Hírügynökségi jelentések szerint Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök pártjának (DSS) elnökségének döntése szerint támogatják azt a javaslatot, hogy Szerbia belépjen a Partnerség a Békéért Programba (PfP), amely eddig a NATO-tagság előszobájának számított. Szerbiai források szerint az elnökség viszont azt fontolgatta, hogy a párt október 14-i kongresszusa elé olyan javaslatot terjeszt, amely szerint az ország visszautasítja a NATO-tagság perspektíváját.
Az elmúlt hetekben a kormány DSS-es tagjai több kemény NATO-ellenes nyilatkozatot tettek, amiért a köztársasági elnöki hivatal külön közleményben szólította fel a politikusokat, tartózkodjanak az ilyen megnyilvánulásoktól. Az ellenzők indoklása azon érveken túl, amelyeket eddig – egyébként nemzetközi jogi szempontból teljesen megalapozottan – felhoztak a provincia elszakadása ellen az volt, hogy egy független Koszovó végsősoron egy NATO “bábállam” lenne, s ez elfogadhatatlan Szerbia számára. Fontos kiemelni, hogy Moszkva Ukrajnával és Moldovával kapcsolatos manőverei is a NATO-tagság elutasításának követelményére épültek.
Értelmetlen lenne a népszavazás?
A másik két kormánypárt, a DS és a G-17 vezetői szerint a NATO-tagságot népszavazási kérdéssé kell tenni – ahogyan egyébként Magyarországon is történt. De Szerbiában a felvetés értelmét megkérdőjelezi az, hogy az emberek még élénken emlékeznek az 1999-es, 78 napig tartó NATO-bombázásokra, így a szóban forgó javaslatot valószínűleg a pártok sem gondolják komolyan.
Annál komolyabb viszont az “infrastruktúrával” foglalkozó miniszter, Velimir Ilic felvetése. Eszerint az idén esedékes elnökválasztást, valamint a helyi önkormányzati választásokat jövő év elejére kellene halasztani. “Logikus, hogy a koszovói kérdéssel kell mindenekelőtt foglalkozni. Mindannyiunknak azért kell dolgoznunk, hogy a legjobbat hozzuk ki ebből, megvédjük, amit kötelességünk megvédeni, azaz bistosítsuk, hogy Koszovó Szerbia része marad.” Szerinte a választási kampány “elvonná a figyelmet Koszovóról” – idézte a B92 a minisztert.
Az EU-nak csak háborús bűnösökkel kéne
Vuk Jeremic szerb külügyminiszter szerdán a NATO brüsszeli székhelyén is megbeszélést folytatott. A koszovói rendezésre vonatkozó újságírói kérdésre Olli Rehn azt mondta, hogy Brüsszel tartja magát az összekötő csoport irányelveihez, és ezek közt nem szerepel Koszovó megosztásának terve. Az EU számára azonban csaknem minden olyan megoldás elfogadható, amiben Belgrád és Pristina meg tud állapodni – tette hozzá. Jeremic határozottan elutasította a megosztás gondolatát.
A Szerbiával való stabilizációs és társulási egyezmény megkötésének feltétele, hogy Belgrád teljes mértékben együttműködjön a hágai Nemzetközi Törvényszékkel – mondta Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa a szerb külügyminiszterrel folytatott brüsszeli megbeszélése után. A háborús bűncselekményekkel vádolt személyek közül külön név szerint említette Ratko Mladic tábornokot.
Jeremic azt ígérte, hogy Szerbia minden rendelkezésre álló eszközzel, teljes mértékben együttműködik a törvényszékkel, és megerősítette, hogy országa végig kívánja vinni az európai integrációs folyamatot.
Romániának állást kell foglalnia
A román sajtó egy része egyébként kiemelten foglalkozott a francia külügyminiszter, Bernard Kouchner bukaresti nyilatkozataival. A miniszter meghívottként vett részt a román nagykövetek és misszióveezetők éves értekezletén, de a sajtónak adott nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy Koszovó ügyében az Uniónak mindenáron közös álláspontot kell képviselni.
Kouchner, aki 1999-től az első koszovói ENSZ főmegbízott volt, ezzel egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az Ahtisaari-terv ellen “berzenkedő” EU-tagok és vezetőik számára, különösen Traian Basescu román elnöknek.
