Külföld

Kik voltak a Napkeleti bölcsek?

admin
admin

2010. 12. 24. 19:00

A kisded Jézushoz Betlehembe érkező Háromkirályok, a Napkeleti bölcsek kilétét legendák sora övezi. A bibliai szövegeken át óperzsa, szír és egyiptomi kódexekben egyaránt megemlítik őket, más-más neveken. A mai európai hagyomány a három napkeleti bölcs "multietnikus" jellegét emeli ki, akik távoli mesés országok képviseletében a Jézus előtt hódoló Ázsiát és Afrikát reprezentálják.

A bibliai Háromkirályok legenda eredete Máté evangéliumából származik (Máté 2,1-16), valójában itt olvashatunk egyedül a keletről érkezett mágusokról, bölcsekről (magoi apo anatolón, mágusok keletről), akik egy csillag útját követték, a zsidók újszülött királyát igyekeztek felkutatni Jeruzsálemben. Az itt kapott útbaigazítás után tovább haladtak a csillag vezetésével Betlehembe, ahol megtalálták Jézust. A három személy alakja homályos és legendák tömege veszi őket körül.

A későókor és a középkor során számos nézet alakult ki velük kapcsolatban, melyek kortól és helytől függően jól tükrözték azok kiötlőinek nézeteit. Egyvalamire azonban nem voltak alkalmasak, hogy pontosan megmutassák, honnan ered a legenda és kik a szereplői.

Máté evangéliumának leírása bölcsekről beszél többes számban. Viszont nem említi, hogy hányan voltak. Mégis elterjedt vélekedés, hogy három bölcsről van szó. Talán az általuk hozott háromféle ajándék miatt: „Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” Máté emellett nem említi meg a három bölcs, pontosabban a görögösített perzsa magosz/mágus nevét sem. A vélelmezett iráni szálnak azonban ellentmond, hogy Jézus korára a mágus kifejezés rég elvesztette a kizárólag perzsa hátterét és számos más hellenisztikus kultusz papját is e címmel illették. Európában a Kr. u. 6. századtól terjed el egy az egyiptomi Alexandriában íródott kézirat alapján a Gáspár, Menyhért, Boldizsár elnevezés, de jó tudni, hogy a keleti kereszténység különböző ágaiban ettől gyökeresen eltérő nevek honosodtak meg. A Három királyok imádása, Ravenna, VI. század

A Három királyok imádása, Ravenna, VI. század

A szír keresztény hagyományban például a Larvandad, Gusnászf és Hormizd alakokat találjuk. Mind a szír, mind az egyiptomi hagyomány nevei kétségtelenül tükröznek iráni hatást. A szír alakok mindegyike középperzsa hátterű és zoroasztriánus névadásra utal. Az Európában elterjedt neveknél pedig a Gáspár név lehet iráni, mely vagy az indo-párthus és Krisztus korában élt Gondopharész király nevét viseli vagy a Ganzabara, 1 kincstárnok’ alakra megy vissza.

Jézus születése középkori perzsa miniatúrán, XV. század

Jézus születése középkori perzsa miniatúrán, XV. század

A szír és egyiptomi hagyomány mellett megemlíthető az örmény és az etióp verzió is a Háromkirályok történetére. Az ősi etióp keresztény irodalomban Hor, Karszudan és Baszanater néven ismerik, miközben az örmények Kagpha, Badadakharida és Badadilma neveket hagytak ránk. Emellett létezik önálló kínai és középkori mongol keresztény hagyomány is, melyek természetesen a háromkirályok kínai és mongol eredetét hangsúlyozzák.

Marco Polo jegyzi fel 1300 körül született útinaplójában, hogy a ma Irán középső részén fekvő Száve városában látta a Háromkirályok bebalzsamozott holttestét, a holttestek felett pedig négyszögű épület emelkedett. Mindez a Háromkirályok legenda helyi iráni verziójára vagy Marco Polo félreértésére enged következtetni.

A későbbi európai hagyomány a három napkeleti bölcs “multietnikus” jellegét emeli ki, akik távoli mesés országok képviseletében a Jézus előtt hódoló Ázsiát és Afrikát reprezentálják.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.