Csökkenőben van Kína népességének gyarapodási üteme, a 2033-as csúcsot követően – amikorra várhatóan 1,5 milliárdra nő a lakók száma – évről évre kevesebben lesznek a távol-keleti országban. A harminc éve elkezdett egy gyermekes adópolitika sikerei beértek: a most 1,3 milliárd fős lakosság a születéskorlátozó politika nélkül mára 1,7 milliárd lenne, ez pedig súlyos problémákhoz vezetne – állítja Krémer Balázs szociológus.
Fiút akarnak, pár nélkül maradnak
A második és többedik gyerek után ugyanis progresszíven emelkedő adót kell fizetni, ezt pedig a kínaiak többsége nem teheti meg, így marad az egyke, aki leginkább fiú. A kínai orvostudomány korán és biztonsággal jelzi a születendő gyerek nemét, ennek következményeként pedig a lányembriók sokkal gyakrabban válnak az abortusz áldozatává. A hatóságok szerint az egykepolitikával több mint százmillió gyermek születését akadályozták meg, ami hozzájárult az ország fellendüléséhez. Ez igaz is – teszi hozzá a szakértő, ám több, más problémát okoznak ezzel a társadalomban.
Fiatalok Pekingben – 100 lányra 125 fiú jut (Fotó: MTI)
Mészáros Sándor, Magyarország pekingi nagykövete a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy főleg vidéken érezhetően és egészségtelenül eltolódott a nemek aránya, ott nem ritka, hogy 100 lánygyermekre 119 vagy 125 fiú jut (összehasonlítva: hazánkban ez az arány 100:106, világviszonylatban pedig 100:105). Ha nem találnak a problémára hatékony orvosságot a kínaiak, elképzelhető, hogy néhány éven belül 30 millió vagy ennél jóval több férfi lesz pár nélkül a nagyhatalomban.
Kérdéses nyugdíjasok
2006-ban 15,8 millió újszülöttre 8,9 millió halálozás jutott Kínában, a nettó gyarapodás így 2005-höz képest 6,9 millió volt. Gyakorlatilag fejletlen a nyugdíjrendszerük – magyarázza Kéremer Balázs. A szakértő szerint már hiányzik a hagyományos társadalmakra jellemző, az időskori létbiztonság tradicionális eszköze: a sok gyerek, a népes család. Ma senki nem tudja felbecsülni azt, hogy mi lesz a manapság nyugdíjkor közelébe kerülő első egykés idősebb generációval akkor, ha ők maguk már nem lesznek képesek gondoskodni magukról. 2007-től a hatóságok a 60 év felettieket támogatják nyugdíjpótlékkal, de csak azokat, akik egy fiút vagy két lányt neveltek.
A szociológus úgy véli: növeli a feszültségeket az is, hogy a döntően vidéki Kína fiataljai a gyors ipari növekedés hívására-szívására egyre inkább a nagyobb városokba költöznek. A nagyobb városokban ugyanis háromezer jüan az átlagkereset, ami 80 ezer forintnak felel meg, vidéken azonban csupán 1900 jüan jöhet össze. A Pekingbe özönlő vándormunkások révén például a főváros lakossága elérte tavaly a 17,4 millió főt, miközben a hatóságok csak 2020-ra számoltak 18 millióval – teszi hozzá Mészáros Sándor.
Népesedési top 3
1968-ban Kína lakossága 730 millió fővel a világ legnépesebb országa volt, megelőzte Indiát, ahol akkor 524 millióan éltek, valamint az akkori Szovjetuniót, amely 238 millió lakossal büszkélkedhetett. Tíz év múlva a sorrend nem, de a számok megváltoztak. Kína lakossága egy Amerikai Egyesült Államoknyival növekedett, akkor 972 millióval vezette a listát. 1988-ban már meghaladta az egymilliárdos határt a nagyhatalom. A Szovjetunió összeomlásával Oroszország alább került a sorban, és bár Kína és India születési aránya csökkent, még mindig több mint 100 millióval nőtt a népességük 10 év alatt. A harmadik helyre az Egyesült Államok került 270 millióval.
