településen, de a súlyos hasmenéses megbetegedésen kívül nincs köztük semmilyen kapcsolat, nem ismerik egymást.
Az öt kevésbé súlyos állapotban lévő beteget ellátó orvos, Patrick Gergoy a France 2 közszolgálati televízió híradójának elmondta: egyelőre még keresik a közös kapcsolatot a betegek között, s azt feltételezik, hogy a fertőzésnek élelmezéssel kapcsolatos eredete lehet. Ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy a betegek esetleg fürödtek-e az elmúlt napokban a tengerben vagy pedig jártak-e ugyanazon a helyen. Az ivóvíz-ellátórendszert a járványügyi hatóságok már ellenőrizték, s a vizsgálatok során ott nem találták nyomát kóli baktériumnak.
