A német nagykövet a Die Presse osztrák lap keddi számában megjelent interjúban kijelentette: eleve olyan javaslatokat vettek be a tervbe, amelyekről úgy vélték, hogy mindkét fél számára elfogadhatók. Közölte azt is, hogy a tárgyalások eljutottak abba a szakaszba, amikor a trojka úgy érezte, ideje kezdeményezően fellépnie, nem csupán meghallgatni, mit mondanak az albánok és a szerbek.
“Korábban kizárólag címszavakban folyt a vita Koszovó jövőbeli státusáról. Az érintettek úgy hordozták ezeket maga előtt – az egyik oldalon a függetlenséget, a másikon az autonómiát -, mint valami szentségtartót” – húzta alá Ischinger. – “Mi most azon fáradozunk, hogy kompromisszum elérését lehetővé tevő tartalommal töltsük meg a címszavakat.”
Példaként kifejtette, hogy Koszovó önállósága távolról sem korlátlan függetlenséget jelent. A koszovóiak már Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott ténykedése idején beletörődtek esetleges szuverenitásuk erős korlátozásába. Szerinte a kérdés az, milyenlehetősége van egy olyan megegyezésnek, amelynek elfogadásával mind a két fél megőrizheti saját arcát.
A döntő az lesz, vajon az albánok és a szerbek szemében létezik-e alternatíva a kompromisszumos megoldással szemben. Azzal azonban tisztában kell lenniük, hogy közös európai távlat csak akkor nyílik meg előttük, ha előbb véglegesen rendezik vitájukat – szögezte le a német nagykövet.
A legutóbbi EU-bővítések szempontjából tanulságként említette, hogy káros dolog olyan új tagokat befogadni, amelyek nem rendezték regionális konfliktusaikat. Ezért az unió a jövőben gondosan meg fogja vizsgálni, vajon a szóban forgó ország megoldotta-e problémáit a szomszédaival. Ha igen, kitárul az EU kapuja – ha viszont nem, akkor zárva marad előtte.
Ischinger beszélt arról is, hogy a végtelenségig nincs értelme tárgyalni Koszovó státusáról; a rendelkezésre álló idő (december 10-ig) szerinte elegendő ahhoz, hogy eredményt érjenek el – ha megvan hozzá a kellő politikai akarat. Közölte, hogy a trojka által folytatott tárgyalásokon Koszovó esetleges felosztása nem merült fel.
Az EU-amerikai-orosz összetételű diplomatacsapat hétfőn, a bécsi külügyminisztériumban megtartott tárgyalási fordulóban terjesztette az albán és a szerb fél elé tizennégy pontos tervét, hogy az ellentéteket áthidalva előmozdítsa az egy helyben topogó megbeszéléseket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
