Külföld

Svájc: vallásszabadság vagy demokrácia?

admin
admin

2009. 12. 01. 15:40

Svájcban a hétvégi népszavazás eredményeként megtilthatják újabb minaretek, muzulmán vallási épület, a mecsethez kapcsolódó torony építését. Európa-szerte okozott már botrányokat a bevándorlók és a célközeg kulturális különbsége. Még Magyarországon is.

A svájci népszavazást a konzervatív jobboldali Svájci Néppárt (SVP) és a Szövetségi Demokratikus Unió keresztényszocialista szövetség kezdeményezte. A referendum a minaretet nem mint vallási intézményt értelmezi, hanem politikai-vallási jelképként, mely a saríja, az iszlám jog szimbóluma, így politikai jelképként tekint rá.

Svájc kantonok föderációja, és a legközelebb áll a közvetlen demokrácia alkalmazott intézményéhez. Az államtanács és a nemzeti tanács tagjait is közvetlenül választják, de a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni népszavazáson, akár az alkotmányt is módosítani lehet. A mostani népszavazáson a svájci állampolgárok 57,5 százaléka döntött.

A népszavazás eredményéről elítélően nyilatkozott az európai vezetők túlnyomó része, sőt még a Vatikán is. Furcsa ellentmondás alakult ki tehát, mivel a vallásszabadság része a svájci alkotmánynak, ugyanakkor a döntés a svájci emberek döntése. A kezdeményezés pedig eleve nem vallási indokkal utasítja el az újabb minaretek építését. Svájcban egyébként jelenleg összesen négy minaret áll.

Nyugat-Európában egyre gyakoribb a kulturális gyökerekből fakadó érdekellentét a főleg muzulmán országokból érkező bevándorlók és a célország lakosai között. A francia kendő-botrány egészen húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor három diáklány egy szekuláris középiskolában, Creilben nem vette le órán a kendőjét, annak ellenére, hogy tanáruk ezt kérte tőlük. Végül a 2004-es kendőtörvény mindenfajta vallási jelkép viselését betiltotta a francia iskolákban.

Dániában a Mohamed prófétáról készült karikatúrák dühítették fel az iszlámhívőket, nemcsak az országban, de az egész muzulmán világban. Az esetet külföldi dán követségek elleni támadások sorozata követte, de Dánia nem hátrált ki a karikaturista mögül a szólásszabadságra hivatkozva.

Nemrég Olaszországban pedig muszlim szülők nyúltak jogi eszközökhöz annak érdekében, hogy eltüntessék a kereszteket az olasz iskolák tantermeiből. Az Európai Emberi Jogi Bíróság egyetértett és úgy fogalmazott, az iskolákban kirakott kereszt sérti az emberi jogokat, és a szabad vallásválasztást. Ebben az értelemben persze a minaret jogi megítélése is egészen más fénybe kerülhet.

Magyarországon is akadt már példa érdekellentétre a muzulmán hívők és a helyi lakosok között, bár jóval kisebb méretekben. A magyarországi Iszlám Egyház akart mecsetet építeni minarettel együtt a XI. kerületi Budaörsi úton, mely egy a Jótékonysági Béke Alapítvány nevű szervezet tulajdonában lévő üres telken épült volna.

Habár a lakóközösség több mint háromnegyede aláírásával is tiltakozott az épülő mecset ellen, a képviselőtestület a polgármester összehívására rendkívüli ülésen, a fideszes képviselők nélkül megszavazta a mecset felépülését. A lakosok a megnövekedett forgalomra hivatkoztak az aláírások gyűjtésekor.

Jelenleg a 730 millió európai lakosból körülbelül három százalék, mintegy 20-25 millió ember követi Mohamed próféta tanait. Magyarországon óvatos becslések 20 ezer körülire teszik a muzulmán hitűek számát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.