Nagyvilág

A magyarok nem kérnek az ukrán narancsból

A magyar szavazók kedvence, Viktor Janukovics lehet a befutó az ukrán elnökválasztás második fordulójában. Habár a NATO-tagság kérdése már jó ideje lekerült a napirendről, az uniós csatlakozási folyamat akár fel is lendülhet a jövőben.

Több mint tíz százalékos az ukrajnai elnökválasztás második fordulójába bejutott Viktor Janukovics, az ellenzéki Régiók Pártja vezetője és Julija Timosenko kormányfő eredményei között, ezt nehéz lesz ledolgozni, így a második fordulóban Janukovicsnak áll a zászló.

Az oroszbarát hírben álló volt donyecki üzletember, aki eddig már kétszer állt az ukrán kormány élén (Leonyid Kucsma, majd Viktor Juscsenko elnöksége idején), elsősorban a többségében orosz ajkú és az orosz gazdasághoz szoros szálakkal kötődő Kelet- és Dél-Ukrajnában népszerű, az energiaiparban korábban játszott szerepe miatt “gázhercegnőnek” nevezett Timosenko pedig az ország középső és nyugati részén számíthat szavazatokra.

A

A “kisebbségbarát” Janukovics igen népszerű Kárpátalján (fotó: MTI/EPA)

A magyar szavazók egyértelműen Janukovicsot támogatták, ennek elsősorban ideológiai oka van, az oroszbarát jelölt megengedőbb a kisebbségekkel szemben a nyelvhasználati, kulturális jogokat tekintve – nyilatkozta lapunknak Deák András, a Külügyi Intézet.tudományos munkatársa. A választásokon harmadik helyezett helyezett Szerhij Tihipko és a leköszönő elnök, Viktor Juscsenko sem nevezte meg, hogy kinek a javára lép vissza, de ennek nincs is jelentősége, hiszen a választási preferenciák többnyire meghatározottak – emlékeztet a szakértő. A tét az, hogy a második fordulóban elmennek-e szavazni, a nagyobb választási részvétel Timosenkónak kedvezhet.

Eredmények

A központi választási bizottság hétfő estig a szavazatok 98,61 százalékát dolgozta fel. Eszerint Viktor Janukovics a szavazatok 35,3 százalékát kapta, Timosenko a voksok 25,05 százalékát. A harmadik helyen Szerhij Tihipko volt jegybankelnök, gazdaság miniszter végzett a szavazatok 13,02 százalékával. A “narancsszínű forradalomnak” köszönhetően hatalomra jutott, de a reformok elmaradása miatt népszerűtlenné vált Viktor Juscsenko távozó elnök az ötödik helyen végzett a szavazatok 5,49 százalékával.

Ukrajna NATO-tagsága már jó ideje nincs napirenden, a lakosság az európai unióhoz való csatlakozás azonban mindkét jelölt programjában szerepel. Az unióhoz való tényleges közeledés elsősorban attól függ, hogy hogyan sikerül biztosítani az évek óta politikai káoszban vergődő és a gazdasági válság által súlyosan érintett országban a politikai és gazdasági stabilitást, a korrupció leküzdését. Viktor Janukovics választási programjában az ország semlegességének megőrzését ígérte. Julija Timosenko – egykori “narancsos forradalombeli” szövetségesével, Juscsenkóval szemben – akinek elnöksége alatt igencsak fagyos volt az ukrán-orosz viszony – pragmatikus politikát folyat Moszkvával.

A nemzetközi megfigyelők szerint a vasárnapi ukrajnai szavazás megfelelt az európai demokratikus normáknak. Joao Soares, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke szerint a választás magas színvonalú volt, jelentős javulást történt a 2004-es elnökválasztás óta. Hangsúlyozta: az állampolgárok a különböző politikai nézeteket képviselő jelöltek széles kínálatából választhattak, a jelöltek nézeteiket a sajtóban szabadon kifejthették.

Eörsi Mátyás, a Európa Tanács parlamenti közgyűlését képviselő küldöttség vezetője hangsúlyozta: a pontatlan választási törvények ellenére a független Ukrajna történelmében most először sikerült olyan választásokat tartani, mint más demokratikus országokban. Kedvező jelenségnek nevezte, hogy a “választások érdekesek voltak a szavazók számára és unalmasak a megfigyelők számára”. Ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajnában nem az oligarcháknak és a pénzüknek, hanem a népnek kell eldöntenie, merre haladjon az ország.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik