Amerikai szuperbomba?
Egy nyugalmazott orosz tábornok szerint az Egyesült Államok bevethet egy új, irányítható szuperbombát az iráni nukleáris létesítmények lerombolására, sőt akár atomfegyvert is alkalmazhat egy katonai akcióban. Pentagon ugyanis március elején sikerrel próbált ki egy különleges átütőerejű, irányítható nehézbombát (Massive Ordnance Penetrator), amely erődített létesítmények megsemmisítésére szolgál – emlékeztetett Leonyid Ivasov vezérezredes, a moszkvai Geopolitikai Akadémia alelnöke a Nyezaviszimaja Gazeta című centrista elitlap szerdai számában.
A Teheránhoz fűződő kétoldalú kapcsolatok befagyasztását jelentette be Margaret Beckett brit külügyminiszter szerdán. Az intézkedés a Nagy-Britannia és Irán közötti minden hivatalos ügyre kiterjed – mondta a miniszter Londonban a parlament képviselői előtt. „Senkinek sem szabad kételkednie abban, hogy nagyon komolyan vesszük a történteket” – hangsúlyozta. A brit védelmi minisztérium műholdas helyzetmeghatározási (GPS) adatokat tárt a nyilvánosság elé szerdán annak igazolására, hogy Irán múlt pénteken iraki területi vizekről hurcolt el 15 brit haditengerészt és tengerészgyalogost. A keddi The Sun ugyanakkor még katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kérdéses időpontban, a rossz időjárási viszonyok miatt, nem működött a brit egység műholdas helyzetmeghatározó rendszere (GPS).
Beckett nem részletezte, hogy ez mivel jár, londoni hírmagyarázók szerint azonban a lépés elsősorban brit vízumok kiadásának felfüggesztését, illetve a hivatalos kétoldalú látogatások beszüntetését jelenti. A külügyminiszter szerint a nemzetközi jog alapján a hadihajók akkor is szuverén területi immunitást élveznek, ha más országok felségvizein tartózkodnak, ezért Irán – ha tévesen úgy ítélte meg, hogy a brit katonák iráni vizeken tartózkodnak – legfeljebb annyit tehetett volna, hogy távozásra szólítja fel őket.
Bemérték őket
A minisztériumban tartott szerdai sajtótájékoztatón elhangzott: a GPS-adatok feldolgozása alapján a brit egység elfogásának helyszíne 1,7 tengeri mérföldnyire – több mint három kilométernyire – volt az iraki–iráni tengeri határtól, a Perzsa-öböl iraki vizein. Irán múlt pénteken azzal az indokkal fogta el a brit királyi haditengerészet Cornwall nevű fregattján szolgáló járőregységet, hogy az ellenőrzési tevékenysége közben iráni területi vizekre hatolt be.
Nem volt esélyüka briteknek
A nap folyamán a képviselői kérdések és azonnali kormányfői válaszok szokásos szerdai alsóházi félórájában a konzervatív ellenzék vezére felvetette azt a kérdést, hogy ilyen helyzetekben milyen fegyverhasználati szabályok érvényesek.
Tony Blair miniszterelnök válaszában kizártnak minősítette, hogy a brit egység erővel szállhatott volna szembe az irániakkal, mondván: a brit járőrnaszádok személyzete éppen levonult az ellenőrzött indiai hajóról, amikor hat iráni hadihajó vette őket körül. Mindegyik iráni haditengerészeti egység jelentős tűzerővel volt ellátva, így a fegyveres ellenállás “súlyos emberveszteséghez” vezetett volna, csakúgy, mint az, ha a Cornwall lépett volna közbe – mondta a kormányfő. Blair ennek alapján helyesnek minősítette a brit egység részéről tanúsított magatartást.
A múlt pénteki incidens akkor történt, amikor a brit királyi haditengerészet Cornwall nevű fregattjáról két naszád indult egy hajó ellenőrzésére a Perzsa-öbölben, a Satt-el-Arab határfolyó torkolata közelében, miután a brit egységnek az a gyanúja támadt, hogy a hajón autókat csempésznek. Az ellenőrzés közben érkezett a helyszínre több iráni járőrhajó, amelyek körülvették, és fegyverrel iráni területre kényszerítették a brit katonákat.
Cáfolatok sora
A külügyminiszter bejelentésre néhány órával azután került sor, hogy a brit védelmi minisztérium cáfolta szerdán azt a híresztelést, mely szerint katonákat vezényeltek volna az Iránban fogva tartott 15 haditengerész, illetve tengerészgyalogos kiszabadítására. A minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy semmi nem igaz ebből a hírből, amely hozzájárult ahhoz, hogy a nyersolaj ára kedden késő este hordónként 5 dollárral 68 fölé nőtt, és bár szerdára 64 dollárra visszaesett, a híresztelés még mindig felhajtani látszik azt.
Az áremelkedés másik oka az a hír volt, hogy Irán rakétát lőtt ki egy amerikai hadihajóra a Perzsa-öbölben. Ezt a mendemondát az amerikai haditengerészet cáfolta. A Teherán és a Nyugat között az iráni atomprogram körüli nemzetközi vita és az iráni fogságba esett 15 brit haditengerész miatt meglévő feszültség potenciális veszélyhelyzetet eredményezett a Perzsa-öbölben, ahol az amerikai haderő éppen kedden kezdett nagyszabású hadgyakorlatot, a piacok éppen ezért izgatottak.
Elengednek egy foglyot
Szerdán a CNN török adását idézve a BBC azt jelentette, hogy az iráni külügyminiszter kilátásba helyezte Faye Turney-nek, az elfogott brit egység egyetlen női tagjának szabadon engedését “szerdán vagy csütörtökön”. Erről több részlet szerda délutánig nem látott napvilágot. A 26 éves Turney-nek van egy hároméves kislánya.
Hogy honnan engednék el a katonanőt, arról megoszlanak a feltevések. A BBC mindenesetre kedden iráni forrásokból úgy értesült, hogy a brit katonákat az iráni Forradalmi Gárda egyik teheráni támaszpontján tartják fogva, és kihallgatásuk annak kiderítésére összpontosít, hogy nem végeztek-e adatgyűjtést iráni területen.
