Francois Baroin szóvivő szerdai tájékoztatása szerint a környezetvédelmi miniszter beszámolt azokról a nehézségekről, amelyekkel a japán illetékesek szembesülnek a fukusimai reaktormag lehűtése során, s a felvázolt forgatókönyvek között a “legrosszabbról is beszélt, amely természetesen nagyobb hatással jár, mint a csernobili” katasztrófa.
A francia atomerőművekkel kapcsolatosan Nicolas Sarkozy államfő jelezte: a japán baleset tanulságait levonva az ország mind a 19 atomerőművében működő 58 reaktort ellenőrzik a következő hónapokban.Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Franciaország politikája a nukleáris energiát illetően “helytálló”, s kizárta annak a lehetőségét, hogy a Zöldek kezdeményezésére népszavazást tartsanak az atomerőművek bezárásáról.
A földrengés sújtotta Japán fukusimai atomerőművében történt reaktorbaleset kicsúszott a japán hatóságok ellenőrzése alól – állította szerdán Günther Oettinger német energiaügyi EU-biztos, aki szerint a következő órákban újabb katasztrofális események történhetnek, amelyek emberéleteket sodorhatnak veszélybe a szigetországban.Kijelentései erősítették a közel-keleti helyzettel és a japán reaktorbalesettel kapcsolatos piaci aggodalmakat, egy időre nőtt a kőolaj ára és gyengült a FTSEurofirst 300 tőzsdeindex.
A kínai kormány eközben felfüggesztette az atomerőművek építésének engedélyeztetését, egyben biztonsági felülvizsgálatot rendelt el a már működőknél – derül ki az államtanács szerdai közleményéből.
Eközben a katasztrófa áldozatainak száma 4312 főre, az eltűnt személyeké 8606-ra, a sebesülteké pedig 2282-re emelkedett a BBC News értesülése szerint, ám nem hivatalos adatok szerint a halottak száma a tízezret is meghaladhatja.
Mindent bevetnek a hűtés érdekében
A japán egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy két és félszeresére emelték az egyes emberek által eltűrhető hivatalos sugárdózist. Az eddigi évi 100 millisievert helyett az atomipari dolgozók adagja 250 millisievert lett. A döntést a minisztérium “a jelen körülmények között elkerülhetetlennek” nevezte.
A rendőrségtől kértek vízágyúkat a fukusimai erőmű lehűtésén fáradozó szakemberek, akik azt remélték, hogy azok segítségével csökkenthető lesz a fűtőrudak tárolómedencéjének vízhőmérséklete – közölte az NHK állami televízió helyi idő szerint szerda este. Az erőművet üzemeltető TEPCO mérnökei jelenleg azon dolgoznak, hogy megemeljék a rudak körül a vízszintet, amely a felmelegedés miatt folyamatosan elpárolog.
A Kyodo hírügynökség értesülései szerint a tokiói rendőrség vízágyúi akár már szerda éjjel munkába állhatnak az erőműnél. Korábban katonai helikopterrel próbálták hűteni a reaktort, ám a járművet végül visszarendelték a létesítmény körüli magas sugárzás miatt.
“Mind a négy reaktor esetében urai vagyunk a helyzetnek” – jelentette ki a földrengés után balesetet szenvedett Fukusima-1 atomerőműről szólva a budapesti japán nagykövet a sajtónak szerdán, miután találkozott Martonyi János külügyminiszterrel.
Ito Tecuo közölte: az erőműben eddig két robbanás történt, de a reaktormagot védő belső burok mindkét esetben érintetlen maradt, csak a másodlagos védőburok sérült meg. Elmondta, a hatóságok jelenleg vízzel igyekeznek hűteni a reaktorokat.
Emelkedett a sugárzási szint
Helyi idő szerint “10 óra 40 körül rendeltük el a dolgozók evakuálását, a kapuk környékén mért adatok miatt” – közölte korábban a hivatal illetékese. A személyzet később visszatérhetett a nukleáris létesítménybe.
A televíziós felvételek tanúsága szerint előzőleg fehér füst szállt fel az erőmű négyes reaktorának épületéből, ahol hajnalban – eddig ismeretlen eredetű – tűz ütött ki. A lángokat később sikerült megfékezni, ám nem sokkal később Edano Jukio kormányszóvivő bejelentette, hogy emelkedni kezdett a sugárzás szintje az erőműnél. A szóvivő úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy megsérült a reaktor burkolata, és a kiáramló fehér füst valójában a távozó vízgőz.
Az erőmű mérnökei péntek óta próbálják megoldani a földrengés és a szökőár teremtette nukleáris vészhelyzetet a fukusimai létesítménynél, ahol eddig négy robbanás történt, és kétszer is tűz ütött ki. A létesítmény húsz kilométeres körzetéből több tízezer embert telepítettek már ki a hatóságok, a további 20-30 kilométerrel távolabb élőket pedig arra szólították fel, hogy maradjanak otthonaikban, zárt helyen.
A császár imádkozik
Imádkozik az emberek biztonságáért a japán uralkodó – ezt maga Akihito császár mondta szerdai televíziós beszédében, amelyben “mély aggodalmát” fejezte ki az egyre mélyülő nukleáris válsághelyzet miatt. A palota tájékoztatása szerint nem volt még példa arra, hogy a császár beszéddel forduljon a japánokhoz egy természeti csapás után.
A japánok többsége által mélyen tisztelt 77 éves uralkodó beszédében elismerte, hogy még mindig nem tudni, hogy pontosan hányan haltak meg a pénteki kettős katasztrófában. A japán hatóságok szerdai közleménye szerint 3676 ember biztosan életét vesztette, és 7843 személyt eltűntként tartanak számon.
Nincs nemzetközi sugárzásveszély
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai képviselője szerint nincs bizonyíték a japán atomkatasztrófából származó sugárzás jelentős nemzetközi terjedésére.
A WHO közleményében cáfolta azt az SMS-ben terjedő hírt, miszerint a meghibásodott japán atomerőműből származó radioaktív felhő átterjedhet egész Ázsiára. A nemzetközi szervezet arra bátorította a kormányokat, hogy oszlassák el az efféle híreszteléseket, mivel ezek pánikot okozhatnak.
Folyamatos utórengések
Közben az Orosz Tudományos Akadémia földtani szolgálata azt közölte, hogy szerdán immár három 6,2-es erősségű földrengés volt Japánban. A rengés epicentruma a Csendes-óceánban, Honsú-szigettől északkeletre, a fészke pedig 33 kilométeres mélységben volt. Amerikai kutatók adatai szerint az epicentrum Mito városától 69 kilométerre délkeletre, míg a fővárostól, Tokiótól 95 kilométerre keletre tehető.
Március 11-e óta, amikor Honsú-sziget keleti részén 9-es erősségű rengés volt, amit szökőár követett, már 37 hatos vagy annál erősebb földrengést regisztráltak. Az ennél gyengébb mozgások száma több százra tehető.
